A
GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2002. június
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A vizsgálatok keretében többek között arról is kérdezzük a megkérdezetteket hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2002 júniusában 1008 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2002. június 14. és 20. között került sor az ország 68 településén.
Az alább ismertetett felmérési eredmények mint a vizsgálat idópontjából látható a Medgyessy-kormány eskütétele utáni negyedik hét közvéleményét jellemző adatok. A megkérdezettek egy része már annak a hírnek az ismeretében válaszolt kérdéseinkre hogy a Magyar Nemzet hírül adta hogy a kormányfő Medgyessy Péter III/II-es SZT-tiszt volt és ennek nyomán heves politikai vita robbant ki. (E hír közvetlen hatásáról lásd június 19-20-i felmérésünket.) Megjegyzendő még hogy júniusi pártpreferencia-vizsgálatunk két héttel azelőtt fejeződött be hogy július 4-én az Erzsébet-híd lezárásával tüntetések kezdődtek a parlamenti választásokon leadott szavazatok újraszámoltatásának jelszavával.
Azonos a két nagy párt támogatottsága
A júniusi mérés szerint az összes szavazásra jogosult körében (tehát a 18 évesnél idősebb népességben) az MSZP és a Fidesz támogatottsága egyaránt 36-36 százalék volt. A nagyobbik kormánypárt és a nagyobbik ellenzéki párt tehát azonos társadalmi támogatottságot tudhatott maga mögött.
A vezető kormánypárt koalíciós partnerére az SZDSZ-re egy feltételezett most vasárnapi választáson a megkérdezettek 3 százaléka szavazott volna a kisebbik ellenzéki párta az MDF-re pedig a választókorú népesség 2 százaléka. A koalíciót így júniusban az összes megkérdezett körében 1 százalékponttal többen támogatták mint a parlamenti ellenzék pártjait ez a különbség azonban jóval a hibahatáron belül van.
A parlamenten kívüli pártok közül megközelítően 2 százalék volt a támogatottsága a Centrum Pártnak a MIÉP-et és a Munkáspártot pedig a megkérdezetteknek egyaránt 1-1 százaléka támogatta. Az FKGP támogatottsága és további más kis pártok támogatottsága együtt sem érte el a fél százalékot.
Mindössze 7 százalék volt azok aránya akik azt mondták hogy egy feltételezett most vasárnapi választáson nem mennének el szavazni és 13 százalék azoké akik nem tudtak vagy nem akartak kérdésünkre válaszolni. Ez utóbbi pártot meg nem jelölő kategóriákba tehát ezúttal a megkérdezetteknek mindössze 20 százaléka tartozott együttesen - alig 2 százalékponttal kevesebb mint májusi mérésünkkor és jóval kisebb hányad mint a választások elótti időszakban vagy az előző esztendőben. (2001 júniusában 42% volt azok együttes aránya akik azt mondták hogy nem mennének el szavazni vagy nem tudtak illetve nem akartak válaszolni kérdésünkre s ezen belül 15 százalék mondta azt hogy biztosan nem menne el választani.) A mostani megkérdezés során egy másik kérdésünkre nevezetesen hogy "Ha most rendeznének választásokat mennyire biztos hogy elmenne szavazni?" a megkérdezettek 71 százaléka válaszolta hogy biztosan elmenne és további 17 százalék felelte hogy valószínűleg elmenne szavazni.
Gallup pártpreferenciák a teljes felnőtt népességben 2002. június
Pártválasztók és biztos szavazók
A pártot választók tehát a valamelyik pártot megnevezők körében 2002 júniusában ugyancsak egyenlő volt a nagyobbik kormánypárt és a vezető ellenzéki párt támogatottsága: 45-45 százalék. Az SZDSZ-t a pártot megnevezőknek 3 az MDF-et 2 százaléka támogatta vagyis a koalíció támogatottsága a pártot megnevezők körében is egy százalékponttal nagyobb volt a parlamenti ellenzékénél.
A pártot választó biztos szavazók körében (tehát azok között akik azt mondták hogy biztosan elmennének szavazni és választottak is maguknak pártot) 2002 júniusában 46-46 százalék volt az MSZP és a Fidesz támogatottsága. Az SZDSZ-t ebben a körben 3 az MDF-et 2 százalék támogatta a parlamenten kívüli pártok támogatottsága ennél kisebb: a Centrum Pártot a MIÉP-et és a Munkáspártot 1-1 százalék támogatta.
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya 2002 júniusában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1008 fő |
N=803 fő |
N=700 fő |
|
|
MSZP |
36 |
45 |
46 |
|
SZDSZ |
2 |
3 |
3 |
|
Munkáspárt |
1 |
1 |
1 |
|
Fidesz |
36 |
45 |
46 |
|
MDF |
2 |
2 |
2 |
|
MIÉP |
1 |
1 |
1 |
|
Centrum Párt |
2 |
2 |
1 |
|
Más pártok |
0 |
1 |
0 |
|
Nem szavazna |
7 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
13 |
A politikai tömbök erőviszonyai
A kérdéseinkre adott válaszok tehát azt mutatják hogy a két vezető párt: az MSZP és a Fidesz támogatottsága most júniusban mindhárom körben: az összes megkérdezett a valamilyen pártot megnevezők és a biztos szavazó pártválasztók körében is megegyezett.
Két másik szempontot vizsgálva pedig ugyancsak azonos eredményt kaptunk mindhárom körben: a baloldal 1 százaléknyi - tehát hibahatáron belüli - támogatottság-többletét:
- a kormánykoalíció (az MSZP és az SZDSZ) és a parlamenti ellenzék (a Fidesz és az MDF) támogatottságát tekintve is
- és a parlamenti és parlamenten kívüli baloldali pártok együttes támogatottságát és a jobboldali parlamenti és parlamenten kívüli pártok együttes támogatottságát illetően is (a Centrum Pártot egyik blokkba sem sorolva).
Előző felmérésünk alkalmával május közepén (vagyis egy hónappal a választások után de a Medgyessy-kormány megalakulása előtt) még fordított helyzetet tapasztaltunk: akkor a teljes felnőtt népesség körében a parlamenti ellenzék és a jobboldali pártok támogatottsága volt 1 illetve 2 százalékponttal magasabb. (A különbség akkor is hibahatáron belüli volt és akkor a kérdés egy vonatkozásban másképp hangzott: még nem külön a Fideszre és külön az MDF-re kérdeztünk hanem a Fidesz-MDF közös listára.)
Arra a kérdésünkre
hogy "Ha a jövő héten választás lenne
melyik párt
kapná a legtöbb szavazatot?"
júniusi felmérésünk során az összes megkérdezett
45 százaléka az MSZP-t jelölte meg potenciális nyertesként. A Fidesz választási
győzelmét 27 százalék feltételezte
és 28 százalék volt azok aránya
akik
nem tudtak vagy nem akartak győztest megnevezni.
Elégedettség az új kormánnyal
Azt illetően hogy Magyarországon milyen irányba mennek a dolgok 43 százalék vélekedett úgy hogy "inkább jó irányba" s 30 százalék úgy hogy "inkább rossz irányba". A "nem tudja" vagy "nem válaszol" adat értéke ez esetben 27 százalék volt.
Arra a kérdésünkre hogy "Medgyessy Péter-e a jobb miniszterelnök vagy Orbán Viktor volt-e a jobb?" 38 százalék válaszolta hogy Medgyessy a jobb 33 százalék szerint viszont Orbán Viktor volt a jobb. 29 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Az első hetekben nyújtott kormányzati teljesítmény megítélésében láthatóan még erős a várakozások szerepe: a megkérdezettek 27-29 százaléka nem vállalkozott arra hogy értékelje a dolgok menetét illetve a kormány eddigi teljesítményét.
Jól végzi-e feladatát a miniszterelnök?
Pártpreferencia-vizsgálataink alkalmával hónapról hónapra azt is kérjük a megkérdezettektől hogy mondják meg véleményük szerint a miniszterelnök inkább jól vagy inkább rosszul végzi a feladatát.
A kormányfő teljesítményével az új kormány hivatalba lépése utáni negyedik héten a megkérdezettek 45 százaléka volt elégedett: ennyien vélekedtek úgy hogy Medgyessy Péter mint miniszterelnök "inkább jól végzi a feladatát". Azok aránya akik szerint "inkább rosszul végzi a feladatát" mindössze 20 százalék volt.
Figyelemre méltó hogy a "nem tudja" választ adók és a nem válaszolók együttes aránya e kérdésünknél 35 százalék volt. Az új kormányfő munkájának megítélésére tehát egyelőre a megkérdezetteknek csak mintegy kétharmada vállalkozott - a szokásos kilenctizeddel szemben.
*
Hogy a június 18. után kiéleződött politikai viták majd a július 4-i hídelzárással kezdődött tüntetések mennyiben hatottak a közvéleményre s módosították-e és hogyan a júniusi vizsgálatunk itt ismertetett eredményeit azt következő felmérésünk mutathatja meg.
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1008 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 3 9%.
