Ami a pártok támogatottsági adatai mögött van

nyomtassa ki ezt az oldalt

A Magyar Gallup Intézet 2002 februárjában két választási kérdéseket is tartalmazó vizsgálatot végzett személyes megkérdezéssel. A hónap első felében 1013 a hónap végén és március elején végzett másik kutatás keretében 1808 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg a Gallup kérdezői személyesen otthonukban. A mostani elemzésünkhöz e két kutatás együttes adatait használtuk fel az elemzés tehát összesen 2821 fő megkérdezésén alapul. Az összevonás lehetővé teszi hogy nagyobb megbízhatósággal elemezzük a kisebb pártokat támogatók választási szándékait is.

A bizonytalankodók nem döntenek el semmit

A választások közeledtével az egyik gyakran felmerülő izgalmas kérdés az hogy kire fognak azok szavazni akik ugyan azt mondják hogy biztosan elmennek választani de még nem tudják hogy kire is szavazzanak.

A magyar választópolgároknak jelenleg 9 százaléka mondja hogy biztosan elmegy majd választani de még nem tudja hogy kire szavazzon. Figyelembe véve a két nagy pártlista közötti szoros versenyt ez a 9 százaléknyi szavazótömeg elméletileg akár el is döntheti a választásokat. Akár meg is fordíthatja a választások végkimenetelét.

Egy ilyen fejlemény a jelenlegi adatok szerint azonban csak elméleti lehetőség.

Először azt kell figyelembe venni hogy a választásra jogosultaknak jelenleg 72 százaléka mondja azt hogy biztosan elmegy választani. Korábbi tapasztalatok és a kérdezettek által megadott más információk alapján jelenleg ennél kevesebbre de 60 százaléknál mindenképpen többre becsülhetjük az első fordulós részvételt.

Ha megvizsgáljuk ennek a speciális csoportnak - a részvételi szándékkal igen de pártpreferenciával nem rendelkezők csoportjának - különböző módszerekkel feltárt pártszimpátiáját azt találjuk hogy preferenciáik nem térnek el gyökeresen azokétól akik már választottak maguknak pártot. Ha ténylegesen részt is vesznek majd a választásokon ebben az esetben sem fogják radikálisan átformálni az erőviszonyokat.

A részvételükben biztos de pártot még nem választott potenciális szavazók pártokhoz való kötődését egyebek mellett a következő kérdéssel próbáltuk meg feltárni:

"Most pártok listáját fogom mondani. Függetlenül attól hogy Ön mennyire biztos abban hogy elmegy-e szavazni vagy hogy melyik párt listájára szavazna kérem mondja meg ezekről egyenként mennyire tartja valószínűnek hogy adott esetben erre a listára szavazna?" A megkérdezetteknek egy 1-7 közötti skálán kellett megjelölniük válaszukat ahol a hetes azt jelentette hogy biztos hogy erre szavaz majd az egyes pedig azt hogy ez a lehetőség teljesen kizárt.

Egy korábban feltett pártpreferencia-kérdésre a pártkötődésüket nem eláruló de a választásokon való részvételüket biztosra ígérő embereknek a fele jelölt meg erre a kérdésre pártot a skála 5-6-7-es fokán azaz nyilvánította ki azt hogy egy vagy több párthoz jobban kötődik mint a többi párthoz.

A részvételüket biztosra mondó bizonytalanoknak mind az MSZP-hez mind pedig a Fidesz-MDF listához egyaránt 27-27 százaléka kötődik annyira hogy ötös hatos vagy hetes értéket jelölt meg a hétfokú skálán. Hetes értéket mindkét nagy párt esetében 5-5 százalék választott. (Ez a biztos szavazók teljességének 0 7-0 7 százaléka.)

A kisebb pártok közül az SZDSZ-t és Centrum Pártot a részvételüket biztosra ígérő bizonytalanok közül csak 1-1 százalék jelölte meg hetes értékkel. (Ez a biztos szavazók teljességének 0 1 százaléka.)

Tehát ha a még nem teljesen elkötelezett de valamilyen pártszimpátiával mégiscsak rendelkező részvételüket biztosra ígérő szavazók mind el is mennének választani ez a nagyobb pártok esetében is legfeljebb csak egy százalékpontos elmozdulást eredményezne a kisebb pártoknál pedig jóformán semmilyen közvélemény-kutatási eszközökkel mérhető hatása nem lenne.

Természetesen a parlamentbe való bejutás 5 százalékos küszöbének a környékén levő pártok esetében akár 0 1 százaléknyi szavazattömeg is fontos lehet hiszen a parlamenti lét illetve a parlamenten kívül maradás kérdését is eldöntheti.

Talán még ennél is fontosabb annak a ténynek a leszögezése hogy a bizonytalankodó választók pártszimpátiái meglehetősen szimmetrikusan oszlanak meg a két nagy politikai tábor között tehát amennyiben részt is vesznek a választásokon nem fogják felborítani a közvélemény-kutatás által regisztrált erőviszonyokat.

A részvételüket biztosra mondó
de a "Kire szavazna Ön..." kérdésre
pártot meg nem nevező választók pártszimpátiái

(százalékarányok)

7 6 5 4 3 2 1 nem válaszolt
biztos hogy erre szavazok biztos hogy nem szavazok erre
Fidesz-MDF 5 8 14 16 10 7 20 20
MSZP 5 11 11 19 11 6 13 24
SZDSZ 1 6 9 17 15 10 18 24
MIÉP 0 1 1 4 4 7 64 19
Centrum 1 1 3 8 10 7 26 44
Munkáspárt 0 2 2 7 8 6 46 29
FKGP 0 0 1 5 4 10 62 18

A bizonyosság fokozatai

A másik fontos kérdés amire a választások közeledtével választ kell adnunk az hogy az egyes pártok szavazói mennyire biztosak választásukban azaz mennyire kötődnek erősen ahhoz a párthoz amelyet megjelöltek a "Kire szavazna Ön..." kérdésre. Erről a következő táblázatból tájékozódhatunk.

A "Kire szavazna Ön..." kérdésre pártot megnevezők kötődésének erőssége
(százalékarányok)

Teljesen biztos benne hogy erre szavaz Biztos benne hogy erre szavaz Nem biztos benne hogy erre szavaz
Fidesz-MDF 90 5 5
MSZP 91 5 4
SZDSZ 86 10 4
MIÉP 83 11 6
Centrum 79 18 3
Munkáspárt 83 11 6
FKGP 78 22 0

Fontos tanulsága a táblázatnak hogy a két nagy párt illetve pártszövetség táborának kötődése nagyjából egyforma erősségű. Különösebben nagy esélye nincs annak hogy a kampány hátralevő részében nagyobb tömbök leváljanak ezekről a táborokról.

A legkevésbé kötöttnek a Centrum Párt mostanában kialakuló tábora és az FKGP maradék támogatói tűnnek.

Második szándékkal

A magyar választási rendszerben döntő fontosságú kérdés lehet hogy a második választási fordulóban a kisebb pártok szavazói akiknek jelöltjei nem jutnak be a második fordulóba melyik "talpon maradt" jelöltet támogatják.

"Ha az Ön által támogatott párt jelöltje nem jut tovább a választások második fordulójába
ebben az esetben Ön a választások második fordulójában
melyik másik párt jelöltjére szavazna szívesen?"

(százalékarányok)

SZDSZ szavazók MIÉP szavazók Centrum Párt szavazói Munkáspárt szavazói FKGP szavazók
Fidesz-MDF 7 37 21 9 61
MSZP 44 9 19 48 6
SZDSZ   3 13 7 0
MIÉP 0   0 0 0
Centrum 13 7   9 0
Munkáspárt 2 3 2   6
FKGP 3 1 0 2  
Nem tudja megmondani 20 16 18 11 17
Nem menne el a második fordulóban 10 21 24 13 11

Mivel annak az esélye hogy a Fidesz-MDF vagy az MSZP jelöltje ne jusson be a második választási fordulóba gyakorlatilag nulla ezért ezen pártok támogatóinak másodlagos preferenciáit nem tüntetjük fel a táblázatban.

Az SZDSZ szavazóinak csak kevesebb mint a fele mondja biztosra hogy a második fordulóban az MSZP-re szavazna egytizedük ellenben el se menne ha nem lenne SZDSZ-es jelölt a második fordulóban.

A MIÉP támogatóinak viselkedése még kiszámíthatatlanabb: alig több mint egyharmaduk jelzi csak bizonyosra azt hogy a második fordulóban a Fidesz-MDF jelöltjét fogja támogatni ellenben MIÉP-es jelölt hiányában már minden ötödik MIÉP szavazó távol maradna a második fordulótól.

A Centrum Párt szavazóinak nagyjából egyötöde szavazna az MSZP jelöltjére és ugyancsak egyötödük a Fidesz-MDF jelöltjére a második választási fordulóban. Ha azonban azt is figyelembe vesszük hogy a Centrum szavazói közül minden tizediknek az SZDSZ a második preferenciája akkor a Centrum táborában egy enyhe baloldali túlsúlyt regisztrálhatunk. Igaz ennek érvényesüléséhez az kell hogy az SZDSZ jelöltje állva maradjon a második fordulóra.

A Munkáspárt szavazóinak fele bizonyosan támogatná az MSZP jelöltjét a második fordulóban ugyanakkor az FKGP minimális maradék táborának is csaknem kétharmadára a Fidesz-MDF jelölt számíthat a második fordulóban.


Magáncélú adatszolgáltatás

A szavazási fordulók előtti nyolc-nyolc napban kérésre személyre szólóan e-mailben megküldjük a választásokkal kapcsolatos legfrissebb mérési eredményeinket.

 

 

Hírlevél | FőlapThe Gallup Organization | gallup

Copyright © 2001 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2002-03-27 18:41