A
GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2002. szeptember
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A vizsgálatok keretében többek között arról is kérdezzük a megkérdezetteket hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2002 szeptemberében 1011 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2002. szeptember 7. és 12. között került sor az ország 66 településén.
Változatlan MSZP előny szeptember elején
A szeptemberi mérés szerint az összes szavazásra jogosult körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) az MSZP és a Fidesz támogatottsága hibahatáron belül egyforma mértékben azonos irányban változott az előző havi mérésünkhöz képest: mindkettőé 2 százalékponttal nőtt. Az MSZP-t egy a felmérésünket követő vasárnap rendezendő választáson a megkérdezettek 40 százaléka a Fideszt 29 százaléka támogatta volna.
A vezető kormánypárt koalíciós partnerére az SZDSZ-re egy feltételezett most vasárnapi választáson az összes szavazásra jogosult körében a megkérdezettek 3 százaléka szavazott volna a kisebbik ellenzéki párta az MDF-re pedig a választókorú népesség 1 százaléka.
A parlamenten kívüli pártok közül megközelítően 1-1 százalék volt a MIÉP a Munkáspárt valamint a Centrum Párt támogatottsága más pártokra együttesen a megkérdezetteknek ugyancsak 1 százaléka adta volna voksát.
Mindössze 8 százalék volt azok aránya akik azt mondták hogy egy feltételezett most vasárnapi választáson nem mennének el szavazni és 14 százalék azoké akik nem tudtak vagy nem akartak kérdésünkre válaszolni. Ez utóbbi pártot meg nem jelölő kategóriákba tehát ezúttal a megkérdezetteknek mindössze 22 százaléka tartozott együttesen - 4 százalékponttal kevesebb mint augusztusi mérésünkkor. A mostani megkérdezés során egy másik kérdésünkre nevezetesen hogy "Ha most rendeznének választásokat mennyire biztos hogy elmenne szavazni?" a megkérdezettek 70 százaléka válaszolta hogy biztosan elmenne és további 17 százalék felelte hogy valószínűleg elmenne szavazni.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben 2002. szeptember
Pártválasztók és biztos szavazók
A pártot választók tehát a valamelyik pártot megnevezők körében e felmérsünk alkalmával a nagyobbik kormánypárt 52 százalékos támogatottságot élvezett a vezető ellenzéki párt támogatottsága pedig 38 százalék volt. Az MSZP támogatottsága tehát ebben a körben nem változott múlt havi felmérésünkhöz képest a Fideszé azonban 1 százalékponttal növekedett. Az SZDSZ-t a pártot megnevezőknek 4 az MDF-et 2 százaléka támogatta. A Centrum Párt támogatottsága ebben a körben 2 a MIÉP-é és a Munkáspárté 1-1 százalék volt.
A pártot választó biztos szavazók körében (tehát azok között akik azt mondták hogy biztosan elmennének szavazni és választottak is maguknak pártot) 2002 szeptemberében 53 százalék volt az MSZP és 38 százalék a Fidesz támogatottsága. Az SZDSZ-t ebben a körben 4 az MDF-et 1 százalék támogatta. A parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP támogatottsága ebben a körben meghaladni látszik az MDF-ét: a 2 százalékhoz közelít a Centrum Pártot és a Munkáspártot pedig a pártot választó biztos szavazóknak 1-1 százaléka támogatta.
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya
2002 szeptemberében
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1011 fő |
N=786 fő |
N=622 fő |
|
|
MSZP |
40 |
52 |
53 |
|
SZDSZ |
3 |
4 |
4 |
|
Munkáspárt |
1 |
1 |
1 |
|
Fidesz |
29 |
38 |
38 |
|
MDF |
1 |
2 |
1 |
|
MIÉP |
1 |
1 |
2 |
|
Centrum Párt |
1 |
2 |
1 |
|
Más pártok |
1 |
1 |
1 |
|
Nem szavazna |
8 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
14 |
A politikai tömbök erőviszonyai
A szeptemberben mért adatok az előző hónapban mértekhez képest sehol nem mutatnak a statisztikai hibahatárt meghaladó változást. A mostani változásokat ezért nézzük mindenütt az utolsó utáni négy vizsgálatunk összefüggéseiben.
Az MSZP és a Fidesz erőviszonya a teljes mintában nem változott múlt havi mérésünkhöz képest: mindkét párt támogatottsága 2 százalékponttal növekedett a különbség 11 százalékpont maradt a nagyobbik kormánypárt javára. A pártot választók és a pártot választó biztos szavazók körében azonban mást tapasztalunk. A legnagyobb ellenzéki pártot ugyanis most a valamilyen pártot választók és a pártot választó biztos szavazók körében is valamivel nagyobb arányban támogatják mint augusztusban szemben azzal hogy előző két mérésünk támogatáscsökkenést jelzett. A valamilyen pártot választók körében az előző havi 15 százalékponttal szemben most "csak" 14 százalékpont a pártot választó biztos szavazók körében pedig az augusztusi 19 százalékponttal szemben most "mindössze" 15 százalékpont az MSZP előnye. Ahhoz képest hogy júniusban teljesen kiegyenlített volt a két legnagyobb párt erőviszonya (36-36 45-45 illetve 46-46 százalék az egyes mintákban) egyértelmű hogy az azóta eltelt három hónap alatt jelentősen erősödött az MSZP és csökkent a Fidesz támogatóinak aránya; ez a szétválási tendencia azonban most megállni látszik.
A kormányoldal és a parlamenti ellenzék valamint a baloldal és a jobboldal támogatottságát összehasonlítva (ez utóbbinál a Centrum Pártot nem számítva semelyik oldalhoz) a teljes mintában azt láthatjuk hogy a múlt hónapban mért adatokhoz képest mindegyik oldal növelte támogatottságát (azok táborából akik augusztusban nem mentek volna el szavazni vagy nem tudták kire adták volna voksukat); az ellenzék illetve a jobboldal azonban 1-1 százalékponttal nagyobb mértékben erősödött mint a kormányoldal illetve a baloldal egésze. A valamilyen pártot választók és a biztos szavazó pártválasztók körében még érzékelhetőbb az eltérés: egyaránt csökkent (1 illetve két százalékponttal) a kormányoldal és a baloldal támogatottsága az ellenzéké illetve a jobboldalé viszont mindkét mintában növekedett (1 illetve 3 százalékponttal).
E változások eredményeként a szeptemberben mért adatok azt mutatják hogy a választások óta az MSZP a koalíció és a baloldali pártok együtt jelentősen erősödtek és a Fidesz valamint a parlamenti ellenzék illetve a jobboldali pártok jelentősen gyengültek de a különbség augusztushoz képest csak az MSZP és a Fidesz viszonylatában és ott is csak a teljes mintát nézve maradt változatlan. A két részmintában továbbá a másik két viszonylatban mindhárom mintában (hibahatáron belül) mérséklődött az MSZP a koalíció és a baloldali pártok előnye. Ez még nem feltétlenül jelenti hogy megfordult vagy megfordul a június és augusztus között tapasztalt tendencia annyit azonban egyértelműen mondhatunk hogy a különbségek most nem nőttek tovább.
Arra a kérdésünkre hogy "Ha a jövő héten választás lenne melyik párt kapná a legtöbb szavazatot?" szeptemberi felmérésünk során az összes megkérdezett 53 százaléka az MSZP-t jelölte meg potenciális nyertesként (ez 2 százalékponttal több mint augusztusban). A Fidesz választási győzelmét 18 százalék feltételezte (ez 1 százalékponttal kisebb arány mint az előző havi). Akárcsak augusztusban most is 28 százalék volt azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak győztest megnevezni.
Elégedettség a kormánnyal
Azt illetően hogy Magyarországon milyen irányba mennek a dolgok 48 százalék vélekedett úgy hogy "inkább jó irányba" s 34 százalék úgy hogy "inkább rossz irányba". A "nem tudja" vagy "nem válaszol" adat értéke ez esetben 18 százalék volt. Az augusztusban mért értékekhez képest tehát csökkent a "nem tudja/nem válaszol" adat értéke s csak 1 százalékponttal nőtt azok aránya akik szerint inkább jó irányba mennek a dolgok szemben azzal hogy az elégedetlenek aránya 6 százalékponttal nőtt.
Vizsgálatunk során arra is megkértük a megkérdezetteket hogy egyestől ötösig iskolai érdemjegyekkel is osztályozzák a kormány tevékenységét. Az osztályzatok átlaga a közepesnél valamivel jobb: 3 25.
Jól végzi-e feladatát a miniszterelnök?
Pártpreferencia-vizsgálataink alkalmával hónapról hónapra azt is kérjük a megkérdezettektől hogy mondják meg véleményük szerint a miniszterelnök inkább jól vagy inkább rosszul végzi a feladatát. A kormányfő teljesítményével mostani felmérésünk során a megkérdezettek 59 százaléka volt elégedett: ennyien vélekedtek úgy hogy Medgyessy Péter mint miniszterelnök "inkább jól végzi a feladatát". Azok aránya akik szerint "inkább rosszul végzi a feladatát" mindössze 18 százalék volt. Miközben augusztusi felmérésünkhöz képest kisebb (22 százalék) volt azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésünkre a kormányfő teljesítményével elégedettek és elégedetlenek aránya egyaránt 3-3 százalékponttal nőtt.
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1011 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4%.
