A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2001. szeptember közepe
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban 1000 fős mintákon vizsgálatot folytat egyebek mellett arról is hogy az emberek melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat. Negyedévente egyszer azonban 1800 fős mintákon is folytatunk kutatásokat. 2001 szeptemberében ezért két vizsgálat is készült a Gallup intézetben amelyek keretében a pártpreferenciákról is kérdeztük a magyar felnőtteket.
Az a vizsgálat amelynek adatait most közöljük szeptember 7. és 17. között zajlott. Az előző pártpreferencia-közleményünkben szereplő vizsgálatra 2001. szeptember 1. és 5. között került sor. A most nyilvánosságra kerülő adatok tehát egyrészt frissebbek mint a korábbi szeptemberi közleményünk adatai másrészt a New York és Washington elleni szeptember 11-i terrortámadás éppen a megkérdezési időszak közepére esett. Ezt a tényt elkerülhetetlenül figyelembe kell vennünk amikor a vizsgálati eredményeket értelmezzük.
A terrortámadások után nőtt a kormányoldal támogatottsága
Ahogy már az előző vizsgálatunkban is most is olymódon kérdeztük meg az embereket pártpreferenciáikról hogy a kérdésben figyelembe vettük a Fidesz és az MDF közös listaállítását is: "Mint bizonyára hallott róla egyes pártok megállapodtak arról hogy a következő parlamenti választásokon közös listát indítanak. Kérem nézze meg ezt a kártyalapot! Ha most vasárnap országgyűlési választásokat rendeznének és ezek közül a listák közül választhatna akkor Ön melyik listára szavazna?"
Az Egyesült Államokat ért terrortámadás előtti időszakban megkérdezettek pártpreferenciái és a terrortámadás után megkérdezettek pártszimpátiái között jelentős különbségeket regisztráltunk.
A terrortámadás után jelentős mértékben (a biztosan szavazó pártválasztók között 13 százalékponttal) nőtt a Fidesz-MDF lista által képviselt kormányoldal támogatottsága csökkent ellenben az MSZP-t támogatók aránya (a biztosan szavazó pártválasztók között 13 százalékponttal). A MIÉP és az SZDSZ támogatottsága nem változott.
A bizonytalanok pártot nem választók aránya a teljes népességben a terrortámadás hatására 29 százalékról 24 százalékra csökkent. (A bizonytalanok alacsony aránya részben abból a módszertani hatásból is fakad hogy a pártlistákra más kérdezésmóddal vagyunk kénytelenek rákérdezni mint ahogy korábban a pártokra kérdeztünk. Ugyanis amikor a politika iránt kevésbé érdeklődő emberek egy kártyalapon látják a pártlisták "választékát" könnyebben tudnak választani mint amikor ilyen segédeszközt nem adunk a kezükbe.)
Még a megváltozott módszertan hatásait figyelembe véve is úgy tűnik hogy a Fidesz és az MDF közös listaállítása majd a bekövetkezett terrortámadás aktivizálta a korábban politikailag bizonytalanok egy részét is.
A korábban bizonytalanok egy jelentős csoportja a terrortámadás következményeként - a nem csak Magyarországon tapasztalható "politikai reflex" hatására - a jelek szerint a kormány mögé sorakozott fel. Vészterhes időkben ez a "reflex" minden társadalomban megfigyelhető.
Ennek a hatásnak tudható be az is hogy a terrortámadás után 6 százalékponttal nőtt azok aránya akik szerint Orbán Viktor mint miniszterelnök jól látja el a feladatát és ugyancsak 6 százalékponttal csökkent azok aránya akik szerint Orbán Viktor rosszul végzi a feladatát.
A terrortámadás előtt és után megkérdezettek ugyanakkor nem alkotnak statisztikai értelemben reprezentatív mintákat hiszen a vizsgálat megtervezésekor még nem tudhattuk hogy a vizsgálat időszaka alatt egy a pártpreferenciákat ilyen radikális mértékben átalakító valószínűsíthetően világtörténelmi léptékű esemény fog bekövetkezni. Ezért a most regisztrált eredmények csak jelzésértékűek lehetnek. Ez az oka hogy nem közöljük a terrortámadás előtt és után megkérdezettek válaszainak pontos számszerű arányait külön-külön.
A teljes mintában - amely magába foglalja a terrortámadás előtt és után megkérdezetteket egyaránt - a következő támogatottsági arányok alakultak ki:
A Fidesz-MDF közös listára ha most szeptemberben lettek volna a választások a magyar felnőtt népesség 33 százaléka szavazott volna az MSZP listájára pedig 28 százalék adta volna a voksát. Az SZDSZ listája a teljes felnőtt népesség körében 4 százalékos a MIÉP listája 3 százalékos az FKGP és a Munkáspárt listája pedig 2-2 százalékos támogatottságot tudhatott maga mögött.
Azok aránya akik azt mondták hogy ők biztosan nem mennének el választani 13 százalék azoké pedig akik nem választottak maguknak pártot 15 százalék volt a teljes felnőtt népességben.
*
A biztos szavazók között is a kormányoldal vezet
Ha csak azokat vesszük számba akik biztosak abban hogy elmennek szavazni továbbá pártlistát is választottak már maguknak akkor a Fidesz-MDF közös lista támogatottsága 46 százalékos az MSZP listájáé pedig 40 százalékos. Az SZDSZ listáját ebben a körben 6 százalék a MIÉP listáját 4 százalék az FKGP és a Munkáspárt listáját 2-2 százalék más pártok listáit pedig mindössze 1 százalék választotta.
Most még lehetetlen megmondani hogy a kormányoldalnak a terrortámadások után megnőtt támogatottsága vajon tartós tendencia kezdete-e vagy csak átmeneti gyorsan múló jelenségről van-e szó.
Amikor a kormányoldal által állított közös lista vezető pozíciójáról szólunk ugyanakkor arra is figyelmet kell fordítanunk hogy a pártlisták közötti arányok a magyar választási rendszerben csak a mandátumok egy részének sorsát befolyásolják.
Az egyéni választókerületi mandátumok sorsa ugyanis általában csak a második választási fordulóban szokott eldőlni. A várható második fordulós választói viselkedésre vonatkozóan pedig a pártlisták támogatottságánál sokkalta fontosabb információ az inkább a "baloldalra húzó" és az inkább a "jobboldalra húzó" szavazók egymáshoz viszonyított aránya.
Ebben a tekintetben pedig meglehetősen kiegyenlítettek az erőviszonyok.
A vezető beosztásúak és a diplomások körében a legnagyobb a változás
Ha a pártok támogatottságát és ezen támogatottság változását az egyes társadalmi-foglalkozási csoportokban vizsgáljuk akkor a legnagyobb mértékű változást a vezető beosztásúak véleményeiben tapasztalhatjuk az év elejéhez képest. (Az év elejei adatok a január-áprilisi vizsgálatok összevont adataiból származnak amelyek összességében 5800 megkérdezett válaszait tükrözik.) Míg a 2001-es év elején a vezető beosztásúaknak csak 23 százaléka támogatta a Fideszt most már a vezetők közül kétszer annyi 46% támogatja a Fidesz és az MDF közös listáját. Ugyanezen idő alatt az MSZP támogatottsága a vezető beosztásúak körében 34%-ról 29%-ra csökkent.
A beosztott diplomások között az év eleji 29%-ról 48%-ra nőtt a kormányoldal támogatottsága míg az MSZP csak 7 százalékponttal tudta bővíteni támogatói körét ebben a csoportban: 22%-ról 29%-ra.
Ezzel ellentétes változások történtek a vállalkozók között. Ebben a rétegben korábban a Fidesz megelőzte az MSZP-t mostanra azonban az MSZP támogatói többen vannak a vállalkozók között mint a Fidesz-MDF lista hívei.
Figyelmet érdemlő tény az is hogy a diákok körében valamint a gyes-en gyed-en levő kisgyermekes anyák körében szintén jelentősen gyarapodott az év elejéhez képest a kormányoldal támogatottsága.
Az MSZP támogatottságát csak az teszi továbbra is "versenyképessé" a Fidesz-MDF listához képest hogy a legnagyobb létszámú csoportban a nyugdíjasok között továbbra is magasabb az MSZP támogatottsága mint a Fidesz-MDF listáé.
Az év elejéhez képest azonban a kormányoldal jelentősen lefaragott hátrányából a nyugdíjasok körében is. 2001 elején az MSZP előnye ebben a társadalmi csoportban még 17 százalékpontos volt mostanra azonban ez az előny mindössze 7 százalékpontra olvadt a nyugdíjasok körében.
A fiatalabb évjáratokban elsöprő a Fidesz-MDF lista fölénye
A 25 év alatti de választókorú azaz egyetemista korú népességben 44%-os a Fidesz-MDF lista támogatottsága amíg az MSZP-listáé csak 15%-os. Ráadásul ebben a körben az év elejéhez képest a kormányoldal jelentősen növelte támogatottságát míg az MSZP-nek ebben az életkori csoportban nem sikerült új támogatókat szereznie .
Az MSZP támogatottsága csak a 60 évnél idősebbek
valamint a negyvenes
korosztály körében magasabb
mint a Fidesz-MDF lista támogatottsága. Ugyanakkor
az is figyelmet érdemel
hogy a nyugdíjas korosztályokban az év elejéhez
képest a Fidesz-MDF lista támogatottsága lényegesen dinamikusabban növekedett
mint az MSZP listájáé - mi több
a 60-69 évesek körében az MSZP támogatottsága
egyáltalán nem nőtt
miközben a Fidesz-MDF listára most 15 százalékponttal
többen szavaznának
mint szavaztak volna a Fideszre az év elején.
A listák támogatottságának százalékos aránya
2001. szeptember közepén
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1831 fő |
N=1316 fő |
N=976 fő |
|
|
Fidesz-MDF |
33 |
46 |
46 |
|
MSZP listája |
28 |
39 |
40 |
|
SZDSZ listája |
4 |
6 |
6 |
|
MIÉP listája |
3 |
4 |
4 |
|
Munkáspárt listája |
2 |
2 |
2 |
|
FKGP listája |
2 |
2 |
2 |
|
Más pártok listája |
0 |
1 |
0 |
|
Nem szavazna |
11 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
17 |
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1831 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 2 3 % a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 3 3 %.
Kapcsolódó linkek:
A két vezető
párt támogatottsága. Történeti adatok
A miniszterelnök munkájának
megítélése. Történeti adatok
