A
GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
Még egyszer a választási pártpreferenciák
mérésének tanulságairól
Miért sikerült a második fordulóban
ami az elsőben nem
A parlamenti választások második fordulójának napján közzétett Gallup előrejelzés - melyet azok akik ezt kifejezetten kérték e-mailben már szombaton megkaptak - nulla százalékos hibával bevált.
Ebben a második fordulóban a Fidesz-MDF jelöltjeire szavazók várható arányát 51 százalékra az MSZP által támogatott jelöltekre szavazók arányát 49 százalékra jeleztük előre. A tényleges adatok pontosan ugyanezek az arányok voltak.
Elemezve az első fordulóban baloldali illetve jobboldali győzelmet hozó valamint szoros eredményt adó körzeteket előrejelzésünkben már jeleztük hogy "...igencsak szoros második fordulós eredmények születhetnek jó néhány olyan választókerületben is ahol az első fordulóban fölényesnek mondható volt a baloldali siker." továbbá hogy "a Fidesz-MDF listának az első fordulóhoz képest sikerült felzárkóznia azokban a választókerületekben is ahol két hete még meggyőző MSZP-SZDSZ fölény volt."
Április 19-i levelünkben azt írtuk: "A mai mérés másik eddig általunk soha nem tapasztalt eredménye hogy a 10 és 20 százalék közötti baloldali előnnyel forduló szavazókörök között is jó néhány olyat találtunk ahol a jobboldal fordítani tudott az eredményen."
A telefonos napi 6-800 fős mintán végzett vizsgálataink teljes pontossággal mutatták meg hogy az első fordulós baloldali fölénnyel jellemezhető körzetekben átlagosan kettő az első fordulóban jobboldali körzetekben pedig öt százalékkal nőtt a Fidesz-MDF támogatottsága. Azt is láttuk adatainkból hogy a jobboldalnak valamelyest jobban sikerült szavazóit mobilizálnia a második fordulóra mint a baloldalnak.
Ennek alapján fogalmaztunk úgy hogy a választás végeredményét célfotó dönti majd el; nevezetesen azt a kulcskérdést hogy a Fidesz-MDF koalíció képes lesz-e megszerezni a kormánytöbbség kialakításához a választási matematika alapján szükséges 85 egyéni mandátumot.
A részvételi arányra vonatkozó előrejelzésünk is meglehetősen pontos volt. (Erre vonatkozóan már az első fordulóban is pontos előrejelzést tettünk 70 százalékos vagy azt minimálisan meghaladó részvételi arányt prognosztizálva.) A második forduló előtt szombaton azt írtuk előrejelzésünkben: "Mindent egybevetve a Gallup az április 21-i részvételt minden kategóriában rekord szintűre becsli a második fordulóban is - nem tartjuk kizártnak a 75 százalék körüli átlagos részvételt sem."
A részvételi arány a második fordulóban valóban rekord szintű volt: 73 47%
Második fordulós előrejelzésünk tehát minden lényeges elemében pontos és sikeres volt. Két kérdés vár megválaszolásra ezek után:
- Miért sikerült a második választási fordulóra vonatkozóan pontos előrejelzést készítenünk...
- ...és miért nem sikerült ez az első fordulóban?
Kezdjük az első - jogosan feltehető és válaszra váró - kérdéssel. A két előrejelzés sikeressége közötti különbség fő oka hogy a második forduló idejére már tudtuk hogy mi okozta az első fordulós sikertelenséget. Ennek alapvető oka az MSZP szavazóinak egy részében megmutatkozó - korábban soha nem tapasztalt ezért számunkra váratlan - válaszelkerülés válaszmegtagadás azaz "rejtőzködés" volt.
A két választási forduló között kidolgoztunk egy módszert is arra hogy hogyan lehet a mért adatokban a válaszmegtagadás magas aránya miatt meglévő torzításokat korrigálni. Egy kérdéssor segítségével el tudtuk különíteni egyrészről a kormányváltó-ellenzéki másrészről pedig a kormánypárti nézeteket valló embereket. (Az alkalmazott kérdésekről és módszerről lásd honlapunkon a "Két forduló között" című elemzésünket.)
Ennek a kérdéssornak az alapján például utolsó személyesen kérdezett vizsgálatunkban amelynek kérdezési időszaka április 16. és 19. között volt a megkérdezettek 13 százalékát korrekciós céllal át kellett sorolnunk a pártpreferencia kérdésre adott nyíltan vállalt válaszához képest.
Ezek között nemcsak olyanok voltak akik elhallgatták azaz nem vállalták nyíltan a pártpreferenciájukat hanem olyanok is akik más kérdésekre adott válaszaik alapján általunk tudott kormányváltó-ellenzéki beállítottságuk ellenére azt mondták a kérdezőbiztosoknak hogy ők a Fidesz-MDF-re fognak szavazni azaz kifejezetten félrevezető választ adtak a pártállásukat firtató kérdésekre. A kidolgozott módszerünk alapján azonban őket is sikerült a "megfelelő helyre" átsorolni.
Nézzük meg ismét hogy hogyan oszlottak meg a megkérdezettek az említett vizsgálatban a fenti szempont szerint:
Az április 16. és 19. között személyesen kérdezett
minta megoszlása
a nyíltan vállalt pártpreferenciák és a rejtőzködés szerinti bontásban
|
Nyíltan vállaltan a Fidesz-MDF jelöltjét támogatja és más válaszai alapján is inkább kormánypárti nézeteket vall |
48% |
|
Nyíltan vállaltan a Fidesz-MDF jelöltjét támogatja de más válaszai alapján inkább kormányváltó-ellenzéki nézeteket vall |
5% |
|
Nyíltan vállaltan az MSZP jelöltjét támogatja és más válaszai alapján is inkább kormányváltó-ellenzéki nézeteket vall |
39% |
|
Nyíltan vállaltan az MSZP jelöltjét támogatja de más válaszai alapján inkább kormánypárti nézeteket vall |
1% |
|
Nem vállalja nyíltan a pártpreferenciáját de más válaszai alapján inkább kormánypárti nézeteket vall |
2% |
|
Nem vállalja nyíltan a pártpreferenciáját de más válaszai alapján inkább kormányváltó-ellenzéki nézeteket vall |
5% |
|
|
|
|
A korrekciók után valószínűsíthetően Fidesz-MDF szavazók számított aránya |
51% |
|
A korrekciók után valószínűsíthetően MSZP szavazók számított aránya |
49% |
A telefonos vizsgálatainkban ugyancsak hasonló mértékű korrekcióra volt szükség a válaszelkerülések miatt. A következő táblázatban az április 16. és 19. között végzett telefonos vizsgálatok összesített mintáján (ezen négy nap alatt összesen 2579 embert kérdeztünk meg telefonon) a pártpreferenciák arányát a "direkt" kérdés alapján valamint a "rejtőzködő" szavazók miatt szükséges módosításokat követően tüntettük fel.
A választások második fordulójában Ön melyik párt által
támogatott jelöltre fog szavazni?
Telefonos vizsgálatok április 16-19. között
|
|
A "direkt" kérdés válaszainak megoszlása |
A "nyers" adatokban csak a két pártra |
A két pártra az első korrekciót követően* |
A két pártra a másodlagos korrekciót követően** |
|
(Valószínűsíthetően) |
40% |
59% |
54% |
51% |
|
(Valószínűsíthetően) |
27% |
41% |
46% |
49% |
|
nem döntötte még el |
9% |
|||
|
nem mondja meg |
13% |
|||
|
nem megy el |
11% |
|||
|
* Az első korrekcióban azt vettük figyelembe hogy a "nem döntöttem még" választ adók és azok akik nem árulják el pártpreferenciájukat nagy valószínűséggel hogyan fognak valójában szavazni. |
||||
|
** A másodlagos korrekció során azt is figyelembe vettük hogy azok között is akik azt mondták hogy a Fidesz-MDF jelöltjére fognak szavazni volt 7 százalékpontnyi szavazó (ez a teljes minta 3 százaléka) aki valójában kormányváltó-ellenzéki attitűddel jellemezhető. Nem tudjuk biztosan de lehetséges az is hogy egyes MSZP szavazók annyira "rejtőzködnek" hogy nem csak egyszerűen nem mondják meg pártkötődésüket de egyenesen ellentétes választ adnak a szavazási szándékot firtató kérdésre |
||||
Megállapíthatjuk hogy a nyíltan vállalt vélemények aránya mind a telefonos vizsgálatokban mind pedig a személyesen kérdezett vizsgálatban a két forduló között is nagyon hasonló volt az első forduló előtt mért arányokhoz amelyekre első fordulós - téves - előrejelzésünket alapoztuk.
Akkor még mi sem és a többi közvélemény-kutató sem sejthette hogy ilyen nagy mértékű és hogy politikailag ennyire "aszimmetrikus" korrekciókra lehet szükség a mért "nyers" adatokban.
Az első fordulót követően két nap alatt kidolgoztuk azt a modellt amellyel helyesen lehetett a válaszmegtagadókat besorolni választási szándék szerint. A második választási fordulóban ezzel a modellel tudtunk pontos előrejelzést készíteni.
A második fordulót megelőzően a telefonos vizsgálatokat 31 olyan választókerületben folytattuk le ahol szoros eredmény alakult ki az első fordulóban. Ebben a 31 választókerületben elkülönítettük azokat a szavazóköröket ahol az első fordulóban jelentős baloldali vezetés azokat ahol jelentős jobboldali vezetés és azokat ahol döntetlen közeli szoros állás alakult ki
A korrekciókat követően valószínűsíthető Fidesz-MDF szavazók és a valószínűsíthető MSZP szavazók aránya a háromfajta szavazókörökben a második fordulót megelőző héten a következőképpen alakult.
Valószínűsíthető választási szándék a választások második
fordulójában
a rejtőzködő szavazókat is figyelembe vevő kettős korrekciót követően
|
|
Április 16. |
Április 17. |
Április 18. |
Április 19. |
A négy nap átlaga |
|
Az első fordulóban szoros eredményt hozó szavazókörökben |
|||||
|
Valószínűsíthetően a Fidesz-MDF jelöltjére fog szavazni |
46% |
45% |
48% |
57% |
51% |
|
Valószínűsíthetően az MSZP jelöltjére fog szavazni |
52% |
55% |
52% |
43% |
49% |
|
Az első fordulóban egyértelmű bal-barát szavazókörökben |
|||||
|
Valószínűsíthetően a Fidesz-MDF jelöltjére fog szavazni |
40% |
41% |
47% |
48% |
45% |
|
Valószínűsíthetően az MSZP jelöltjére fog szavazni |
60% |
59% |
53% |
52% |
55% |
|
Az első fordulóban egyértelmű jobb-barát szavazókörökben |
|||||
|
Valószínűsíthetően a Fidesz-MDF jelöltjére fog szavazni |
59% |
68% |
57% |
61% |
61% |
|
Valószínűsíthetően az MSZP jelöltjére fog szavazni |
41% |
32% |
43% |
39% |
39% |
Elemezéseink arra is rámutattak hogy az MSZP szavazók válaszkikerülő rejtőzködő magatartása azokban a szavazókörökben volt erőteljesebb ahol az első fordulóban jelentősebb jobboldali fölény alakult ki. Ez arra utalt hogy az érzékelt környező véleményklíma és a saját vélemény közötti különbség késztette az MSZP szavazóinak egy részét arra hogy ne válaszoljanak illetve hamisan válaszoljanak a közvélemény-kutatók pártpreferenciát firtató kérdéseire.
Vajon mikor kezdődött a szavazók egy részének magasabb válaszmegtagadása?
Visszatekintve az első fordulót megelőző vizsgálataink adataira megállapíthatjuk hogy ez a "rejtőzködés" az első választási fordulót megelőző héten kezdődött. A kiváltó okára nem tudunk egyértelmű választ adni de a rejtőzködési tendencia kezdete időben egybe esett Kövér László "köteles" kijelentésének politikai tematizálódásával.
Kövér László kijelentésének kampánytémává válását követően a választások első fordulóját megelőző hét első felében az MSZP támogatottsága először a nyíltan vállalt válaszokban is nőtt majd a nyíltan vállalt válaszokban visszaesett a korábbi szintre viszont radikálisan megnőtt a válaszmegtagadási hajlam a pártpreferencia kérdésekre.
A Fidesz-MDF és az MSZP támogatottsága a mért adatokban
valamint a válaszmegtagadás alakulása március közepétől az első fordulóig
A nagy valószínűséggel ténylegesen résztvevők körében a telefonos mintákon
Akkor ez felkészületlenül ért bennünket és csak a választások előtti szokásosnál is nagyobb bizonytalanságként kezeltük a jelenséget. Az első forduló előtt alkalmazott kérdőíveink sem tartalmaztak olyan kérdéseket amelyek alapján a rejtőzködők valódi pártpreferenciáit feltárhattuk volna.
Ez vezetett szerintünk ahhoz is hogy kisebb-nagyobb mértékben valamennyi közvélemény-kutató téves előrejelzést tett az első fordulóra vonatkozóan.
Kik is hát ezek a "rejtőzködő" szavazók akiknek egy része nem is egyszerűen rejtőzködik de kifejezetten hamis válaszokat ad a pártpreferencia kérdésekre?
Demográfiai jellemzőiket tekintve jelentősen különbözik egymástól az a csoport amelyik csak elrejteni igyekezett pártpreferenciáját és egy másik amelyik kifejezetten félrevezető válaszokat adott a közvélemény-kutatóknak.
A személyes mintában a teljes szavazó népességen kb. egynegyed háromnegyed arányban voltak a jobboldali és baloldali (számunkra) problémás válaszadók.
A pártpreferenciáját félrevezető módon Fidesz-MDF támogatóként megadók 57 százaléka fiatalabb 40 évesnél: 37 százalék 30 évnél fiatalabb további 20 százalék 30 és 40 év közötti. Ennek a csoportnak 47 százaléka falvakban él. Budapesten csak elvétve akadt "félrevezető" MSZP szavazó. Iskolai végzettségüket tekintve többségük 8 osztályt vagy legfeljebb szakmunkásképzőt végzett. Körükben feltűnően sok a munkanélküli a háztartásbeli és az egyéb foglalkozási kategóriába tartozó (rendszerint alkalmi munkások kerülnek ide). Jövedelmi viszonyaikat tekintve alacsony vagy alacsony-közepes jövedelműek.
Összességében a kisebb települések társadalmának azon fiatalabb csoportjai voltak ilyen "félrevezető" MSZP szavazók akik a helyi társadalomban a margóra szorultak elégedetlenek és ebből fakadóan kormányváltó hangulatúak voltak. Ugyanakkor érzékelve a helyi közegben a hasonló életkorú csoportok meghatározó többségének övékétől eltérő véleményklímájának nyomását nem merték vagy nem akarták egy kérdezési szituációban felvállalni igazi véleményüket és kvázi "hazudtak" a kérdezőbiztosoknak.
Ezzel szemben a csak egyszerűen erre a kérdésre válaszmegtagadó MSZP szavazók inkább a 60 éven felüliek köréből kerültek ki különösen nagy arányban voltak a 70 évnél idősebbek között. A 40 évnél fiatalabbak körében gyakorlatilag nem voltak ilyenek. Ebben a körben is a kisvárosi és a falusi közeg eredményezett inkább "rejtőzködést". A nagyvárosokban és Budapesten jóval ritkább szinte elhanyagolható mértékű volt ez a viselkedés. A rejtőzködők többségét kifejezetten alacsony iskolázottság jellemzi: 17 százalékuk nyolc osztályt sem végzett (ez részben magas átlagos életkorukból is fakad). A felsőfokú végzettségűek körében mind a rejtőzködés mind pedig a félrevezető pártmegjelölés ritkaságszámba ment.
Foglalkozásukat tekintve a rejtőzködő MSZP szavazók csaknem fele nyugdíjas volt további 9 százalék munkanélküli és 8 százalék pedig háztartásbeli tehát csaknem kétharmaduk volt gazdaságilag inaktív. Jövedelmi viszonyaik megfelelnek a hasonló demográfiai összetételű de nem rejtőzködő pártpreferenciájú népesség jövedelmi viszonyainak.
A "rejtőzködő" MSZP szavazók tehát a kisvárosok és falvak azon idősebb emberei közül kerültek ki akik politikailag kevéssé informáltak ugyanakkor részben életkorukból részben megélt történelmi tapasztalataikból adódóan hajlamosak az irracionális félelemre. Ez a - számukra nyilvánvalóan valóságosként megélt - félelem és a helyi társadalmi mikroklíma feltételezett nyomása játszhatta a legnagyobb szerepet abban hogy "rejtőzködővé" váltak.
A "rejtőzködés" azonban nemcsak a baloldalon volt megfigyelhető a két választási forduló között hanem a jobboldali szavazók egy részének körében is - csak éppen jóval kisebb arányban mint az MSZP szavazói között.
A jobboldali "rejtőzködők" két jól körülhatárolható csoportból álltak. Nagyobbik részük szociális profilja hasonlít az MSZP-s "rejtőzködőkére". őket a várhatónál nagyobb arányban nagy baloldali többségű szavazókörökben találtuk. Közöttük is a legidősebb 70 év feletti korosztály képviseltette magát az átlagot meghaladó mértékben. Budapesten szinte egyáltalán nem volt rejtőzködési hajlam a jobboldali szavazók körében vidéken pedig egyenletesen oszlottak el a nagyobb városok a kisvárosok és a falvak között. Feltűnő tény ugyanakkor hogy a véleményét nyíltan nem vállaló rejtett Fidesz-MDF szavazók 65 százaléka nő volt és 20 százalékuk nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát sem. (Mindkét tény összefügg azzal hogy ebben a körben nagyon sok volt a hetven évnél idősebb ember akik körében több a nő - mivel a nők tovább élnek - és az idős embereket lényegesen alacsonyabb átlagos iskolai végzettség is jellemzi.)
Volt azonban a rejtőzködő Fidesz-MDF szavazóknak egy másik csoportja is: a pártpreferenciájukat nyíltan nem vállaló de más válaszai alapján kormánypártinak vélelmezhető emberek 20 százaléka volt vezető beosztású illetve diplomás értelmiségi. (Ez a csoport a teljes minta mintegy 1 százaléka volt.) őket még egy tényező különítette el a többiektől. Erős vallásosság jellemezte őket.
Hogy ezek a magasan iskolázott vallásos emberek miért nem vállalták nyíltan egy névtelen közvélemény-kutatásban azt hogy a jobboldal jelöltjére kívánnak szavazni csak találgatni lehet.
