A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2003. szeptember

Nyomtassa ki ezt az oldalt!

A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2003 szeptemberében 1012 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2003. szeptember 5. és 8. között került sor az ország 69 településén.

Mélyponton az MSZP

A szavazásra jogosultak körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) a Gallup szeptember eleji közvélemény-kutatása során a megkérdezettek 31%-a szavazott volna "egy most vasárnap tartandó választáson" a Fidesz-MPSZ-re és 22% a Magyar Szocialista Pártra.

Az MSZP nyár elején elkezdődött "mélyrepülése" tehát tovább tart: júniusról júliusra 3 százalékponttal júliusról augusztusra további 3 százalékponttal augusztus és szeptember között pedig újabb 3 százalékponttal esett vissza a szocialisták lakossági támogatottsága.

Az MSZP lakossági támogatottsága idén júniushoz képest 9 százalékponttal csökkent tehát a Szocialista Párt elvesztette akkori támogatóiknak mintegy egyharmadát azaz körülbelül 720.000 szavazót.

A csökkenés tavaly év végéhez (2002. novemberéhez) viszonyítva már 20 százalékpontos. Az MSZP támogatottsága a tíz hónappal ezelőtti szintnek alig több mint a felére olvadt. Tavaly novemberhez képest az MSZP-nek egymillió hatszázezer emberrel kevesebb támogatója van.

Ennek a veszteségnek a nagysága ugyan nem teljesen példátlan a legújabb kori magyar politikatörténetben (az MDF a Fidesz de az MSZP is átélt már hasonló nagyságrendű "zuhanásokat") de eme támogatottság-csökkenés drámai gyorsaságára nemigen akad példa.

A Magyar Szocialista Pártnak ilyen alacsony (20-22 százalékos) támogatottságot utoljára az elmúlt öt év során csak 1998. végén és 1999. legelején (január-február) regisztráltunk.

A Fidesz esetében a támogatottság mértéke ugyanebben a periódusban - eltekintve azokat a méréseket amikor a közös lista támogatottságát mértük - most a legmagasabb. A Fidesz támogatottsága gyakorlatilag a nyár elejére visszaszerezte a korábbi támogatóit. A támogatottsága 2003. június és szeptember között rendre a következőképpen alakult: 31% 29% 32% 31%. A legnagyobb ellenzéki párt lakossági támogatottságának aránya a nyár folyamár tehát gyakorlatilag nem változott.

Továbbra is igaz tehát hogy a Fidesz előnye nem az ellenzéki párt lakossági támogatottságának növekedéséből fakad hanem az MSZP "történelmi mélypontokat" ostromló lejtmenetéből ered. Az MSZP-től elpártolók továbbra is mindenek előtt a bizonytalanok és a nem-szavazók számát gyarapították. Az SZDSZ az adatok szerint eddig szintén nem tudott profitálni az MSZP térvesztéséből.

Az MSZP a Fidesz és az összes többi párt támogatói
valamint a bizonytalanok a választókorú népességben (%)

Az MSZP és a Fidesz mellett az összes többi pártra együttesen is csak a lakosság 9%-a adná a voksát egy most vasárnapi választáson. Ezen belül az SZDSZ-re 3% az MDF-re 2% A MIÉP-re a Munkáspártra és a Centrumpártra 1-1% szavazna a teljes lakosságból.

Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben 2003. szeptember

Ennek megfelelően elsősorban a vezető kormánypártból való fokozódó kiábrándulás eredménye az hogy azok aránya akik azt mondják hogy ha most rendeznének választásokat akkor egészen biztosak benne hogy nem mennének el választani a júliusi 16%-ról augusztusra 18%-ra majd szeptemberre már 23%-ra nőtt.

Ezzel párhuzamosan fokozódó mértékben csökken azok aránya akiknek van "kedvenc" pártjuk. Idén májusban még az emberek 73%-a nevezett meg valamilyen pártot amelyre szívesen szavazna mostanra ez az arány mindössze 62%-ra csökkent.

A valamilyen pártot választók aránya a felnőtt lakosságban (%)

Ha az egyes pártok szavazóinak arányait a valamilyen pártot választók közt vizsgáljuk tehát eltekintünk azoktól akik nem mennének el szavazni vagy bizonytalanok illetve más okból nem választottak pártot akkor figyelembe kell vennünk azt is hogy ezek az adatok a teljes lakosságnak csak kevesebb mint kétharmadára (62%-ára) vonatkoznak.

Az MSZP támogatóinak aránya ebben a körben júniusról júliusra 45%-ról 43%-ra változott ami augusztusra tovább csökkent 38%-ra szeptemberre pedig 35%-ra esett tovább.

A Fidesz támogatottsága ebben a körben júniusban és júliusban is 45% volt ami augusztusra 49%-ra szeptemberre pedig 51%-ra nőtt.

A pártot választók körében szeptemberben az SZDSZ támogatottsága 5% az MDF-é 4% a Munkáspárté 2% a Centrum Párt és a MIÉP támogatottsága pedig 1-1%.

Az MSZP szavazók egyre kisebb részét képezik a "biztos szavazóknak"

Egy évvel ezelőtt (2002. szeptemberében) még az emberek 62 százaléka volt pártot választó "biztos szavazó". Ezzel szemben most 2003. szeptemberében már csak az emberek fele (50%) tartozik a tartozik a "biztos szavazó" pártválasztók közé. A "biztos szavazók" aránya az elmúlt két hónap alatt idén július óta is 4 százalékponttal csökkent.

Ez év júliusában a pártot választó "biztos szavazók" körében még azonos volt az MSZP és a Fidesz támogatóinak aránya: 45-45 százalék augusztusra azonban ebben az egyre szűkülő körben a Fidesz támogatottsága 50 százalékra nőtt az MSZP támogatóinak aránya ellenben 38 százalékra csökkent.

A két párt közötti ollónak ez a "szétnyílása" tovább folytatódott szeptemberre is: a Fideszt ebben a körben most 52% választaná az MSZP-t ellenben csak 35%. A pártot választó biztos szavazók körében tehát a Fidesz szavazóinak számaránya növekvő tendenciát mutat.

A teljes népességre vonatkoztatott tendenciákat jobban követhessük az alábbi ábránkon amelyen a két nagy párt biztos szavazóinak arányát nem a biztos szavazók körében mutatja hanem a teljes felnőtt népességhez (a teljes mintához) viszonyított százalékban vagyis tényleges számuk szerint.

A két nagy párt "biztos szavazóinak" aránya a teljes felnőtt lakosság körében
valamint a bizonytalanok aránya (%)

A pártot választó biztos szavazók körében a kisebb pártok közül egyedül az SZDSZ támogatottsága érte el a "bűvös" 5%-ot az MDF támogatottsági aránya 3% a Munkáspárté és a MIÉP-é 2-2 százalék a Centrum Párté pedig 1 százalék.

Pártok szavazótáborainak százalékos aránya
2003 szeptemberében

A baloldal elsősorban a nagyvárosi középkorúak és a falusi idősebbek körében gyengült

Amennyiben összevetjük a két nagy politikai tömb azaz a parlamenti baloldal (MSZP-SZDSZ) valamint a parlamenti jobboldal (Fidesz-MDF) nyár eleji (június-július) támogatottságát a nyár végi hónapokéval (augusztus-szeptember) akkor azt találjuk hogy a kormánypártok leginkább a 30-50 év közötti budapestiek és vidéki nagyvárosiak körében továbbá az 50 évnél idősebb kisvárosiak és falusiak körében szorultak vissza.

A Fidesz és az MDF együttes támogatottsága
valamint az MSZP és az SZDSZ együttes támogatottsága 2003. nyár elején
életkori csoportok és a lakóhely típusa szerint
(2003. június-július N=2025)

A Fidesz és az MDF együttes támogatottsága
valamint az MSZP és az SZDSZ együttes támogatottsága 2003. nyár végén
életkori csoportok és a lakóhely típusa szerint
(2003. augusztus-szeptember N=2021)

A fenti ábrákon az egyes cellák bal felső sarkában a Fidesz-MDF támogatottságát a jobb alsó sarokban pedig az MSZP-SZDSZ támogatottságát tüntettük fel a teljes lakosság százalékarányában. A cellákat aszerint színeztük ki hogy az adott településtípus adott korú lakosságát inkább baloldali vagy inkább jobboldali szimpátia jellemzi-e.

Iskolai végzettség és életkor szerint nézve a nyár eleji és a nyár végi eredményeket mindenek előtt a szakmunkás végzettségű valamint a nyolc osztályt végzett idősebb emberek körében szorult vissza legerőteljesebben a baloldali pártok támogatottsága. A következő két ábrán életkori csoportok és iskolai végzettség szerint tüntetjük fel a pártpreferenciákat.

A Fidesz és az MDF együttes támogatottsága
valamint az MSZP és az SZDSZ együttes támogatottsága 2003. nyár elején
életkori csoportok és iskolai végzettség szerint
(2003. június-július N=2025)

A Fidesz és az MDF együttes támogatottsága
valamint az MSZP és az SZDSZ együttes támogatottsága 2003. nyár végén
életkori csoportok és iskolai végzettség szerint
(2003. augusztus-szeptember N=2021)

A többség elégedetlen a miniszterelnök munkájával

Augusztushoz képest 3 százalékponttal romlott a miniszterelnök tevékenységének megítélése s így 34 százalékra csökkent azok aránya akik szerint jól látja el feladatát. 2002 szeptemberében 59 százalék volt ezen a véleményen - egy év alatt tehát 25 százalékponttal csökkent a munkájával elégedettek aránya. Ez a tendencia április óta erősödött.

Az elégedetlenek aránya a tavaly szeptemberi 18 százalékról 49 százalékra nőtt. Az elégedetlenek 31 százalékpontos gyarapodásának eredményeként a lakosságnak már közel fele azon a véleményen van hogy a kormányfő rosszul látja el feladatát.

Ez az arány amellett alakult ki hogy azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni Medgyessy Péter munkájának megítélésére vonatkozó kérdésünkre egy év alatt 5 százalékponttal 17 százalékra csökkent.

Kapcsolódó linkek:

A két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta

A mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
 

Módszertan

A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.

2003 szeptemberében 1012 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2003. szeptember 5. és 8. között került sor az ország 69 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.

A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.

Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 5%.

Főlap |  The Gallup Organization |

Copyright © 2003 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2004-02-26 13:01