A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2003. január
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A vizsgálatok keretében többek között arról is kérdezzük a megkérdezetteket hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2003 januárjában 1016 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2003. január 16. és 21. között került sor az ország 62 településén.
Gyengül az MSZP
erősödik a Fidesz. A szocialisták előnye a fél évvel
ezelőtti érték alá csökkent
Az összes szavazásra jogosult körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) közvetlenül január közepe után azt tapasztaltuk hogy a vezető kormánypárt támogatottsága a december eleji 39 százalékról 37 százalékra csökkent. A Fidesz - Magyar Polgári Párt támogatottságában ezzel ellenkező irányú változás következett be: a megkérdezettek 32 százaléka mondta hogy egy most vasárnapi választáson a Fideszre szavazna. Ezúttal tehát 6 százalékpontnyival többen válaszoltak így mint másfél hónappal ezelőtt - a növekedés mértéke meghaladja a statisztikai hibahatárt.
Az SZDSZ-t az MDF-et és a MIÉP-et a teljes felnőtt népesség 2 százaléka támogatja; 1-1 százalék választaná a Centrum Pártot és a Munkáspártot. Noha a változás hibahatáron belüli megjegyzendő hogy az SZDSZ támogatottsága tavaly júniusban volt ilyen alacsony értéken.
A valamely pártot megnevezők körében a Magyar Szocialista Pártot most 49 százalék támogatta - ez 4 százalékponttal kevesebb mint az előző hónapban; a Fidesz támogatottsága 42 százalékos a növekedés a decemberihez képest 6 százalékpont. A változás mértéke mindkét esetben meghaladja a statisztikai hibahatárt.
A szabaddemokratákat a megkérdezetteknek most 3 százaléka nevezte meg a pártot választók körében - ugyanekkora az MDF híveinek tábora. A MIÉP támogatottsága ebben a körben 2 a Centrum Párté és a Munkáspárté 1-1 százalék.
A pártot választó biztos szavazók körében (tehát azok között akik azt mondták hogy biztosan elmennének szavazni és választottak is maguknak pártot) 2003 januárjának közepe után 49 százalék válaszolta hogy az MSZP-re szavazna egy "most vasárnapi választáson" és 43 százalék hogy a Fidesz - Magyar Polgári Pártra. A szocialisták biztos szavazóinak tábora az előző hónaphoz képest három százalékponttal csökkent és így most kisebb mint fél év óta bármikor. (Tavaly júniusban még csak 46 de júliusban már 50 százaléknyi volt s azóta - mostanáig - annál mindig magasabb volt ez az érték.) A Fidesz biztos szavazóinak aránya ezzel szemben 6 százalékponttal emelkedett a december elején mért értékhez képest és ezáltal most magasabb mint fél évvel ezelőtt volt. (Tavaly júniusban 46 százalékos júliusban már csak 42 százalékos azóta pedig - mostanáig - ennél rendre kisebb támogatottságot mértünk a Fidesznek a pártot választó biztos szavazók körében.)
Az SZDSZ biztos szavazóinak tábora 2 százalék - ez június óta a legalacsonyabb érték - az MDF-é és a MIÉP-é ugyancsak 2 a Centrum Pártot a Munkáspártot a biztos szavazóknak változatlanul 1 százaléka támogatja.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben
2003. január 
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya
2003 januárjában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1016 fő |
N=771 fő |
N=610 fő |
|
|
MSZP |
37 |
49 |
49 |
|
SZDSZ |
2 |
3 |
2 |
|
Munkáspárt |
1 |
1 |
1 |
|
Fidesz |
32 |
42 |
43 |
|
MDF |
2 |
3 |
2 |
|
MIÉP |
2 |
2 |
2 |
|
Centrum Párt |
1 |
1 |
1 |
|
Más pártok |
0 |
0 |
0 |
|
Nem szavazna |
8 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
14 |
Fenti adatokat a múlt hónapban mért értékekkel összevetve az látható:
az ország két vezető pártjának támogatottságát illetően mindhárom mintában
csökkent az MSZP javára tavaly júliusra kialakult abszolút különbség.
Januári mérésünk tehát azt mutatja
hogy nem véletlenszerű volt
a decemberben észlelt jelenség
az MSZP fölényének mérséklődése. Novemberben
a három mintában 14
18 és 18 százalékpontnyi volt a különbség az MSZP
javára
decemberben ez a számsor már 13
17
15 volt
mostanra pedig 5
7
illetve 6 százalékpontnyira csökkent a különbség.
A parlamenti ellenzék novemberben még 21 százalékpontos hátránya decemberre 16 százalékpontra januárra pedig 6 százalékpontra csökkent a pártot választó biztos szavazók körében - július óta ennél mindig nagyobb fölénye volt a kormánykoalíciót alkotó pártoknak.
Nőtt a kormányfő munkájával elégedetlenek aránya
Azt illetően hogy Magyarországon jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok mostani januári felmérésünk során az országgyűlési választások óta egyetlen egyszer sem tapasztalt eredményt mértünk. Az összes megkérdezett körében ugyanannyian válaszolták hogy a dolgok inkább jó irányba mennek mint ahányan ennek az ellenkezőjét mondták: egyaránt 41-41 százalék a dolgok menetével elégedettek és elégedetlenek aránya. (Decemberhez képest az elégedettek aránya 3 százalékponttal csökkent az elégedetleneké 6 százalékponttal azaz a statisztikai hibahatárt meghaladó mértékben nőtt.)
Hónapról hónapra azt is kérjük a megkérdezettektől hogy mondják meg véleményük szerint a miniszterelnök inkább jól vagy inkább rosszul látja el a feladatát. Januári mérésünk során a korábbiaknál jóval többen tudtak véleményt alkotni illetve többen vállalták véleményüket: az ebben a kérdésben állást nem foglalók aránya a tavaly júniusi 35 százalékról 17 százalékra csökkent.
Egyre kevesebben vannak a véleményt nem nyilvánítók (%)
| Jún. | Júl. | Aug. | Szept. | Okt. | Nov. | Dec. | Jan. |
|
35 |
29 |
29 |
22 |
22 |
20 |
21 |
17 |
A miniszterelnök munkájával elégedettek aránya most egymás után másodszor lett kisebb: decemberhez képest a statisztikai hibahatárt meghaladóan 6 százalékponttal novemberhez képest tehát két hónap távlatában 9 százalékponttal lett kevesebb. Így a kormányfő teljesítményével január harmadik hetében a megkérdezetteknek 51 százaléka volt elégedett: ennyien vélekedtek úgy hogy Medgyessy Péter mint miniszterelnök "inkább jól végzi a feladatát". Az elégedettek aránya legutoljára tavaly júliusban volt ilyen alacsony.
A kormányfő munkájával elégedetlenek körében a januárban észlelt változás iránya ugyancsak folytatódott: most - a hibahatárt jóval meghaladóan - egyetlen hónap alatt 10 százalékponttal nőtt ez a tábor miközben a válaszolni nem tudók és nem akarók együttes aránya csökkent. Az elégedetlenek aránya novemberi mérésünk óta nagyobb mértékben nőtt mint ahogy az elégedetteké fogyott. Januárra kevesebben lettek azok akik eddig nem vállalkoztak arra hogy véleményt alkossanak vagy nyilvánítsanak a miniszterelnök munkájáról és ez most láthatóan nem előnyös a számára. Azok aránya akik szerint Medgyessy Péter "inkább rosszul végzi a feladatát" most 32 százalék volt.
A kormányfő munkájával elégedettek aránya januárban a tavaly június óta mért értékek között a legalacsonyabb az elégedetleneké pedig a legmagasabb. Júniusban 45 százalék volt az elégedettek aránya szemben a 20 százaléknyi elégedetlennel ámde a lakosságnak több mint egyharmada (35 százalék) nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani. A kormányfő munkájával való elégedettség ezután egyre nőtt (miközben egyre kisebb lett azok aránya akik nem mondtak véleményt). Novemberi mérésünkkor volt a legmagasabb - 60 százalék - azok aránya akik szerint a miniszterelnök jól végzi munkáját - ezután azonban éles tendenciaváltás következett be. Igaz így is a lakosság többsége 51 százaléka elégedett a kormányfővel.
Kapcsolódó linkek:
A két legerősebb párt támogatottsága
a választókorú népesség körében 1999 márciusa óta
A mindenkori miniszterelnök
munkájának megítélése 1999 februárja óta
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel.
2003 januárjában 1016 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2003. január 16. és 21. között került sor az ország 62 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 1%.
