A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2003. augusztus
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2003 augusztusában 1009 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2003. augusztus 6. és 12. között került sor az ország 69 településén.
Augusztusi fordulat a pártpreferenciákban
A szavazásra jogosultak körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) a Gallup augusztusi közvélemény-kutatása során a megkérdezettek 32%-a szavazott volna "egy most vasárnap tartandó választáson" a Fidesz-MPSZ-re és 25% a Magyar Szocialista Pártra.
Idén nyár eleje óta folyamatosan csökken az MSZP támogatóinak aránya: júniusról júliusra 3 százalékponttal júliusról augusztusra újabb 3 százalékponttal esett vissza a szocialisták lakossági támogatottsága.
A Fidesz esetében a tendenciák nem ennyire egyértelműek. Június és július között 2 százalékpontos csökkenést könyvelhettek el július és augusztus között azonban 3 százalékpontos javulás következett be. Ezek a változások a minta mérési hibájának határain vannak.
Az év eleje óta az MSZP támogatottsága erősen csökken: 2003 januárjában még 37% támogatta volna a Szocialistákat egy akkor rendezendő választáson most ellenben ennél már csak 12 százalékponttal kisebb támogatói tábort tudhat maga mögött a legnagyobb kormánypárt. A Fidesz esetében 2003. januárjában is - ahogyan most is - 32%-os támogatottságot regisztráltunk ezen az időtávon tehát a Fidesz támogatottsága gyakorlatilag nem változott.
A Fidesz 2003 júliusában és augusztusában regisztrált előnye tehát nem a Fidesz támogatottságának növekedéséből adódik hanem inkább arról van szó hogy az MSZP vesztette el választási kampány finisében megnyert támogatóit.
A következő ábra grafikusan is mutatja hogy az MSZP támogatottságát jelző piros terület csökkenése nem járt együtt a Fidesz támogatottságát reprezentáló narancssárga terület növekedésével. Az MSZP-től elpártolók elsősorban a bizonytalanok és nem-szavazók számát gyarapították. Augusztusban azonban a mérésünk szerint az MSZP szavazóinak csökkenése és a FIDESZ támogatóinak növekedése egyszerre történt.
Az MSZP
a Fidesz és az összes többi párt támogatói
valamint a bizonytalanok a választókorú népességben (%)
A 2002-es parlamenti választások óta a teljes felnőtt lakosságból meglehetős állandósággal a lakosságnak csak 7-9 százaléka jelöl meg általa támogatott pártként valamely más pártot mint az MSZP-t vagy a Fidesz-t. Augusztusban az SZDSZ 3 százaléknyi az MDF 2 százaléknyi a MIÉP a Munkáspárt és a Centrum Párt egyaránt 1-1 százaléknyi támogatóra számíthatott volna a teljes lakosság körében.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben
2003. augusztus
Más tendenciákat tapasztalunk ha az egyes pártok szavazóinak arányait a valamilyen pártot választók közt vizsgáljuk tehát eltekintünk azoktól akik bizonytalanok vagy más okból nem választottak pártot. Ezek az adatok tehát a teljes lakosságnak csak mintegy kétharmadára vonatkoznak.
A valamilyen pártot választók aránya a felnőtt lakosságban
(%)
A pártot választók körében azt találjuk hogy a Fidesz támogatóinak aránya január óta nő a Szocialisták támogatóinak aránya pedig csökken. Ne feledjük azonban hogy ezek a tendenciák nem a teljes lakosságra hanem csak a többé-kevésbé szilárd pártpreferenciával rendelkezők körére vonatkoznak.
Az MSZP támogatóinak aránya ebben a körben júniusról júliusra 45%-ról 43%-ra változott ami augusztusra leesett 38%-ra. A Fidesz támogatottsága ebben a körben júniusban és júliusban is 45% volt ami augusztusra 49%-ra nőtt.
A pártot választók körében az SZDSZ támogatottsága 4%-ot ért el az MDF-é 3% a Centrum Párt a MIÉP és a Munkáspárt támogatottsága pedig 2-2%.
A "biztos szavazók" körében jelentős a Fidesz előnye
A médiumok és politikai elemzők a "biztos szavazókra" vonatkozó arányokat idézik a leggyakrabban. Pedig a pártot választó biztos szavazók köre a teljes társadalomnak csak egy részét képviseli.
Tavaly nyár vége felé a szoros választást követő politikai klimában még az emberek 62 százaléka volt pártot választó "biztos szavazó". Ezzel szemben 2003. júliusában az embereknek csak 55 százaléka tartozott a "biztos szavazó" pártválasztók közé augusztusra pedig ez az arány még tovább csökkent 51 százalékra.
Júliusban a pártot választó "biztos szavazók" körében még azonos volt az MSZP és a Fidesz támogatóinak aránya: 45-45 százalék augusztusra azonban ebben az egyre szűkülő körben a Fidesz támogatottsága 50 százalékra nőtt az MSZP támogatóinak aránya ellenben 38 százalékra csökkent.
Idén január óta a pártot választó biztos szavazók körében a Fidesz szavazóinak számaránya növekvő tendenciát mutat.
A biztos szavazók tényleges abszolút számát nézve éves vagy féléves átlagban nézve valójában a Fidesz támogatottsága nem változott. A "biztos szavazókon" belüli arányszám növekedése egyrészt abból adódik hogy a pártot választó biztos szavazók abszolút számban egyre kevesebben vannak másrészt abból hogy az MSZP biztos szavazóinak száma gyors ütemben csökken.
Az alábbi ábránk a két nagy párt biztos szavazóinak arányát nem a biztos szavazók körében mutatja hanem a teljes felnőtt népességhez (a teljes mintához) viszonyított százalékban vagyis tényleges számuk szerint.
A két nagy párt "biztos szavazóinak" aránya
a teljes felnőtt lakosság körében
valamint a bizonytalanok aránya (%)
Az ábrából világosan látható az amit már korábban is jeleztünk hogy a pártpreferenciák erősorrendjének átrendeződése mögött elsősorban az MSZP teljes népességen belüli kisebb támogatottsága van ami most augusztusra azt jelenti hogy csak minden ötödik megkérdezett menne most vasárnap el egy választásra és választaná a Magyar Szocialista Pártot.
A pártot választó biztos szavazók körében a kisebb pártok közül az SZDSZ és az MDF támogatottsági aránya egyaránt 4-4 százalék a Munkáspárté 2 a MIÉP-é és a Centrum Párté 1-1 százalék.
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya
2003 augusztusában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1009 fő |
N=670 fő |
N=516 fő |
|
|
MSZP |
25 |
38 |
38 |
|
SZDSZ |
3 |
4 |
4 |
|
Munkáspárt |
1 |
2 |
2 |
|
Fidesz |
32 |
49 |
50 |
|
MDF |
2 |
3 |
4 |
|
MIÉP |
1 |
2 |
1 |
|
Centrum Párt |
1 |
2 |
1 |
|
Más pártok |
1 |
|
|
|
Nem szavazna |
18 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
16 |
A Fidesz a fiatalok körében és a falvakban erősebb
az MSZP a budapesti
és a nagyvárosi idősebb emberek között népszerűbb
Az országos támogatottsági arányok mögött mint korábban is jelentős regionális különbségek és demográfia szerinti eltérések húzódnak meg.
Ezek közül most hármat vizsgáljunk meg. Nézzük meg a parlamenti jobboldal és a parlamenti baloldal támogatottságát az életkori csoportok a településtípus valamint az iskolai végzettség szerint. Összevontuk az utolsó három vizsgálat (2003. június július augusztus) adatait hogy elegendő esetszám álljon rendelkezésre a kisebb csoportok jellemzésére is.
A következő ábrán a parlamenti baloldal (MSZP és az SZDSZ) együttes támogatottságát valamint a jobboldal (Fidesz és az MDF) együttes támogatottságát mutatjuk be életkori csoportok szerinti bontásban Budapesten a megyei jogú városokban a kisebb városokban valamint a falvakban.
Az egyes cellák bal felső sarkában a Fidesz-MDF támogatottságát a jobb alsó sarokban az MSZP-SZDSZ támogatottságát tüntettük fel a lakosság százalékarányában. A cellákat aszerint színeztük ki hogy az adott településtípus adott korú lakosságát inkább baloldali vagy inkább jobboldali szimpátia jellemzi-e.
A Fidesz és az MDF együttes támogatottsága
valamint az MSZP és az SZDSZ együttes támogatottsága 2003 nyarán
(2003. június-július-augusztus
N=3034)
Jól látszik hogy Budapesten - különösen a 40 évnél idősebbek körében - továbbra is elsöprőnek mondható a baloldali fölény: a 40 évnél idősebb budapestiek közül kétszer annyian szavaznának a baloldali pártokra mint a parlamenti jobboldalra. Kisebb arányban ugyan de az 50 évesnél idősebbek között a megyei jogú városokban is baloldali fölényt regisztráltunk.
Ugyanakkor a 30 évesnél fiatalabbak körében valamint a kisvárosokban és a falvakban meghatározó a jobboldali fölény.
A következő ábrán életkori csoportok és iskolai végzettség szerint tüntetjük fel hasonló módon a pártpreferenciákat.
A Fidesz és az MDF együttes támogatottsága
valamint az MSZP és az SZDSZ együttes támogatottsága 2003 nyarán
(2003. június-július-augusztus
N=3034)
50 év felett - kivéve az alapfokú végzettségűeket - meghatározó a baloldali
pártok túlsúlya. A 30-50 éves korosztályban a diplomások és a középiskolai
végzettségűek körében kiegyenlítettek az erőviszonyok
míg az ennél alacsonyabb
végzettségűek ebben a korosztályban inkább a jobboldal fel húznak. A 30
évesnél fiatalabbak -iskolai végzettségtől függetlenül - inkább a parlamenti
jobboldal hívei.
A kormányoldal - gyengülése ellenére - elsősorban Budapest és a nagyobb vidéki városok 50 évesnél idősebb lakóira támaszkodhat. Ezzel szemben a parlamenti ellenzék támogatói zömükben a kisvárosokban élők valamint a falusiak közül kerülnek ki továbbá a 30 évesnél fiatalabbak közül.
A többség elégedetlen és egyre inkább borúlátó
Azzal ahogyan most él a felnőtt lakosság 55 százaléka elégedetlen az elégedettek aránya pedig 44 százalék (1 százalék nem válaszolt).
Azok akik szerint a dolgok ma Magyarországon összességében rossz irányba mennek immáron harmadik hónapja abszolút többségben vannak. Augusztusban a magyarok 54 százaléka így vélekedett. Ugyanakkor nyár eleje óta 6 százalékponttal (35 százalékról 29 százalékra) csökkent azok aránya akik szerint Magyarországon mindent összevetve inkább jó irányba mennek a dolgok.
Az ország gazdasági helyzetét az emberek 58 százaléka látja rossznak további 9 százalék nagyon rossznak. Azok aránya akik szerint a gazdasági helyzet jó vagy nagyon jó mindössze 26 százalék. Ez jelentős csökkenést jelez ugyanis az év elején még az emberek 40 százaléka úgy látta hogy az ország gazdasági helyzete jó és még egy hónappal ezelőtt is 30 százalék így vélekedett.
A magyarok 64 százaléka úgy látja hogy a gazdasági helyzet mostanában inkább romlik és csak 24 százalék vélekedik úgy hogy javul. A javulást és a romlást érzékelők az év elején (2003. januárjában) még szinte azonos arányban voltak (41 illetve 42 százalék) azóta azonban - mint látjuk - jelentősen nőtt a romlást vélelmezők aránya és erősen csökkent a javulást vélelmezőké.
A saját családjának anyagi helyzetével kapcsolatos kilátásokat illetően az emberek 30 százaléka úgy látja hogy anyagi helyzetük a következő egy évben romlani fog javulást ellenben csak 17 százalék vár a következő évtől. (A többiek úgy látják hogy családjuk anyagi helyzete változatlan marad.) Egyetlen hónap alatt 4 százalékponttal nőtt a romlást várók és a javulást várók közötti rés.
A kormányalakítás óta most először vannak többen a miniszterelnökkel elégedetlenek
Az emberek 47 százaléka úgy látja hogy a kormány a korábbi állapotokat rossz irányba változtatta meg. Ezzel ellentétesen az emberek 34 százaléka vélekedik.
A kormányalakítás óta idén májusig még azok voltak többségben akik kedvező irányú változtatásokat tulajdonítottak a kormánynak júniussal kezdődően azonban erőteljesen csökkent ez az arány miközben a kormánynak rossz irányú változtatásokat tulajdonítók aránya fokozódó mértékben nőtt.
Júniusra tehető egy másik fordulat is a közvéleményben. Ettől kezdve azok vannak többségben akik szerint a kormány inkább rosszul látja el feladatát. Most augusztusban 47 százalék így vélekedett míg azok aránya akik szerint a kormány jól végzi a dolgát mindössze 34% volt.
A miniszterelnök értékelésével kapcsolatban most először kerültek többségbe azok akik szerint Medgyessy Péter mint miniszterelnök inkább rosszul végzi a feladatát.
A magyarok 43 százaléka augusztusban úgy látta hogy a miniszterelnök inkább rosszul végzi a feladatát (ez az arány júliusban 41 százalék volt) ellenben 37 százalék vélekedett úgy hogy a miniszterelnök inkább jól végzi a dolgát (júliusban ezt még 44 százalék így látta). Azok aránya tehát akik elégedettek a miniszter-elnökkel egyetlen hónap alatt 7 százalékponttal csökkent míg az elégedetleneké 2 százalékponttal nőtt. (Erre a kérdésünkre júliusban 15 százalék augusztusban pedig 20 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.)
Kapcsolódó linkek:
A két legerősebb
párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori
miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2003 augusztusában 1009 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2003. augusztus 6. és 12. között került sor az ország 69 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 3%.
