A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI

2001. szeptember

A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat egyebek mellett arról is hogy az emberek melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.

Minthogy létrejött a Fidesz és az MDF megállapodása most már úgy kérdeztük meg az embereket a korábbi kérdezési mód mellett hogy a kérdésben figyelembe vettük a Fidesz és az MDF közös listaállítását.

A vizsgálatok során használt minta pontosan tükrözi az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint.

A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2001. szeptemberében 1021 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2001. szeptember 1. és 5. között került sor az ország 69 településén.

A közös Fidesz-MDF lista csökkenti a bizonytalanok arányát de nem módosítja a politikai táborok erőviszonyait

A Gallup most a közös Fidesz-MDF lista támogatottságával kapcsolatban is megkérdezte az embereket. Egyrészt a kérdőív megszokott helyén a hagyományos megszokott módon tettük fel ezúttal is a pártok támogatottságára vonatkozó kérdésünket: "Ha most vasárnap országgyűlési választások lennének akkor Ön most melyik pártra szavazna?" Másrészt a kérdőív egy kicsit későbbi részében megkérdeztük azt is: "Mint bizonyára hallott róla egyes pártok megbeszéléseket folytattak arról hogy a következő parlamenti választásokon közös listát indítanak. Kérem nézze meg ezt a kártyalapot! Ha most vasárnap országgyűlési választásokat rendeznének és ezek közül a listák közül választhatna akkor Ön melyik listára szavazna?"

A legfontosabb tapasztalat az hogy amikor a pártok listáira kérdeztünk (ahol már a Fidesz-MDF közös lista is szerepelt a kártyalapon) akkor a másik kérdés estén tapasztalt arányhoz képest lényegesen (25%-ról 19 %-ra) csökkent azoknak az aránya akik azt felelték a kérdésre hogy még nem tudják kire szavaznának.

Természetesen ez esetben számot kell vetnünk azzal a hatással hogy amikor a politika iránt kevésbé érdeklődő emberek egy kártyalapon látják a pártlisták "választékát" könnyebben tudnak választani mint amikor ilyen segédeszközt nem adunk a kezükbe. Azt is számba kell vennünk továbbá hogy amikor másodszor a kérdőív egy későbbi helyén kérdeztük meg az embereket már több idejük volt a kérdezetteknek elgondolkodni azon hogy valójában kire is szavaznának.

Mindazonáltal ezen tényezőkkel számot vetve is úgy tűnik hogy a jobbközép pártok közös listaállítása polarizálta a közvéleményt aminek hatására csökkent a bizonytalan pártválasztók aránya.

Ugyanazon emberektől kérdezve is a Fidesz-MDF közös lista 3 százalékponttal nagyobb támogatottságot élvezett mind a Fidesz és az MDF együttesen de külön-külön kérdezve. Ebben az értelemben a közös listaállítás nem csak egyszerűen összegezte a két párt szavazóit de új szavazókat is "hozott" a jobbközép számára.

A közös listát az MDF és a Fidesz szavazóinak jóval több mint 90%-a támogatja. Az eredetileg MDF-szavazóknak csak 8 százaléka nem sorakozik fel a közös listák mögött. A 3-4 százalékos MDF-tábor 8 százalékáról van szó ami a pártot választók összességének mindössze 0 2-0 3 százaléka.

A Fidesz-MDF közös listára szavazók összetétele

Mindenekelőtt az eredetileg bizonytalanok közül kerülnek ki a Fidesz-MDF lista olyan szavazói akik a másik kérdésre nem választották sem a Fideszt sem az MDF-et. Az eredetileg bizonytalanok a Fidesz-MDF listát támogatóknak 10%-át alkotják. Másik szempontból nézve az eredetileg bizonytalanok 13%-a a Fidesz-MDF listát választotta amikor nem pártokra hanem listákra kérdeztünk rá.

Az is igaz ellenben hogy az eredetileg bizonytalanok 12%-a a listákra vonatkozó kérdésnél az MSZP listáját választotta. Ennek eredményeképpen az MSZP listájának támogatottsága éppúgy 3 százalékponttal nőtt mint amennyivel a Fidesz-MDF lista támogatottsága növekedett a két párt külön-külön mért támogatottságához képest.

A Fidesz-MDF közös lista csökkentette a bizonytalanok arányát
(a teljes mintában)

Úgy tűnik tehát hogy a Fidesz-MDF közös listaállítása éppen annyira aktivizálta a baloldalra húzó bizonytalanokat mint amennyire mobilizáló erővel hatott a jobboldal még bizonytalankodó szavazóira.

Összességében a közös lista eredményeképpen a jobboldal szinte pontosan éppen ugyanannyi új szavazót tudott bevonni táborába mint amennyivel az aktivizálódott baloldali tömb gyarapodott. A közös lista állítása tehát - legalábbis rövidtávon - nem változtatott a meghatározó politikai táborok erőviszonyain.

A Fidesz-MDF közös lista nem rendezte át a politikai táborok erőviszonyait
(a biztos pártválasztók körében)

Javultak a jobboldal esélyei

Mindazonáltal a magyar választási rendszer sajátosságai miatt a jobboldal választási esélyei mégis jelentősen javultak a közös listaállítás révén. Ezáltal garantált ugyanis hogy nem vész el viszonylag jelentős számú jobboldali szavazat ami bekövetkezhetett volna ha az MDF nem éri el az 5%-os küszöböt.

Ráadásul a jobboldali szavazatok "mandátumtermelő" képessége is nőtt a közös lista állítása révén. A magyar választási rendszerben ugyanis egy - mondjuk - 45%-os támogatottságú párt nagy valószínűséggel több parlamenti mandátumhoz jut mint egy 40%-os támogatottságú és egy 5%-os támogatottságú párt együttesen de külön-külön indulva.

Felmerülhet a kérdés hogy a MIÉP és az FKGP szavazótáborát egyfelől illetve a Munkáspárt és az SZDSZ szavazóit másfelől hozzá szabad-e számítani a jobboldal illetve a baloldal erőihez amikor a politikai táborok erőviszonyokat vesszük számba.

Az eddigi magyarországi választások tapasztalatai alapján a jobboldalinak illetve a baloldalinak mondott pártok szavazói a második választási fordulóban a legerősebb "talpon maradt" jobboldali illetve baloldali jelölteket támogatták.

Nos emiatt - még ha a MIÉP vagy a Munkáspárt elvei nem is állnak közel a jobbközép vagy a balközép pártok elveihez - szavazóikat ésszerű úgy számba venni mint a jobboldal illetve a baloldal potenciális támogatóit a második választási fordulóban.

Az MSZP szavazói biztosabbak abban hogy elmennek választani

Akár a pártok akár a listák támogatottságát nézzük feltűnő - bár nem új keletű - tény hogy az MSZP szavazói biztosabbak abban hogy ott is lesznek a szavazóurnáknál mint amennyire a jobbközép pártok szavazói biztosak ebben.

Ez az oka annak hogy a biztos pártválasztók körében az MSZP relatív helyzete észrevehetően jobb mint a teljes népesség vagy a pártot választók körében.

Eddig is tapasztalható volt az hogy a politikusok és politikailag elfogult elemzők mindig azokat a számokat ragadták ki az összefüggéseik közül amelyek a számukra kedvezőbb képet mutatták. Most hogy nem csak a pártok de a listák támogatottságát is mérjük erre még több lehetőségük nyílik azoknak akik elfogultan szemlélik az adatokat.

A listák között vezet a Fidesz-MDF lista ugyanakkor a pártok erősorrendjében a biztos pártválasztók körében az MSZP az első. Ha a teljes népességet nézzük akkor a jobboldal egésze enyhe fölényben van a baloldal egészével szemben. Ha azonban a biztos pártválasztókat nézzük akkor a baloldal van kismértékű fölényben mivel szavazói biztosabbak abban hogy elmennek majd választani.

Az elfogulatlan elemző számára ezek a számok összességükben azt jelzik hogy két lényegében egyenlő támogatottságú politikai tömb küzd jelenleg egymással. Egyikük sem rendelkezik meggyőző támogatottságtöbblettel.

Ha az erőviszonyok a választásokig nem módosulnak akkor nagyon izgalmas a közvélemény-kutatók számára eddig még soha nem tapasztalt kihívást jelentő rendkívül szoros választási küzdelemnek nézünk elébe.

Pártok szavazótáborainak százalékos aránya 2001 szeptemberében

	A teljes mintában	A pártot választók között	A pártot választó biztos szavazók között
	N=1021 fő (a teljes minta hibája: +/- 3 2%)	N=631 fő (a részminta hibája: +/- 4 0%)	N=522 fő (a részminta hibája: +/- 4 4%)
Fidesz	26	42	43
MSZP	26	42	44
SZDSZ	3	5	5
MDF	3	4	3
MIÉP	3	4	3
Munkáspárt	1	2	1
FKGP	1	1	1
Egyéb pártok	0	0	0
Nem szavazna	12
Nem tudja nem válaszol	25

A listák támogatottságának százalékos aránya 2001 szeptemberében

	A teljes mintában	A pártot választók között	A pártot választó biztos szavazók között
	N=1021 fő (a teljes minta hibája: +/- 3 2%)	N=706 fő (a részminta hibája: +/- 3 8%)	N=527 fő (a részminta hibája: +/- 4 3%)
Fidesz-MDF közös lista	32	45	45
MSZP listája	29	42	44
SZDSZ listája	4	6	6
MIÉP listája	3	4	3
Munkáspárt listája	1	2	1
FKGP listája	1	1	1
Nem szavazna	11
Nem tudja nem válaszol	19

Módszertan

A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1021 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.

A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.

A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.

Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 4%. .

Kapcsolódó linkek:

A két vezető párt támogatottsága. Történeti adatok

A miniszterelnök munkájának megítélése. Történeti adatok

Főlap | The Gallup Organization | gallup