A
GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI - 2002. március 14-17.
Hosszú hétvége:
nőtt a Fidesz-MDF előny
A Magyar Gallup Intézet 2002. március 14. és 17. között 2007 18 évesnél idősebb magyar választópolgárt kérdezett meg személyesen otthonában egyebek mellett arról hogy mely pártra illetve pártlistára kíván szavazni a parlamenti választások április 7.-i első fordulójában.
A megkérdezettek összetétele a nemek aránya az életkori csoportok valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözi a magyar választókorú lakosság említett szempontok szerinti összetételét.
A kutatás eredményeinek értelmezésekor figyelembe kell vennünk hogy a vizsgálat ideje egybeesett a március 15.-i megemlékezésekkel. Valamennyi nagyobb politikai erő erőteljesen kampányolt a nemzeti ünnepen is a megemlékezések nem voltak híján a politikai kampányüzeneteknek. (Lásd erről felmérésünk adatait)
A nagy valószínűséggel ténylegesen választók
A hazai közvélemény-kutatásban általánosan elterjedt szokás hogy a pártpreferencia-arányokat - a teljes lakosságon belüli arányokon kívül - azok körében határozzák meg akik azt mondják hogy biztosan elmennek választani.
Az így válaszolók aránya azonban az utóbbi másfél hónapban irreálisan magasra szökött. Hasonló jelenséget figyelhettünk meg az 1998-as választások előtt is: akkoriban mintegy 10 százalékponttal többen válaszolták erre a kérdésre azt hogy biztosan elmennek választani mint ahányan végül is ténylegesen ott voltak az urnáknál.
Most a választópolgárok kereken 75 százaléka azt mondja hogy biztosan el fog menni április 7.-én választani. Ahogyan korábban úgy most is valószínűsíthető hogy ennyien nem lesznek ott a választások első fordulójában a szavazóhelyiségekben.
Ha az így definiált "biztos szavazó pártválasztók" körében határoznánk meg a pártok támogatottságát akkor ezek a számok nem tükröznék azokat a várható arányokat amelyek a tényleges szavazási helyzetben kialakulhatnak majd.
Alig két-három héttel a tényleges választások előtt a Gallup tehát indokoltnak és időszerűnek látja hogy áttérjen egy másik olyan adatközlési módszerre amely a Gallup meggyőződése szerint jobban tükrözi a választásokon majd ténylegesen várható arányokat.
A választásokon való részvételi hajlandóságra vonatkozó szokásos kérdés mellett most feltettünk további kérdéseket is amelyek révén detektálni tudjuk azokat akik a Gallup modellje szerint nagy valószínűséggel ténylegesen ott lesznek az urnáknál április 7.-én. Ezeket az embereket nevezzük ezután "nagy valószínűséggel ténylegesen választók"-nak. A teljes népességen belül ez az arány jelenleg 64 százalék tehát 11 százalékponttal alacsonyabb mint azoké akik biztosra mondják részvételüket. Ez a 64% jelenleg a Gallup becslése szerint ténylegesen részt vesz a parlamenti választások első fordulójában.
Jelentős előny a FIDESZ - MDF oldalán
A március elején végzett legutóbbi vizsgálatunkhoz képest március idusán észlelhető mértékben magasabb volt a kormánypárti közös lista támogatottságának fölénye az MSZP-lista támogatottságához képest.
A teljes lakosság körében március eleje és március közepe között a Fidesz-MDF lista támogatottsága 32 százalékról 36 százalékra nőtt míg az MSZP támogatottsága 28 százalékról 26 százalékra csökkent. Ennek következtében a két nagy politikai erő közötti különbség a teljes lakosság körében négy százalékpontról 10 százalékpontra növekedett.
Az SZDSZ-t a teljes felnőtt lakosság 5 százaléka a MIÉP-et 3 százaléka a Munkáspártot és a Centrum Pártot 2-2 százaléka az FKGP-t 1 százaléka támogatja.
Két hét alatt további egy százalékponttal csökkent (26 százalékról 25 százalékra) azok aránya akik nem neveztek meg pártot. A lakosság háromnegyede tehát - legalábbis a Gallup közvélemény-kutatóinak a korábbiakkal azonos módon feltett kérdéseire válaszolva - már választott magának pártot.
1. ábra: A listák támogatottsága az összes megkérdezett
között
Ugyanakkor igen nagy valószínűséggel nem lesz ott a lakosság háromnegyede a választóhelyiségekben április hetedikén. Amennyiben tehát a majdan várható tényleges választási arányokra vonatkozó előrebecslések miatt vagyunk kíváncsiak az eredményekre akkor ésszerűbb a nagy valószínűséggel ténylegesen választókon belüli arányokra fordítanunk a figyelmünket.
2. ábra: A választásokon nagy valószínűséggel ténylegesen
részt vevő
pártot megnevezők között
Ha azokat a nagy valószínűséggel ténylegesen választókat nézzük akik már választottak maguknak pártot (ez a kategória hasonlít leginkább a korábban használt "pártot választó biztos szavazó" kategóriára) akkor ebben a csoportban 46 százalék támogatja a Fidesz-MDF közös listát és 36 százalék az MSZP-t. (A korábban használt "pártot választó biztos szavazó" kategóriában egyébként 46% - 35% arányban vezet a Fidesz-MDF közös lista az MSZP előtt.)
A pártot is megnevező nagy valószínűséggel ténylegesen választók között 7 százalék az SZDSZ támogatottsága 5 százalék a MIÉP-re szavazók aránya 3 százalék a Munkáspárt 2 százalék a Centrum Párt és 1 százalék az FKGP támogatottsága. (Más pártok támogatottsága együttesen is kisebb volt mint egy százalék.) Ebben a körben jelenleg 11% még nem biztos annyira pártválasztásában hogy azt velünk is megossza. Ennek az egytizednyi választónak a végleges becsült allokációjára most még korai lenne vállalkozni bár már most is közöljük a rendelkezésünkre álló információkat.
|
A választópolgárok otthonában személyesen kérdezett vizsgálattal pontosan egy időben (március 14. és 17. között) a Gallup telefonon is megkérdezett 2046 magyar választópolgárt módszertani programja keretében. A telefonon folytatott kutatás mintája - ahogy a személyesen kérdezett kutatás mintája is - a nemek aránya a lakóhely településtípusa valamint a megkérdezettek életkori csoportjai szerint pontosan követte a magyar választókorú lakosság összetételét. Ezen a telefonon kérdezett mintán 68 százalék volt a nagy valószínűséggel ténylegesen választók aránya. (A telefonos és a személyes módszerrel elérhető népesség között mindig is találtunk szisztematikus eltérést a részvételi szándékot illetően). Azon nagy valószínűséggel ténylegesen választók között akik megneveztek pártot 47 százalék volt a Fidesz-szavazók aránya és 35 százalék az MSZP-szavazók aránya. A különböző módszerrel de ugyanabban az időpontban végzett két kutatás tehát egy-egy százalékpontos különbséggel tendenciájában ugyanazt az eredményt adta: 10 százalékpont körüli Fidesz-MDF vezetést regisztráltunk a pártot megnevező nagy valószínűséggel ténylegesen választók körében mind a telefonon kérdezett mind pedig a személyesen kérdezett vizsgálat mintáján. |
Ugyanakkor figyelembe kell vennünk hogy a nagy valószínűséggel ténylegesen választók közül 11 százalék nem nevezett meg pártot azaz még nem döntötte el véglegesen hogy kire szavazzon - annak ellenére hogy teljesen biztos abban hogy ott lesz a választás napján az urnáknál.
Az ő várható viselkedésükre vonatkozóan is tehetünk azonban előrejelzéseket.
A nagy valószínűséggel ténylegesen választó de pártot még meg nem nevező szavazók pártokhoz való kötődését egyebek mellett a következő kérdéssel próbáltuk meg feltárni:
"Most pártok listáját fogom mondani. Függetlenül attól hogy Ön mennyire biztos abban hogy elmegy-e szavazni vagy hogy melyik párt listájára szavazna kérem mondja meg ezekről egyenként mennyire tartja valószínűnek hogy adott esetben erre a listára szavazna?"
A megkérdezetteknek egy 1-7 közötti skálán kellett megjelölniük válaszukat ahol a hetes azt jelentette hogy biztos hogy erre szavaz majd az egyes pedig azt hogy ez a lehetőség teljesen kizárt.
A pártkötődésüket korábban el nem áruló de a választásokon nagy valószínűséggel ténylegesen részt vevő állampolgárok 79 százaléka erre a kérdésre végül is elárulta hogy melyik párt szimpatikusabb neki a többinél.
A következő táblázatban összefoglaljuk hogy ezek az emberek várhatóan melyik párt mellett fognak szavazni a választásokon.
A nagy valószínűséggel ténylegesen választó
de
párt mellett még véglegesen nem döntők várható preferenciái
|
Azok arányában akik nagy valószínűséggel ténylegesen választani fognak de még nem döntöttek véglegesen |
Mennyit mozdíthat ez a párt összesített támogatottságán |
|
|
A Fidesz-MDF közelebb áll hozzá mint a többi párt |
30% |
max. ± 1% |
|
Az MSZP közelebb áll hozzá mint a többi párt |
24% |
max. ± 1% |
|
Az SZDSZ közelebb áll hozzá mint a többi párt |
13% |
max. ± 0 5% |
|
A Centrum közelebb áll hozzá mint a többi párt |
8% |
max. ± 0 5% |
|
Az FKGP közelebb áll hozzá mint a többi párt |
2% |
max. ± 0 1% |
|
A MIÉP közelebb áll hozzá mint a többi párt |
1% |
max. ± 0 1% |
|
A Munkáspárt közelebb áll hozzá mint a többi párt |
1% |
max. ± 0 1% |
A táblázatból jól látható hogy a választásokon nagy valószínűséggel ténylegesen részt vevő de még véglegesen nem eldöntött preferenciával rendelkező emberek pártszimpátiái nem különböznek jelentősen azokétól akik már eldöntötték hova adják voksukat.
Az is jól látszik hogy a még nem teljesen elkötelezett de valamilyen pártszimpátiával mégiscsak rendelkező a választásokon nagy valószínűséggel ténylegesen részt vevő szavazók pártszimpátiáinak figyelembe vétele még a nagyobb pártok esetében is legfeljebb csak egy-egy százalékpontos elmozdulást eredményez a kisebb pártoknál pedig jóformán semmilyen mérhető hatása nincs.
A legfontosabb azonban annak a leszögezése hogy a bizonytalankodó választók pártszimpátiái meglehetősen szimmetrikusan oszlanak meg a két nagy politikai tábor között. A kampány finisében nem lesz elég a még bizonytalankodók meggyőzése ahhoz hogy a jelenlegi támogatottsági arányok a nagy pártok között megforduljanak.
3. ábra: Pártpreferenciák 2001. szeptember -
2002. március
a pártot választó biztos szavazók körében (2002 március elejéig)
illetve
a nagy valószínűséggel ténylegesen választó
pártot megnevezők között
(2002 március közepe)
A listák támogatottságának százalékos aránya
2002. március közepén
|
A teljes mintában |
A választásokon nagy valószínűséggel ténylegesen részt vevők között |
A választásokon nagy valószínűséggel ténylegesen részt vevő pártot megnevezők között |
|
|
N=2007 fő |
N=1287 fő |
N=1094 fő |
|
|
Fidesz-MDF |
36 |
41 |
46 |
|
MSZP listája |
26 |
32 |
36 |
|
SZDSZ listája |
5 |
6 |
7 |
|
MIÉP listája |
3 |
4 |
5 |
|
Centrumpárt listája |
2 |
2 |
2 |
|
Munkáspárt listája |
2 |
2 |
3 |
|
FKGP listája |
1 |
1 |
1 |
|
Más pártok listája |
0 |
1 |
0 |
|
Nem szavazna |
7 |
11 |
|
|
Nem tudja nem válaszol |
18 |
A tejles minta idősoros adatai a két vezető listára
Kik és mit ünnepeltek most március 15.-én?
Március 16.-án a Gallup telefonon azt is megkérdezte 486 embertől (a teljes telefonos minta egy reprezentatív almintáján) hogy részt vettek-e személyesen a március 15.-i ünnepségeken. A megkérdezetteknek valamivel több mint egyötöde (22%) vett részt állítása szerint a március 15.-i ünnepségeken kétharmaduk családjával együtt.
A két nagy párt szavazótábora nagyjából azonos arányban ment el az ünnepségekre: a Fidesz-MDF szavazók 28 százaléka az MSZP szavazóinak pedig 27 százaléka ment el egyedül vagy családjával megünnepelni március 15.-ét. A legnagyobb arányban a MIÉP szavazói mondották azt hogy részt vettek valamelyik március 15.-i rendezvényen (31%).
A televízióban az emberek mintegy kétharmada (64%) látott helyszíni megemlékezést március 15.-ével kapcsolatban. A Nemzeti Színház megnyitó előadását 27 százalék követte legalább egy ideig. (Ez természetesen nem jelenti azt hogy ilyen sokan nézték végig a sokórás színházi közvetítést.) A Nemzeti Színház megnyitását a Fidesz-MDF szavazók 36 százaléka az MSZP és az SZDSZ szavazóinak ellenben csak 25 százaléka illetve 21 százaléka követte legalább egy ideig.
A március 15.-i ünnepségek az emberek 34 százaléka szerint inkább a történelmi megemlékezést szolgálták ellenben 43 százalék úgy véli hogy inkább kampánycélokat szolgáltak a többiek pedig nem foglaltak állást ebben a kérdésben. AZ MSZP szavazóinak már 52 százaléka az SZDSZ szavazóinak pedig 55 százaléka úgy vélte hogy az ünnepségek inkább kampánycélokat szolgáltak. A Fidesz-MDF szavazók körében azonban csak 40 százalék látta ezt így.
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést egy összesen 2007 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg otthonukban felkeresve őket.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva 20 alkalom közül egyszer eredményez 2 2 százaléknál nagyobb eltéréseket olyan megoszlások esetén amelyek közel vannak ahhoz hogy két egyenlő részre osszák a mintát. Más jellegű eloszlások esetén a minták becslési hibája ennél is kisebb.
A mintaválasztásból származó statisztikai becslési hibákon kívül a közvélemény-kutatásoknak vannak nem mintavételből származó hibái is. Ezeket nehéz számszerűsíteni de általában nem nagyobbak mint a mintavételi hiba.
A szavazási fordulók előtti nyolc-nyolc napban kérésre személyre szólóan e-mailben megküldjük a választásokkal kapcsolatos legfrissebb mérési eredményeinket.
