A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2003. június
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2003 júniusában 1014 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2003. június 12. és 18. között került sor az ország 67 településén.
A vizsgálatok keretében többek között arról is kérdezzük a megkérdezetteket hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
A közvélemény rosszabbnak ítéli a gazdaságot
és politikai téren egyre
bizonytalanabb
Az MSZP elvesztette előnyét
Június közepén végzett kutatásunk során a szavazásra jogosultak körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) a megkérdezettek 31 százaléka válaszolta hogy a Magyar Szocialista Pártra szavazna egy "most vasárnap tartandó választáson" és ugyancsak 31 százaléka azt hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre.
A teljes felnőtt népesség körében az MSZP támogatottsága az előző havi mérésünkhöz képest 2 százalékponttal csökkent a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség támogatottsága pedig 4 százalékponttal nőtt így most a két pártot a választókorú népességnek ugyanakkora hányada támogatja.
Ebben a körben csaknem 2-2 százalék szavazna az SZDSZ-re és az MDF-re 1-1 százalék támogatja a MIÉP-et és a Centrum Pártot és ugyancsak 1 százaléknyi az egyéb pártokra szavazók aránya.
A valamilyen pártot választók közt (ők a teljes lakosság 66 százalékát
alkotják) az előző havi mérésünk óta 4 százalékponttal csökkent a szocialisták
és 5 százalékponttal nőtt a Fidesz támogatóinak aránya. Az MSZP ebben
a kategóriában is elvesztette előnyét: a szocialistákat is és a polgári
szövetséget is a pártot választani tudók 45-45 százalék támogatja.
A pártot választók között 3-3 százalék szavazna az SZDSZ-re is és az MDF-re is 2 százalék a Centrum Pártra 1-1 százalék a MIÉP-re a Munkáspártra és ugyan csak 1 százalék egyéb pártokra.
A biztos szavazó pártválasztók körében a múlt hónap óta 3 százalékponttal
csökkent az MSZP-szavazók aránya
a Fidesz szavazóinak aránya pedig 4
százalékponttal gyarapodott. Ez a változás azt eredményezte
hogy a Fidesz
ebben a kategóriában átvette a vezetést: támogatóinak aránya 2 százalékponttal
meghaladja az MSZP-ét. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre a biztos
szavazóknak 47
az MSZP-re 45 százaléka adná a voksát.
Az SZDSZ támogatottsága a biztos szavazók körében 3 a Centrum Párté 2 az MDF-és és a MIÉP-é 1-1 százalék és további 1 százalék más pártokra szavazna.
Együttesen nézve egyfelől az MSZP és az SZDSZ másfelől a Fidesz és az MDF táborát a különböző vizsgált kategóriákban azt látjuk hogy júniusra egyensúlyi helyzet jött létre a teljes népesség a valamilyen pártot választók és a pártot választó biztos szavazók körében is. A koalíciós pártok és a parlamenti ellenzék mindhárom körben azonos támogatottsággal rendelkeznek.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben
2003. június
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya
2003 júniusában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1014 fő |
N=666 fő |
N=534 fő |
|
|
MSZP |
31 |
45 |
45 |
|
SZDSZ |
2 |
3 |
3 |
|
Munkáspárt |
0 |
1 |
0 |
|
Fidesz |
31 |
45 |
47 |
|
MDF |
2 |
3 |
1 |
|
MIÉP |
1 |
1 |
1 |
|
Centrum Párt |
1 |
2 |
2 |
|
Más pártok |
1 |
1 |
1 |
|
Nem szavazna |
17 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
15 |
A hosszabb távú tendenciákat figyelve a teljes népesség körében nem annyira a Fidesz erősödése mint inkább az MSZP gyengülése és különösképpen a bizonytalanok (akik nem mennének el szavazni vagy nem tudnak illetve nem akarnak válaszolni) arányának növekedése a meghatározó. A bizonytalanok aránya tavaly júliustól decemberig ingadozó volt ebben az évben azonban egyértelműen emelkedett - a teljes népességnek most már csaknem egyharmada ebbe a kategóriába tartozik. A valamilyen pártot választani tudók aránya a tavaly júniusihoz viszonyítva érzékelhetően csökkent. Tavaly júniusban a felnőtt népesség 72 százaléka mondta hogy egy következő vasárnapi választáson a Fideszre vagy az MSZP-re szavazna (36+36) most csak 62 (31+31) százalék.
A pártot választó biztos szavazók abszolút értékben szűkülő körén belül azonban tavaly augusztus óta határozottan érvényesülő trend az MSZP támogatottsági arányának csökkenése és a Fideszt támogatók arányának növekedése.
A valamilyen pártot választani tudók körében néhány demográfiai változót illetően határozott összefüggés állapítható meg. Az egyes lakóhely-típusokon belül vizsgálva a pártok támogatottságát azt láthatjuk hogy a jelenleg megfigyelhető országos kiegyenlítettség mögött településtípusonként jelentős különbségek rejlenek. Júniusi mérésünk szerint Budapesten és a megyei jogú városokban az MSZP nagy fölénnyel vezet a kisebb városokban enyhe többséggel rendelkezik faluhelyen ellenben a Fidesz hívei vannak meghatározó többségben.
|
|
Budapest |
Megyei j. város |
Város |
Falu |
|
MSZP |
49 |
57 |
45 |
37 |
|
Fidesz |
31 |
34 |
42 |
59 |
|
különbség |
18 |
23 |
3 |
-22 |
Nemek szerint nem találunk szignifikáns különbséget a két nagy párt között
életkor szerint azonban igen.
A 18-49 év közötti korosztályok mindegyikében a Fidesz támogatói alkotják
a többséget
az 50 év felettiek körében viszont az MSZP hívei vannak túlsúlyban.
Nőtt az elégedetlenek aránya
A dolgok általános menetével az országban zajló folyamatokkal való elégedettségben erőteljes változást figyelhettünk meg a májusi és a júniusi mérés során.
Az elégedettek áprilisban még abszolút többségben voltak. Ez az 51 százalék májusra relatív többségre olvadt: 42 százalékra csökkent; mostanra júniusra viszont már a dolgok általános menetével elégedetlenek kerültek többségbe méghozzá abszolút többségbe. Kérdésünkre hogy "Ön szerint a Magyarországon összességében milyen irányba mennek a dolgok" most 53 százalék válaszolta azt hogy rossz irányba és 35 százalék hogy jó irányba haladnak a folyamatok. Az elégedettek arányának csökkenése és az elégedetlenek arányának növekedése tavaly ősz óta érvényesülő tendenciák s az utóbbi két hónapban ezek felerősödtek. E hosszú távú tendenciák érvényesülése mellett ennél a kérdésnél a bizonytalanok a nem válaszolók aránya tavaly június óta folyamatosan csökkent és júniusra az egy év óta legalacsonyabb értéket érte el: már csak 13 százalék volt.
Az ország gazdasági helyzetét rossznak vagy nagyon rossznak ítélők aránya is jelentősen nőtt azokkal szemben akik szerint az ország gazdasági helyzete jó vagy nagyon jó (61 százalék a gazdasági helyzetet rossznak ítélők 32 százalék a kedvező ítéletet mondók aránya.)
A gazdasági helyzetet javulónak érzékelők aránya a májusi 40 százalékról júniusra 28 százalékra csökkent míg a romlást érzékelők aránya 45 százalékról 60 százalékra ugrott. Azt a kérdést illetően tehát hogy "mostanában inkább javul vagy romlik az ország helyzete": egy hónapja még csak 5 százalékpontnyi többségben voltak az ország gazdasági helyzetét romlónak ítélők mostanra azonban már 32 százalékpontnyi lett a különbség a negatív véleményt megfogalmazók "javára".
Fentiekkel összhangban többségbe kerültek azok (44 százalék) akik szerint a kormány inkább rosszul látja el feladatát szemben azokkal akik szerint inkább jól teszi a dolgát (38 százalék).
Míg a múlt hónapban egyaránt 42-42 százalék vélte úgy hogy a kormány jól kezeli a gazdaság kérdéseit most júniusban a többség 52 százalék azt mondta hogy a kormány nagyon rosszul vagy inkább rosszul teszi ezt és csak 34 százalék volt azon a véleményen hogy inkább jól vagy nagyon jól foglalkozik a gazdaság kérdéseivel.
Csak a relatív többség elégedett a miniszterelnök munkájával
A miniszterelnök munkájával való elégedettség ebben a kormányzati ciklusban még sosem mutatott ilyen alacsony értéket. Most már a lakosságnak csupán a relatív többsége 43 százaléka mondja hogy a miniszterelnök inkább jól látja el feladatát. Ez az előző havi mérésünkhöz képest amikor még a lakosság fele elégedett volt Medgyessy Péterrel 7 százalékpontos csökkenést jelent. A miniszterelnök munkájával elégedetlenek aránya ezzel szemben - a múlt havihoz képest 8 százalékponttal - 41 százalékra nőtt. Az elégedettség csökkenése és az elégedetlenség erőteljesebb növekedése tavaly augusztus óta érvényesülő hosszú távú tendencia.
Figyelemre méltó
hogy ebben a kérdésben - ellentétben a pártválasztással
ahol a nem szavazók
a bizonytalanok és a válaszmegtagadók aránya növekvő
tendenciát mutat
s mostanra már elérte a 32 százalékot - a bizonytalanok
és nem válaszolók aránya tavaly június óta egyértelmúen és erőteljesen
csökken
most mindössze 16 százalék.
A bizonytalanok aránya
(teljes felnőtt népesség
%)
Kapcsolódó linkek:
A két legerősebb
párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori
miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2003 júniusában 1014 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2003. június 12. és 18. között került sor az ország 67 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 4%.
