A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2003. július
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2003 júliusában 1011 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2003. július 7. és 16. között került sor az ország 69 településén.
A vizsgálatok keretében többek között arról is kérdezzük a megkérdezetteket hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
A pártpreferenciák változatlanul kiegyenlítettek
a kormányba vetett bizalom tovább csökkent
A szavazásra jogosultak körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) júliusi közvélemény-kutatásunk során a megkérdezettek 28 százaléka válaszolta hogy a Magyar Szocialista Pártra szavazna "egy most vasárnap tartandó választáson" és 29 százalék felelte azt hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre voksolna. A teljes felnőtt népesség körében a Szocialisták támogatottsága az előző havi mérésünk óta 3 a Szövetségé 2 százalékponttal csökkent ami a pártot választók számának csökkenéséből adódott.
Az év eleje óta mindkét párt támogatottsága csökkenő tendenciát mutat. Az MSZP-é erősen csökken: januárban 37 februárban 39 százalék támogatta most júliusban a februárinál 11 százalékponttal kevesebb. A Fidesz támogatóinak teljes népességen belüli aránya a januári 32 helyett most három százalékponttal kevesebb. Eközben a bizonytalanok (a "nem tudja" "nem szavazna" "nem válaszol" válaszok) együttes aránya jelentősen emelkedett: a januári 22 százalékról júliusig 34 százalékra. A bizonytalanok számának növekedése ilyen magas értéke csak a választási óta eltelt időszakhoz viszonyitva rendkívüli: a választási kampányok közötti időszakban korábban is mértünk hasonló arányokat. 2000 nyarán (augusztusában) például 38 százalék volt ez az arány és őszre még ennél is jóval magasabbra emelkedett.
A teljes felnőtt lakosságból tavaly június óta hullámzóan 7-9 százalék
jelölt meg valamely más pártot
mint az MSZP-t vagy a Fidesz-t. Most
júliusban 10 százalék volt azok aránya
akik "egy most vasárnapi
választáson" nem a két nagy párt valamelyikére szavaznának. Az SZDSZ
az MDF
a MIÉP és a Centrum Párt egyaránt 2-2 százaléknyi szavazatra számíthatna
ebben a körben
a Munkáspárt 1
és az egyéb pártok együtt ugyancsak 1
százalék támogatottsággal rendelkeznek.
.
Az MSZP
a Fidesz és az összes
többi párt támogatói
és a bizonytalanok a választókorú népességben (%)
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben
2003. július
Ha az egyes pártok szavazóinak számát a bizonytalanok nélkül hasonlítjuk
össze
tehát a valamilyen pártot választók közt vizsgáljuk az egyes
pártok támogatóinak arányát
azt találjuk
hogy a pártot választók körében
a Fidesz támogatóinak aránya január óta nő
a Szocialisták támogatóinak
aránya pedig csökken. Ne feledjük azonban
hogy ezek arányszámok
és csak
a határozott pártprefenciával rendelkezők körére vonatkoznak.
A múlt havi mérésünk óta az MSZP támogatóinak aránya ebben a körben 2 százalékponttal 43 százalékra csökkent a Fideszé nem változott: 45 százalék maradt.
A pártot választók körében egy más part támogatottsága sem közeliti meg a parlamenti küszöböt: az SZDSZ az MDF és a Centrum Párt támogatóinak aránya most 3-3 százalékot a MIÉP-é 2 a Munkáspárté 1 és 1 százalékot tesz ki.
Pártot választók a felnőtt lakosságban (%)
Kiegyenlített a két nagy párt "biztos szavazói" tábora
A pártot választó biztos szavazók köre a teljes társadalmon belül még inkább szűkülő tendenciát mutat.
Ebben a körben júliusban azonos volt az MSZP és a Fidesz támogatóinak aránya: 45-45 százalék vagyis az előző hónaphoz képest az MSZP biztos szavazóinak számaránya a biztos szavazók körében változatlan maradt a Fideszé 2 százalékponttal csökkent.
Tavaly augusztus de különösen idén január óta a pártot választó biztos szavazók körében a Fidesz biztos szavazóinak számaránya növekvő tendenciát mutat. Ez a kép azonban - noha matematikailag igaz - ismét bizonyos mértékig megtévesztő. A biztos szavazók tényleges számát nézve éves és féléves átlagban valójában a Fidesz támogatottsága is csökkenő tendenciájú az utóbbi három mérés eredményét nézve viszont nagyjából azonos. Az arányszám növekedése amit sokan - helytelenül - abszolút növekedésnek vélnek abból adódik hogy a pártot választó biztos szavazók abszolút számban egyre kevesebben vannak tavaly nyár óta és az MSZP biztos szavazóinak száma összességében gyorsabban csökken mint a Fideszé. A tendenciát még nem változtatja meg hogy az előző havi mérésünk óta most a pártot választó biztos szavazók száma összességében kissé emelkedett: az MSZP visszahódított bizonyos számú "biztos szavazót".
Alábbi ábránk a két nagy párt biztos szavazóit nem a biztos szavazók
körében mutatja
hanem a teljes felnőtt népességhez viszonyított százalékban
vagyis tényleges számuk szerint.
.
A két nagy párt "biztos
szavazói"
és a bizonytalanok a felnőtt lakosság körében (%)
A pártot választó biztos szavazók körében az SZDSZ és az MDF támogatottsági
aránya 3-3 százalék
a MIÉP-é és a Centrum Párté 2-2
a Munkáspárté 1
százalék.
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya
2003 júliusában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1011 fő |
N=656 fő |
N=554 fő |
|
|
MSZP |
28 |
43 |
45 |
|
SZDSZ |
2 |
3 |
3 |
|
Munkáspárt |
1 |
1 |
1 |
|
Fidesz |
29 |
45 |
45 |
|
MDF |
2 |
3 |
3 |
|
MIÉP |
2 |
2 |
2 |
|
Centrum Párt |
2 |
3 |
2 |
|
Más pártok |
1 |
1 |
0 |
|
Nem szavazna |
16 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
18 |
Gazdasági pesszimizmus
többségben vannak a dolgok menetével elégedetlenek
Júniusi felmérésünk óta határozottan és statisztikailag szignifikáns mértékben 5 százalékponttal (35 százalékról 30 százalékra) csökkent azok aránya akik szerint Magyarországon mindent összevetve inkább jó irányba mennek a dolgok. Már második hónapja abszolút többségben (53 százalék) vannak azok akik szerint a dolgok összességében rossz irányba mennek.
Azzal ahogyan most él a felnőtt lakosság abszolút többsége 57 százaléka inkább vagy nagyon elégedetlen az elégedettek aránya pedig lecsökkent 42 százalékra. Januárban 50-50 százalék volt a két csoport aránya azóta az elégedetlenek aránya fokozatosan nőtt az elégedetteké fokozatosan csökkent.
Az ország gazdasági helyzetének megitélését illetően a tendencia ugyanez de az arányszámokban nagyobb a különbség: a lakosság csaknem kétharmada (63 százalék) szerint rossz a gazdasági helyzet és csak kevesebb mint egyharmad (30%) vélekedik úgy hogy jó. (Megjegyzendő hogy az ország gazdasági helyzetét illetően már az év elején a "rossz" és a "nagyon rossz" válasz volt többségben (54% szemben a gazdasági helyzetet jónak tartók 40%-os arányával).
Azt illetően
hogy a gazdasági helyzet javul vagy romlik
most
júliusban
nagyjából hasonlók az arányok
mint a gazdaság jelenlegi állapotát illetően:
62 százalék szerint romlik a gazdasági helyzet. Azt
hogy a gazdasági
helyzet javul
csak 26 százalék gondolja
vagyis kevesebben vélekednek
így
mint akik azt tartják
hogy a gazdasági helyzet jó.
A javulást és a romlást vélelmezők januárban még szinte azonos arányban
voltak (41
illetve 42 százalék)
azóta azonban némi hullámzással
de
erősen nőtt a romlást vélelmezők aránya
és szintén hullámzással
de erősen
csökkent a javulást vélelmezőké.
A család anyagi helyzetével kapcsolatban a következő 12 hónapra vonatkozóan
a lakosság fele nem vár változást
de többen vannak azok (28%)
akik szerint
helyzetük romlani fog
mint akik szerint javulni fog (19%).
Négy évre előretekintve az utóbbi évek tendenciáinak megfelelően már többen optimisták (igaz itt már nem 3 hanem 14 százalék nem tud vagy nem akar válaszolni): A lakosság valamivel több mint negyede (27%) gondolja hogy ugyanolyan marad a család anyagi helyzete. Relatív többségben vannak azok akik javulásban bíznak (36%) és kisebbségben azok akik szerint kis vagy nagy mértékben romlani fog az anyagi helyzetük (22%). Ha az év elejétől vizsgáljuk a tendenciákat az egyértelmű: a romlást feltételezők aránya nő a javulásban bízóké csökken.
Jelentősen csökkent az év eleje óta a kormány iránti bizalom
de a relatív többség továbbra is elégedett a miniszterelnökkel
Január óta most először vannak relatív többségben azok akik szerint a kormány rossz irányban változtatta meg az előző viszonyokat (44 százalék szemben 41 százalékkal). Májusig még azok voltak többségben akik kedvező változtatásokat tulajdonítottak a kormánynak azóta azonban erőteljesen csökkent ez az arány miközben a kormánynak rossz irányú változtatásokat tulajdonítók aránya (már február óta!) növekedett.
Már második hónapja azok vannak (a statisztikai hibahatárt meghaladó 4 százalékpontnyi) többségben akik szerint a kormány inkább rosszul vagy nagyon rosszul látja el feladatát (44 százalék).
Az utóbbi két hónapban tehát május óta jelentősen (34 százalékról 26 százalékra) csökkent a kormányban inkább vagy nagyon bízók aránya. Háromnegyed évvel ezelőtt 2002. októberében a felnőtt lakosság 42% százaléka fél évvel ezelőtt 2003 januárjában 38 százaléka mondta hogy inkább bízik vagy hogy nagyon bízik a kormányban. A kormányba vetett bizalom csökkenése tehát háromnegyed év távlatában jelentős mértékű.
A kormányba vetett bizalom mellett a pártokba vetett bizalom szintjét is kérdeztük mégpedig kormánypártokra és ellenzéki pártokra külön-külön. A kormánypártokba vetett bizalom is csökken: tavaly október óta 38 százalékról 27 százalékra. Az ellenzéki pártokba vetett bizalom ebben a periódusban lényegében változatlan szinten maradt: akkor 27 százalék volt most 26 százalék.
A miniszterelnök megítélésében nem történt változás abban az értelemben
hogy többségbe kerültek volna a munkájával elégedetlenek. Mostani felmérésünkkor
44 százalék mondta
hogy a kormányfő inkább jól
és csak 41 százalék
hogy inkább rosszul látja el feladatát. Erre a kérdésünkre 15 százalék
nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Kapcsolódó linkek:
A két legerősebb
párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori
miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2003 júniusában 1011 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2003. július 7. és 16. között került sor az ország 69 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 3%.
