A
GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI - 2002. MÁJUS
Választások után
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat arról hogy az emberek melyik pártra szavaznának ha most rendeznék meg a parlamenti választásokat. 2002 májusában két vizsgálatot is végeztünk. Az egyik vizsgálat keretében 2002. május 7. és 16. között összesen 1820 embert kérdeztünk meg az ország 118 településén a másik vizsgálatban május 16. és 22. között 1011 embert kérdeztünk meg az ország 65 településén. Mindkét vizsgálatban a mintában szereplő települések pontosan tükrözik Magyarország település-szerkezetét.
A két azonos metodológiával és mintaválasztási módszerrel végzett és a terepmunka időpontjait tekintve folyamatos vizsgálat együttes elemszáma közel háromezres ami a szokásosnál részletesebb csoportbontásokat is lehetővé tesz.
A megkérdezettek összetétele mindkét vizsgálat alkalmával a nemek aránya az életkori csoportok valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözte a magyar felnőtt lakosság említett szempontok szerinti összetételét.
Nincs tömeges csatlakozás a győzteshez
A nemzetközi és az eddigi magyar közvélemény-kutatási tapasztalatok is azt mutatták hogy közvetlenül a választások után az emberek egy része - azok közül is akik eredetileg nem a győztesre szavaztak - azt a politikai erőt kezdi el támogatni amely győztesnek bizonyult a választásokon.
Ez a tendencia megfigyelhető volt az 1990-es és az 1994-es választások után is és igen erőteljesen érvényesült az 1998-as választásokat követően amikor a Fidesz támogatottsága átmenetileg csaknem a kétszeresére nőtt a választásokat megelőző időszakhoz képest.
Most azonban nem figyelhetünk meg hasonló jelenséget. Sem az MSZP sem az SZDSZ támogatottsága nem ugrott meg a választásokat követően.
Míg 1998-ban utólag lényegesen többen mondták azt hogy az akkor győztesnek bizonyult Fideszre szavaztak mint ahány szavazat valójában a Fideszre esett addig most ez a tendencia olyannyira nem érvényesül hogy ezúttal éppen fordítva történt - az utólagos szubjektív beszámolók szerint a Fideszre szavazók vannak csekély többségben.
Míg 1998-ban a Fidesznek nem csak a választásokat sikerült megnyernie de - legalábbis átmenetileg mintegy fél éves időtartamra - sikerült meghatározó többséget szereznie a közvéleményben is addig a baloldali koalíció mostani szoros választási győzelme nem jár együtt a közvélemény többségének - tehát az "ellentábor" egy részének is - a győztes oldalhoz való csatlakozásával.
Pártpreferenciák
A május első felében végzett vizsgálatunkban a megkérdezettek 46 százaléka a május második felében végzett felmérésben 48 százaléka mondotta azt hogy a Fidesz-MDF listára szavazott az első fordulóban (a Fidesz-MDF az első fordulóban valójában a szavazatok 41 százalékát kapta meg). Mindkét vizsgálatban 42-42 százalék mondta azt hogy az MSZP-re adta a voksát (az MSZP a választások első fordulójában 42 százalékot kapott).
A május elején végzett vizsgálatban az SZDSZ-re szavazott saját emlékezete szerint az emberek 5 százaléka május második felében pedig 4 százaléka (az SZDSZ valójában a voksok öt és fél százalékát kapta). A visszaemlékezések alapján a MIÉP-re 3 százalék a Centrum Pártra pedig szintén 3 százalék szavazott.
Az emberek visszaemlékezésére alapozott beszámolók tehát meglehetősen közel vannak a választási tényadatokhoz - egyetlen fontos kivétellel: többen emlékeznek úgy hogy a Fidesz-MDF listára szavaztak mint ahány voksot a közös lista ténylegesen kapott.
Ha most lennének a választások...
Arra kérdésre hogy ha "most vasárnap" rendeznék meg a választásokat akkor melyik pártra szavazna a megkérdezettek 41 százaléka nevezte meg a Fidesz-MDF közös listáját 38 százalék az MSZP-t 2 százalék az SZDSZ-t ugyancsak 2 százalék a Centrumot és a MIÉP-et és 1 százalék a Munkáspártot.
A megkérdezettek 8 százaléka azt mondta hogy nem tudja kire adná a voksát 5 százalék mondotta azt hogy nem (most sem) menne el választani 9 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre.
Mint az köztudomású a választások első fordulója előtt valamennyi közvélemény-kutató intézet Fidesz-MDF győzelmet jelzett előre. Tévedtek. Tévedtünk. A mostani eredmények is - így utólag is - Fidesz-MDF fölényt jeleznek a közvéleményben. Legalábbis azok körében akik nyíltan vállalják a véleményüket egy közvélemény-kutatási kérdezési szituációban.
Az első fordulós téves előrejelzést követően néhány nappal a Gallupnál kidolgoztunk egy olyan modellt amelynek az volt a célja hogy megtudjuk azoknak az embereknek a politikai kötődését is akik nem vállalják nyíltan pártpreferenciájukat a közvélemény-kutatások kérdezőbiztosai előtt. (lásd erről "Választói beállítottságok a második fordulót megelőző héten" című összeállításunkat honlapunkon)
Ennek a modellnek a segítségével sikerült a második választási forduló gyakorlatilag "kétpárti" választásának eredményét nagy pontossággal előre jeleznünk.
A modell segítségével kormányváltó beállítottságú és kormánypárti beállítottságú szavazókat különböztettünk meg és ennek alapján korrigáltuk a két választási forduló között végzett vizsgálatainkban a nyíltan vállalt pártpreferenciákban megmutatkozó arányokat.
A szükséges korrekció mértéke különböző csoportok esetén eltérő mértékű volt. A második forduló előtti előrejelzésünk készítése során összességében a nyíltan vállalt pártpreferenciában megmutatkozó 53% MDF-Fidesz szavazó és 40% MSZP-SZDSZ szavazói arányok a korrekciót követően 51% Fidesz-MDF (kormánypárti) és 49% MSZP-SZDSZ (kormányváltó) aránnyá módosultak. Ez az arány pedig már szinte hajszálpontosan megfelelt a második választási fordulóban kialakult arányoknak. A Gallup második fordulóra vonatkozó előrejelzése ennek köszönhetően minden lényeges vonatkozásában pontos volt és beigazolódott.
A korrekciót az tette szükségessé hogy a kormányváltó attitűdű emberek egy része nem vállalta nyíltan pártpreferenciáját. Elemzéseink arra utaltak hogy ezek a "rejtőzködő" kormányváltó szavazók elsősorban a legalacsonyabb iskolai végzettségű kistelepüléseken élő idősebb emberek voltak és a szocialista pártra szavazók között voltak megtalálhatóak.
Utólagos részletesebb elemzéseink szerint ez a "szégyenlősség" elsősorban azokban a mikrokörnyezetekben volt erős ahol az első fordulós választási eredmények domináns 10 százalékosnál is nagyobb jobboldali fölényt mutattak. Nos ezekben a körzetekben volt magas azoknak a kormányváltó véleménnyel rendelkező idősebb szavazóknak az aránya akik a kérdezőbiztosoknak inkább kitérő választ vagy egyenesen ellentétes előjelű pártpreferencia véleményeket adtak de más válaszaik alapján tudtuk róluk hogy kormányváltó attitűd jellemzi őket.
Kisebb mértékben de ugyanezt a válaszolási stratégiát ki tudtuk mutatni az ellentétes politikai mikroklímában - tehát baloldali többségű szavazókörökben - élő konzervatív szavazóknál is.
Ezen tapasztalatok alapján most is elvégeztük azokat az elemzéseket amelyeket a két választási forduló között. Ennek alapján a május második felében végzett vizsgálatokban azt találtuk hogy a megkérdezettek között a modellünkben szereplő kérdések összessége alapján képzett attitűdökkel az inkább a megalakuló új baloldali kormányhoz húzók aránya 49% míg az inkább a leköszönő kormányhoz illetve a jobboldali ellenzékhez húzók aránya 48% (a fennmaradó 3 százalékot nem tudtuk a modell alapján sem besorolni).
Fele-fele - jelentős különbségekkel
A "döntetlen" közeli helyzet tehát a választások után is fennmaradt
a közvéleményben. A magyar társadalom gyakorlatilag fele-fele arányban
oszlik meg a két nagy politikai tömb között. Ez tükröződik a rendkívül
szoros választási eredményekben is.
Ez a fele-fele megoszlás azonban nem egyenletes a társadalomban. A különböző társadalmi csoportok életkori csoportok és az egyes településtípusok között is jelentős különbségek vannak.
A parlamenti pártok szavazóinak aránya a férfiak és
a nők között
valamint az egyes életkori csoportokban
* A májusi kérdőíveinkben - mivel még számos a választásokra visszatekintő kérdés szerepelt a kérdőívekben - együtt kérdeztük a választásokon közös listával induló két pártot. Júniustól kezdődően terveink szerint a Fidesz illetve az MDF ismét két külön pártként fognak szerepelni a Gallup kérdőíveiben.
A 40 év alattiak között a jobboldal pártjai meghatározó többséggel rendelkeznek míg ezen életkori határ fölött a jelenlegi kormánypártok rendelkeznek több támogatóval. Változatlanul az 1956 előtt és után született generációk között húzódik tehát a választóvonal. Ennek a két legtágabb értelemben vett generációnak a politikai szocializációra visszavezethető és a politikai értékekben meglévő különbségeire már több korábbi elemzésünkben is felhívtuk a figyelmet.
Az is jól látható hogy a jobboldali pártok támogatottsága erősebb a férfiak körében míg az új kormányt alkotó baloldali pártok valamivel több támogatót tudhatnak magukénak a nők között (Ez természetesen összefügg azzal a demográfiai hatással is hogy az MSZP támogatói között jóval több a 70 éven felüli idős ember akik körében - a nők hosszabb átlagos életkora miatt - sokkal több a nő.)
A parlamenti pártok szavazóinak aránya településtípus szerint
Adataink azt mutatják hogy Budapesten továbbra is megvan az a jelentős baloldali túlsúly amely már a választások alkalmával is érvényesült és amelyet a kampány csak fokozott ahogy azt korábbi elemzéseinkben kimutattuk. A vidéki nagyvárosok egy részében is erős baloldali fölényt regisztráltunk még ha kisebb arányút is mint a fővárosban. Az is világosan kirajzolódik az adatokból hogy az SZDSZ csak a fővárosban képvisel jelentősebb erőt. Ezzel szemben a kisvárosokban és különösen a falvakban meglehetősen jelentős a jobboldali pártok támogatottsági többlete.
A parlamenti pártok szavazóinak aránya az egyes iskolázottsági csoportokban
Iskolázottság szerint azt tapasztaljuk hogy a kifejezetten alacsony iskolai végzettségű - többnyire idős emberekből álló - rétegben a legerősebb az MSZP. Az ennél magasabb iskolai végzettségűek között (az MSZP-t és az SZDSZ-t együtt számolva) nagyjából kiegyenlítettek az erőviszonyok míg a felsőfokú végzettségűek között kifejezett jobboldali túlsúly figyelhető meg - annak ellenére hogy az SZDSZ egyedül a felsőfokú végzettségűek között képvisel számottevő súlyt.
Az iskolázottsági csoportok szerinti bontást érdemes az egyes településtípusokon belül is külön-külön megvizsgálni. Ezt a következő táblázatban mutatjuk be.
A parlamenti pártok szavazóinak aránya az egyes iskolázottsági csoportokban településtípusonként
|
|
MSZP szavazók aránya |
SZDSZ szavazók aránya |
Fidesz-MDF |
|
Budapesten |
|||
|
8 osztály alatti végzettségűek |
57% |
0% |
29% |
|
8 osztályos végzettségűek |
50% |
6% |
25% |
|
Szakmunkás végzettségűek |
59% |
5% |
27% |
|
Érettségizettek |
46% |
6% |
26% |
|
Felsőfokú végzettségűek |
13% |
18% |
47% |
|
Megyei jogú városokban |
|||
|
8 osztály alatti végzettségűek |
73% |
0% |
19% |
|
8 osztályos végzettségűek |
46% |
0% |
21% |
|
Szakmunkás végzettségűek |
36% |
3% |
44% |
|
Érettségizettek |
40% |
2% |
41% |
|
Felsőfokú végzettségűek |
39% |
7% |
48% |
|
Kisvárosokban |
|||
|
8 osztály alatti végzettségűek |
35% |
0% |
35% |
|
8 osztályos végzettségűek |
39% |
0% |
35% |
|
Szakmunkás végzettségűek |
31% |
1% |
40% |
|
Érettségizettek |
37% |
2% |
40% |
|
Felsőfokú végzettségűek |
38% |
1% |
48% |
|
Falvakban |
|||
|
8 osztály alatti végzettségűek |
43% |
0% |
34% |
|
8 osztályos végzettségűek |
32% |
1% |
47% |
|
Szakmunkás végzettségűek |
35% |
1% |
53% |
|
Érettségizettek |
39% |
2% |
53% |
|
Felsőfokú végzettségűek |
25% |
0% |
50% |
A fővárosi társadalom politikai preferenciái minden korábbi mérésnél erősebben polarizáltak a társadalmi hierarchiában elfoglalt pozíciót legjobban jelző iskolai végzettség szerint. A felsőfokú végzettségű budapestiek körében erős jobboldali túlsúlyt találunk. Ennek elsősorban az az oka hogy a budapesti diplomások körében az MSZP támogatottsága nagyon alacsony. Ezzel szemben a nem diplomás fővárosiak meghatározó többsége a baloldal pártjait támogatja.
Valamennyi településtípuson igaz az hogy a jobboldal támogatottsága az iskolai végzettség növekedésével folyamatosan nő. Ez a tendencia a vidéki nagyvárosokban a legerőteljesebb.
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel két felmérést végzett 2002 májusában.
Az egyik vizsgálat keretében 2002. május 7. és 16. között összesen 1820 embert kérdeztünk meg az ország 118 településén. A másik vizsgálatban május 16. és 22. között 1011 embert kérdeztünk meg az ország 65 településén. Mindkét vizsgálatban a mintában szereplő települések pontosan tükrözik Magyarország település-szerkezetét (a budapesti kerületeket mindig külön településeknek tekintjük).
A Gallup kérdezői minden vizsgálat alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett véletlen mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történik. A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintákhoz tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 2 4% illetve +/- 3 2%.
