A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2003. április
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A vizsgálatok keretében többek között arról is kérdezzük a megkérdezetteket hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2003 áprilisában 1010 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2003. április 10. és 16. között került sor az ország 67 településén.
Az MSZP a pártválasztó biztos szavazók felére
a Fidesz közel 40 százalékára számíthat
Az összes szavazásra jogosult körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) a megkérdezettek 35 százaléka válaszolta hogy a Magyar Szocialista Pártra szavazna egy "most vasárnap tartandó választáson" és 29 százaléka azt hogy a Fidesz - Magyar Polgári Pártra.
A Szabad Demokraták Szövetségére és a Magyar Demokrata Fórumra a felnőtt lakosság 3 illetve 2 a Centrum Pártra és a Magyar Igazság és Élet Pártjára 1-1 százalék adná a voksát és ugyancsak 1 százalék egyéb pártokat támogatna.
A valamely pártot megnevezők körében a szocialisták támogatottsága 48 százalék a Fideszé pedig 40 százalék. Az SZDSZ-re a pártot válaszani tudók körében 4 százalék szavazna az MDF-re 3 százalék a MIÉP-re és a Centrum Pártra 2-2 a Munkáspártra pedig 1 százalék.
A pártot választó biztos szavazók körében (tehát azok között akik azt mondták hogy biztosan elmennének szavazni és választottak is maguknak pártot) 2003 április 10. és 16. között 50 százalékos a Szocialista Párt és 39 százalék a Fidesz támogatottsága.
Az SZDSZ biztos szavazóinak tábora mostani mérésünk szerint 3 százalék az MDF-é ugyanekkora; a MIÉP támogatottsága ebben a körben 2 százalék a Centrum Pártot és a Munkáspártot pedig a pártot választó biztos szavazóknak egyaránt 1-1 százaléka támogatja.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben
2003. április
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya
2003 áprilisában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1010 fő |
N=732 fő |
N=567 fő |
|
|
MSZP |
35 |
48 |
50 |
|
SZDSZ |
3 |
4 |
3 |
|
Munkáspárt |
1 |
1 |
1 |
|
Fidesz |
29 |
40 |
39 |
|
MDF |
2 |
3 |
3 |
|
MIÉP |
1 |
2 |
2 |
|
Centrum Párt |
1 |
1 |
1 |
|
Más pártok |
1 |
1 |
0 |
|
Nem szavazna |
10 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
17 |
Előző havi mérésünkhöz képest a teljes mintában is
a pártot választók
körében is és a pártot választó biztos szavazók körében is csökkent a
Fidesz támogatottsága (2-2
illetve 3 százalékponttal). Az MSZP támogatottsága
az első két körben csökkent (1-1 százalékponttal)
a pártot választó biztos
szavazók körében nem változott. A csökkenések mindenütt a statisztikai
hibahatáron belül vannak. Valóságos képet ezért a hosszabb távú változásokból
kirajzolódó tendenciák alapján nyerhetünk.
Az MSZP és a Fidesz támogatottsága a teljes lakosság körében 2002 júniusában azonos volt: 36-36 százalék. A vezető kormánypárt támogatottsága 2002 júniusa után növekedni kezdett novemberben volt a legnagyobb azóta azonban csökkenő tendenciát mutat: áprilisra már a tavaly júniusi érték alá csökkent. A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága tavaly június óta csökkenő tendenciát mutatott decemberben volt a legalacsonyabb (26 százalék) azóta hullámzással de emelkedik. Az MSZP és a Fidesz támogatottsága közötti különbség novemberben volt a legnagyobb (14 százalékpont). Április második hetére ez az érték 6 százalékpontra csökkent - ennél kisebb csak januárban és márciusban volt (5-5 százalékpont).
A pártot választók körében az MSZP-nél ugyanezt a tendenciát látjuk: tavaly júniustól novemberig (54 százalékig) növekvő azóta csökkenő a támogatottság. Az április eleji 48 százalékos érték 2 százalékponttal alacsonyabb a tavaly júliusinál. A Fidesznél tavaly novemberig-decemberig csökkenő tendenciát tapasztalunk azóta azonban ebben a körben némileg erősödött a legnagyobb ellenzéki párt: január óta tehát az utóbbi négy hónapban a 40 százalékos érték körül hullámzik (42-38 százalékos szélső értékekkel).
A pártot választó biztos szavazók körében az MSZP tavaly augusztusban rendelkezett a legnagyobb (55 százalékos) támogatottsággal. Ez a népszerűség azóta lassú tempóban ingadozásokkal a tavaly júliusi értékre 50 százalékosra olvadt - mindenesetre a pártot választó biztos szavazók fele most is a szocialisták híve. Az utolsó öt hónap tehát a tavaly decemberi állapot óta a helyzet úgy is jellemezhető hogy a szocialisták támogatottsága a 49 és az 52 százalékos értékek közt mozog és második hónapja 50 százalékos. Az utóbbi öt mérés adatai a Fidesznél is stabilizálódást mutattak: 37 és 43 százalék közt ingadozva rendelkezik most 39 százalékos támogatottsággal.
A pártpreferenciával rendelkező biztos szavazók körében stabilizálódni látszanak az erőviszonyok.
Többen elégedettek a kormányfő és a kormány munkájával
a dolgok és a gazdaság alakulásával
Azt illetően hogy Magyarországon jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok a múlt havi felmérésünkhöz képest optimista irányban változott a vélemények aránya. A növekedés jelentős mértékű (14 százalékpont) s ez részben annak köszönhető hogy az ellenkező véleményen lévől aránya 43 százalékról 33 százalékra csökkent részben pedig annak hogy 4 százalékponttal csökkent a válaszolni nem tudók vagy nem akarók aránya is. Azután hogy februárban is és márciusban is - kis mértékben ugyan de - a dolgok menetével elégedetlenek voltak többségben figyelemre méltó hogy ebben a kormányzati ciklusban még sosem volt ilyen magas (51 százalék) a dolgok általános menetével elégedettek aránya.
Ez a változás összhangban van azzal hogy a kormányő és a kormány munkájának megítélésére irányuló kérdéseinkre is és a gazdasági helyzettel kapcsolatos kérdéseinkre is a kormány szempontjából kedvezőbb értékelést tapasztaltunk.
A miniszterelnök munkájával elégedettek aránya márciushoz képest 8 százalékponttal 56 százalékra nőtt az elégedettek így újra abszolút többségben vannak. 6 százalékponttal 28 százalékra csökkent azok aránya akik szerint Medgyessy Péter inkább rosszul látja el feladatát. A múlt havihoz képest kedvezőbb megítélés részben annak is köszönhető hogy kevesebben voltak olyanok akik nem tudtak vagy nem akartak állást foglalni ebben a kérdésben.
A kormány össztevékenységéről alkotott véleményt illetően a mainiszterelnök munkájának megítéléséhez hasonló kérdést tettünk fel: "Az Ön személyes véleménye szerint a jelenlegi Medgyessy-kormány mindent egybevetve inkább jól végzi a dolgát vagy inkább rosszul végzi a dolgát?" Márciushoz képest 7 százalékponttal nőtt a kormány munkájával általánosságban elégedettek aránya - 53 százalék azaz a lakosságnak több mint fele szerint inkább jól látja el feladatát a kormány. A pozitív vélemények arányának növekedése itt elsősorban a korábban véleményt nem formálók csökkenésével magyarázható: négy százalékpont növekedés ered innen s 3 százalékpont onnan hogy a kormánnyal elégedetlenek aránya 36 százalékról 33 százalékra csökkent.
A kormány gazdasági tevékenységének általános megítélését a következő kérdés segítségével vizsgáltuk: "Ha arra gondol hogy a jelenlegi kormány hogyan kezeli a gazdaság kérdéseit mit és hogyan tett a gazdasággal összefüggő kérdésekben akkor Ön mit mondana: 1 - a kormány nagyon rosszul kezeli a gazdaság kérdéseit 2 - a kormány inkább rosszul kezeli a gazdaság kérdéseit 3 - a kormány inkább jól kezeli a gazdaság kérdéseit vagy 4 - a kormány nagyon jól kezeli a gazdaság kéedéseit?" Az érdemben válaszolók közül márciushoz képest többen mondták hogy nagyon jól illetve hogy inkább jól (együttesen 55 százalék) az ellenkező véleményen lévők aránya pedig 47-ről 45 százalékra csökkent. A teljes népességen belül még nagyobb (a statisztikai hibahatárt meghaladó 5 százalékpontos mértékű) a kormány gazdasági tevékenységét kedvezően megítélők arányának növekedése (43-ról 48 százalékra változott egy hónap alatt ez az érték) - most ebben a kérdésben is kevesebben zárkóztak el a válaszadástól vagy az érdemi választól.
Az tehát hogy a kormány inkább jól vagy hogy jól kezeli a gazdaság kérdéseit együttesen még mindig a lakosság többségének a véleménye ez azonban már nem abszolút hanem csak relatív többség a teljes népesség körében.
Emlékeztetnünk kell rá: felmérésünket április 10. és 16. között végeztük: a miniszterelnök és a kormány megítélésének kedvező változása az április 12.-i EU-népszavazás elsöprő igen szavazataival esik egybe. A következő hónapok mutatják majd meg hogy tartós-e a véleményekben bekövetkezett fordulat.
Magáról a gazdasági helyzetről már nem is mondható kedvezőnek a kép.
A gazdasági helyzet változását illetően vagyis hogy gazdasági helyzet romlik-e vagy javul 44 százalék van kedvező és ugyancsak 44 százalék negatív véleményen.
A gazdasági helyzet jelenlegi állapotáról a lakosság abszolút többsége: 54 százaléka gondolja hogy rossz és hogy nagyon rossz miközben jónak 38 százalék ítéli (nagyon jónak senki sem).
Ezek a válaszok akkor is fontosak ha megjegyezhetjük hogy a gazdasági helyzet változását is többen ítélik javulónak és jelenlegi állapotát is többen jónak mint márciusban (9 százalékponttal illetve 4 százalékponttal) miközben e két kérdésnél az érdemi választ nem adók (nem tudja/nem válaszol) aránya egyaránt 8-8 százalék volt.
A közvélemény a dolgok menetéről
a kormány és a kormányfő
munkájáról
valamint a gazdaságról
(teljes felnőtt népesség
%)
Kapcsolódó linkek:
A két legerősebb
párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori
miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2003 áprilisában 1010 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2003. április 10. és 16. között került sor az ország 67 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 2%.
