A
GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2002. július
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A vizsgálatok keretében többek között arról is kérdezzük a megkérdezetteket hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2002 júliusában 1015 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre július 14. és 18. között került sor az ország 67 településén.
Nőtt az MSZP és csökkent a Fidesz támogatottsága
Mostani felmérésünk során az összes szavazásra jogosult körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) a megkérdezettek 38 százaléka válaszolta azt hogy egy most vasárnap tartandó választáson az MSZP-re és 30 százalék hogy a Fideszre szavazna. Az előző júniusi mérés szerint a nagyobbik kormánypárt és a nagyobbik ellenzéki párt azonos (36-36 százalékos) társadalmi támogatottságot tudhatott maga mögött. Az azóta eltelt egy hónap során tehát 2 százalékponttal nőtt az MSZP és 6 százalékponttal csökkent a Fidesz támogatottsága.
A vezető kormánypárt koalíciós partnerére az SZDSZ-re egy feltételezett most vasárnapi választáson a megkérdezettek 3 százaléka szavazott volna a kisebbik ellenzéki párta az MDF-re pedig a választókorú népesség 1 százaléka.
Júliusban így az összes megkérdezett körében a koalíciós pártokat együttesen 10 százalékponttal többen támogatták mint a parlamenti ellenzék pártjait szemben azzal hogy egy hónappal korábban egyenlő mértékű volt a támogatottságuk.
A parlamenten kívüli pártok közül megközelítően 1 százalék volt a támogatottsága a Centrum Pártnak és ugyancsak a megkérdezettek 1-1 százaléka támogatta a MIÉP-et és a Munkáspártot is. Az FKGP és más kis pártok támogatottsága együtt sem érte el a fél százalékot.
Azok aránya akik azt mondták hogy egy feltételezett most vasárnapi választáson nem mennének el szavazni 9 százalék volt és 16 százalék azoké akik nem tudtak vagy nem akartak kérdésünkre válaszolni. Ezúttal tehát együttesen a megkérdezettek 25 százaléka tartozott azok körébe akik ilyen vagy olyan okból nem jelöltek meg pártot vagyis nagyobb hányad mint júniusban amikor minden ötödik megkérdezett tartozott ebbe a körbe. (Egy évvel ezelőtt 2001 júliusában 38% volt azok együttes aránya akik azt mondták hogy nem mennének el szavazni vagy nem tudtak illetve nem akartak válaszolni kérdésünkre s ezen belül 16 százalék mondta azt hogy nem menne el választani.) A mostani megkérdezés során egy másik kérdésünkre nevezetesen hogy "Ha most rendeznének választásokat mennyire biztos hogy elmenne szavazni?" a megkérdezettek 70 százaléka válaszolta hogy biztosan elmenne és további 16 százalék felelte hogy valószínűleg elmenne szavazni.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben 2002. július
Pártválasztók és biztos szavazók
A pártot választók tehát a valamelyik pártot megnevezők körében 2002 júliusában ugyancsak erősödött az MSZP és csökkent a Fidesz támogatottsága. A júniusi 45-45 százalékról mindkét pártnál 5-5 százalalékpontos elmozdulást mértünk csak ellenkező irányban így most a valamilyen pártot választók körében 50 százalékos volt az MSZP és 40 százalékos a Fidesz támogatottsága. (A változás mértéke mindkét pártnál meghaladja a hibahatárt.) Az SZDSZ-t a pártot megnevezőknek 4 az MDF-et 1 százaléka támogatta vagyis a koalíció támogatottsága a pártot megnevezők körében 13 százalékponttal nagyobb volt a parlamenti ellenzékénél - szemben azzal hogy júniusban ez a különbség csak 1 százalékpontnyi volt. A Centrum Pártot a pártot választóknak közel két százaléka a MIÉP-et és a Munkáspártot valamivel több mint 1 százaléka támogatta.
A pártot választó biztos szavazók körében (tehát azok között akik azt mondták hogy biztosan elmennének szavazni és választottak is maguknak pártot) 2002 júliusában 50 százalék volt az MSZP és 42 százalék a Fidesz támogatottsága. Az SZDSZ-t ebben a körben 3 az MDF-et 1 százalék támogatta. A koalíció támogatottságának júniusi 1 százalékpontnyi többlete tehát júliusra 10 százalékpontnyira növekedett. A parlamenten kívüli pártok - a Centrum Párt a MIÉP és a Munkáspárt - támogatottsága a pártot választó biztos szavazók körében egyaránt 1-1 százalék.
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya 2002 júliusában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1015 fő |
N=759 fő |
N=625 fő |
|
|
MSZP |
38 |
50 |
50 |
|
SZDSZ |
3 |
4 |
3 |
|
Munkáspárt |
1 |
1 |
1 |
|
Fidesz |
30 |
40 |
42 |
|
MDF |
1 |
1 |
1 |
|
MIÉP |
1 |
1 |
1 |
|
Centrum Párt |
1 |
2 |
1 |
|
Más pártok |
0 |
0 |
0 |
|
Nem szavazna |
9 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
16 |
A politikai tömbök erőviszonyai
A kérdéseinkre adott válaszok tehát azt mutatják hogy a két vezető párt: az MSZP és a Fidesz támogatottsága most júliusra mindhárom körben - az összes megkérdezett a valamilyen pártot megnevezők és a biztos szavazó pártválasztók körében is - ugyanolyan irányban változott júniusi felmérésünk eredményeihez képest: az MSZP támogatottsága nőtt a Fideszé csökkent.
Két másik szempontot vizsgálva pedig ugyancsak azonos változást tapasztaltunk mindhárom körben: a támogatottságok különbségének a baloldal javára történő hibahatárt meghaladó növekedését:
- a kormánykoalíció (az MSZP és az SZDSZ) és a parlamenti ellenzék (a Fidesz és az MDF) támogatottságát tekintve is
- és a parlamenti és parlamenten kívüli baloldali pártok együttes támogatottságát és a jobboldali parlamenti és parlamenten kívüli pártok együttes támogatottságát illetően is (a Centrum Pártot egyik blokkba sem sorolva).
Arra a kérdésünkre
hogy "Ha a jövő héten választás lenne
melyik párt
kapná a legtöbb szavazatot?"
júliusi felmérésünk során az összes megkérdezett
46 százaléka az MSZP-t jelölte meg potenciális nyertesként (1 százalékponttal
többen
mint júniusban). A Fidesz választási győzelmét 27 százalék feltételezte
és 25 százalék volt azok aránya
akik nem tudtak vagy nem akartak győztest
megnevezni. (Júniusban mindkét érték ugyanekkora volt.)
Elégedettség az új kormánnyal
Azt illetően hogy Magyarországon milyen irányba mennek a dolgok 40 százalék vélekedett úgy hogy "inkább jó irányba" s 34 százalék úgy hogy "inkább rossz irányba". A "nem tudja" vagy "nem válaszol" adat értéke ez esetben 26 százalék volt.
Arra a kérdésünkre hogy "Medgyessy Péter-e a jobb miniszterelnök vagy Orbán Viktor volt-e a jobb?" 40 százalék válaszolta hogy Medgyessy a jobb 31 százalék szerint viszont Orbán Viktor volt a jobb. 29 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. (A júniusban tapasztalt 5 százalékpontnyi különbség 11 százalékpontnyira nőtt Medgyessy Péter javára a nem tudja/nem válaszol érték változatlansága mellett.)
Jól végzi-e feladatát a miniszterelnök?
Vizsgálatunk során azt is kértük a megkérdezettektől hogy mondják meg véleményük szerint a miniszterelnök inkább jól vagy inkább rosszul végzi a feladatát.
A kormányfő teljesítményével július közepén a megkérdezettek 51 százaléka volt elégedett: ennyien vélekedtek úgy hogy Medgyessy Péter mint miniszterelnök inkább jól végzi a feladatát . Azok aránya akik szerint "inkább rosszul végzi a feladatát" mindössze 20 százalék volt. (Júniusban 45 százalék - 20 százalék volt ez az arány)
A "nem tudja" választ adók és a nem válaszolók együttes aránya e kérdésünknél most 29 százalék volt szemben a júniusi 35 százalékkal. A kormányfő munkájának megítélésére tehát már többen vállalkoztak de az arány még mindig nem éri el a korábban szokásos kilenctizedes arányt. Sokan vannak tehát akik még "kivárnak" azzal kapcsolatosan hogy megítéljék Medgyessy Péter munkáját.
Látható: a kormányfő munkájával elégedetlenek aránya júniusról júliusra nem változott: a megkérdezettek egyötöde vélekedik csak így az elégedettek aránya pedig azzal összefüggésben nőtt hogy júliusban kevesebben tértek ki a válasz elől.
*
A Medgyessy Péter miniszterelnök korábbi SZT-tiszti múltjával kapcsolatos viták kibontakozása valamint a hídelzárással kezdődött a szavazatok újraszámlálásáért rendezett tüntetések és az útelzárásos gazdatüntetés után tehát összességében a kormányoldal támogatottságának erősödése figyelhető meg.
Ellentétben ezzel más irányú mozgást figyelhettünk meg az ország általános állapotának megítélését illetően: júniusban még 13 százalékponttal júliusban viszont már csak 6 százalékponttal voltak többen az ellentétes véleményűeknél azok akik szerint Magyarországon összességében jó irányban mennek a dolgok.
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1015 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4%.
