A
GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2002. augusztus
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A vizsgálatok keretében többek között arról is kérdezzük a megkérdezetteket hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2002 augusztusában 1037 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre augusztus 1. és 6. között került sor az ország 66 településén.
Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága
Mostani felmérésünk során az összes szavazásra jogosult körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) a megkérdezettek 38 százaléka válaszolta azt hogy egy most vasárnap tartandó választáson az MSZP-re és 27 százalék hogy a Fideszre szavazna. Két hónappal ezelőtt a nagyobbik kormánypárt és a nagyobbik ellenzéki párt azonos (36-36 százalékos) társadalmi támogatottságot tudhatott maga mögött. Július közepére 2 százalékponttal nőtt az MSZP támogatottsága s augusztus első hetében is ezt a magasabb értéket mértük a Fidesz támogatottsága ezzel szemben júliusra 6 százalékponttal mostani mérésünk idejére pedig további 3 százalékponttal csökkent. Az összes megkérdezett körében tehát a két hónappal ezelőtti kiegyensúlyozottság az MSZP kis mértékű erősödése mellett a Fidesz összesen 9 százalékpontos gyengülésével jelentős 11 százalékpontos vezetéssé változott az MSZP javára.
A vezető kormánypárt koalíciós partnerére az SZDSZ-re augusztus elején egy feltételezett "most vasárnapi választáson" a megkérdezettek 4 százaléka szavazott volna a kisebbik ellenzéki pártra az MDF-re pedig - akárcsak az előző két hónapban - a választókorú népesség 1 százaléka.
Augusztusban így az összes megkérdezett körében a koalíciós pártokat együttesen 14 százalékponttal többen támogatták mint a parlamenti ellenzék pártjait szemben azzal hogy két hónapja még egyenlő mértékű volt a támogatottságuk.
A parlamenten kívüli pártok közül megközelítően 1 százalék volt a támogatottsága a Centrum Pártnak és ugyancsak a megkérdezettek 1-1 százaléka támogatta a MIÉP-et és a Munkáspártot is. Az FKGP és más kis pártok együttesen rendelkeznek 1 százalékos támogatottsággal.
Azok aránya akik azt mondták hogy egy feltételezett most vasárnapi választáson nem mennének el szavazni 10 százalék volt és 16 százalék azoké akik nem tudtak vagy nem akartak kérdésünkre válaszolni. Ezúttal tehát együttesen a megkérdezettek 26 százaléka tartozott azok körébe akik ilyen vagy olyan okból nem jelöltek meg pártot vagyis 9 százalékponttal többen mint két hónapja amikor minden ötödik megkérdezett tartozott ebbe a körbe. A mostani megkérdezés során egy másik kérdésünkre nevezetesen hogy "Ha most rendeznének választásokat mennyire biztos hogy elmenne szavazni?" a megkérdezettek 65 százaléka válaszolta hogy biztosan elmenne és további 20 százalék felelte hogy valószínűleg elmenne szavazni.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben 2002. augusztus
Pártválasztók és biztos szavazók
A pártot választók tehát a valamelyik pártot megnevezők körében 2002 augusztusára tovább erősödött az MSZP és tovább csökkent a Fidesz támogatottsága. A júniusi 45-45 százalékról az MSZP júliusra 5 majd augusztus elejére további 2 százalékponttal növelte támogatói arányát a Fidesz viszont ugyanez idő alatt előbb 5 majd újabb 3 százalékpontot vesztett. Augusztusi mérésünk tehát azt mutatja hogy a valamilyen pártot választók körében 15 százalékpontnyival nagyobb az MSZP támogatottsága mint a Fideszé: 52 százalék a 37 százalékkal szemben.
Az SZDSZ-t a pártot megnevezőknek 5 az MDF-et 2 százaléka támogatta vagyis a koalíció támogatottsága a pártot megnevezők körében 18 százalékponttal nagyobb volt a parlamenti ellenzékénél. (Júniusban ez a különbség még csak 1 júliusban már 13 százalékpontnyi volt.) A Centrum Pártot a MIÉP-et és a Munkáspártot a pártot választóknak 1-1 százaléka támogatta.
A pártot választó biztos szavazók körében (tehát azok között akik azt mondták hogy biztosan elmennének szavazni és választottak is maguknak pártot) 2002 augusztusában 55 százalék volt az MSZP és 36 százalék a Fidesz támogatottsága. Az SZDSZ-t ebben a körben 4 az MDF-et 1 százalék támogatta. A koalíció támogatottságának júniusi 1 százalékpontnyi többlete amely júliusra 10 százalékpontnyira növekedett mostani mérésünk során már 22 százalékpontnyi volt. A parlamenten kívüli pártok - a Centrum Párt a MIÉP és a Munkáspárt - támogatottsága a pártot választó biztos szavazók körében is egyaránt 1-1 százalék. Más pártokra közel 2 százalék szavazna de a Független Kisgazdapárt támogatottsága ebben a körben sem haladja meg a fél százalékot.
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya 2002 augusztusában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1037 fő |
N=759 fő |
N=583 fő |
|
|
MSZP |
38 |
52 |
55 |
|
SZDSZ |
4 |
5 |
4 |
|
Munkáspárt |
1 |
1 |
1 |
|
Fidesz |
27 |
37 |
36 |
|
MDF |
1 |
2 |
1 |
|
MIÉP |
1 |
1 |
1 |
|
Centrum Párt |
1 |
1 |
1 |
|
Más pártok |
1 |
1 |
2 |
|
Nem szavazna |
10 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
16 |
A politikai tömbök erőviszonyai
A június közepe óta végzett három mérésünk kérdéseire adott válaszok tehát egyértelmű tendenciát mutatnak. A kis pártok támogatottságában nincs vagy csak hibahatáron belüli a változás a két vezető párt - az MSZP és a Fidesz - támogatottságában azonban a statisztikai hibahatárt jóval meghaladó különbségek alakultak ki. Az MSZP támogatottsága az összes megkérdezett körében kis mértékben (2 százalékponttal) a másik két kategóriában (a pártot választók és a pártot választó biztos szavazók körében) pedig jelentősen (7 illetve 9 százalékponttal) nőtt két hónap alatt. A Fidesz támogatottsága mindhárom szempont szerint jelentősen (9 8 illetve 10 százalékponttal) csökkent júniusi felmérésünk eredményeihez képest.
Az SZDSZ támogatottságában tapasztalható 1 százalékos növekedés hibahatáron belül van s ugyancsak hibahatáron belüli a júniusi méréshez viszonyított 2 százalékpontnyi növekedés a teljes mintában és a pártot választók körében. Hogy valóságos erősödésről van-e szó vagy természetes mérési pontatlanságról azt a következő vizsgálatok eredményei megmutathatják már ha az esetleges tényleges erősödést nem veti vissza e párt két tekintélyes az alapítók közé tartozó tagjának kilépése.
A kormánypártok (MSZP SZDSZ) és a parlamenti ellenzék (Fidesz MDF) támogatottsága valamint a baloldali és a jobboldali pártok támogatottsága (itt két parlamenten kívüli pártot: a Munkáspártot illetve a MIÉP-et is figyelembe véve) júniusban még kiegyensúlyozott volt. Ekkor az összes megkérdezett körében azonos támogatottságot mértünk a valamilyen pártot választók valamint biztos szavazó pártválasztók körében pedig 1-1 százalékpontnyi különbséget tapasztaltunk a kormánypártok illetve a baloldal javára. Mostani mérésünk azt mutatja hogy mindhárom vizsgált körben (a teljes felnőtt lakosság a valamilyen pártot választók továbbá a pártot választó biztos szavazók körében is) folytatódott a már júliusban érzékelt változás: a kormánypárti oldal s a szélesebb baloldal támogatottsága nőtt a parlamenti ellenzéké illetve a jobboldal pártjaié csökkent. A tömbök között augusztusra a három körben 14 18 illetve 22 százalékpontos különbségek alakultak ki a kormányoldal illetve a baloldal javára.
Arra a kérdésünkre hogy "Ha a jövő héten választás lenne melyik párt kapná a legtöbb szavazatot?" mostani felmérésünk során az összes megkérdezett 51 százaléka az MSZP-t jelölte meg potenciális nyertesként (5 százalékponttal többen mint júliusban). A Fidesz választási győzelmét 19 százalék feltételezte - ez 8 százalékponttal kevesebb mint az előző két mérésünk alkalmával. Azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak győztest megnevezni 28 százalék volt.
Azt illetően
hogy Magyarországon milyen irányba mennek a dolgok
most
47 százalék vélekedett úgy
hogy "inkább jó irányba"
s 28 százalék
úgy
hogy "inkább rossz irányba". A "nem tudja" vagy "nem válaszol"
adat értéke ez esetben 25 százalék volt. Az elégedettek és elégedetlenek
százalékos aránya a két hónappal ezelőtti 43:30-ról 47:28-ra változott
- hat százalékpontnyival nagyobb
azaz 19 százalékpontnyi lett a különbség
azok javára
akik szerint jó irányban mennek a dolgok.
Jól végzi-e feladatát a miniszterelnök?
Vizsgálatunk során azt is kértük a megkérdezettektől hogy mondják meg véleményük szerint a miniszterelnök inkább jól vagy inkább rosszul végzi a feladatát.
A kormányfő teljesítményével augusztus közepén a megkérdezettek 56 százaléka volt elégedett: ennyien vélekedtek úgy hogy Medgyessy Péter mint miniszterelnök inkább jól végzi a feladatát . Azok aránya akik szerint "inkább rosszul végzi a feladatát" mindössze 15 százalék volt. (Júniusban 45 százalék - 20 százalék júliusban pedig 51:20 volt ez az arány).
A "nem tudja" választ adók és a nem válaszolók együttes aránya e kérdésünknél 29 százalék volt. A kormányfő munkájával elégedettek aránya úgy nőtt júniushoz képest 11 százalékponttal hogy az elégedetlenek aránya is és a nem nyilatkozók aránya 5 illetve 6 százalékponttal csökkent a két hónap alatt.
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1037 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 1%.
