A GALLUP PÁRTPREFERENCIA ADATAI
2001. augusztus
A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A vizsgálatok keretében többek között arról is kérdezzük a megkérdezetteket hogy melyik pártra szavaznának ha most rendeznék a parlamenti választásokat.
A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2001 augusztusában 1014 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2001. augusztus 2. és 6. között került sor az ország 67 településén.
Nincs változás az erőviszonyokban: továbbra is fej-fej mellett a Fidesz
és az MSZP
Az összes szavazásra jogosult körében (tehát a 18 évesnél idősebb népesség között) az augusztusi mérés szerint 25 százalék volt a Fidesz és 24 százalék az MSZP támogatottsága.
Az SZDSZ-re és a MDF-re a felnőtt lakosság 3-3 százaléka a MIÉP-re és a Munkáspártra a felnőttek 2-2 százaléka a Kisgazdapártra pedig a szavazásra jogosultak 1 százaléka szavazna.
Az előző hónaphoz képest a Fidesz szavazótábora egy százalékponttal a Szocialista Párt tábora pedig két százalékponttal csökkent. Mind az említett változások mind pedig a két párt közötti különbség belül van a méréshez használt minták statisztikai bizonytalansági korlátjain.
A két nagy párt között már 2001 márciusa óta nincs jelentős különbség. Hol az egyikük hol a másikuk vezet 1-2 százalékponttal. Ezek a különbségek azonban a mérés statisztikai hibahatárán belül vannak.
Azt mondhatjuk tehát
hogy a Fidesz és az MSZP - ugyanúgy
ahogy
már fél év óta minden hónapban - lényegében azonos mértékű társadalmi
támogatottságot tudhat a háta mögött. A két nagy párt együttesen a
teljes magyar felnőtt népesség 49 százalékának
a biztos pártválasztók
közül pedig 83 százaléknak a bizalmát élvezi.
Nem-szavazók és bizonytalanok
A felnőtt lakosság körében továbbra is azok vannak a legtöbben akik nem neveznek meg általuk preferált pártot illetve azt mondják hogy nem mennének el választani. A pártot nem választók aránya már nagyon hosszú idő óta stabilan 40 százalék körül mozog: 2001 júniusában 42% júliusban 38% most augusztusban pedig kerek 40% volt az arányuk. Ezen belül 15 százalék mondta azt hogy biztosan nem menne el választani 25 százalék pedig azt válaszolta hogy nincsen egyetlen olyan párt sem amelyikre szavazni szándékozik.
A kisebb pártok politikusai gyakran beszélnek erről a 40 százaléknyi csoportról úgy mint amelyből a kampány során még szavazókat szerezhetnek. A politológiai elemzések is gyakorta tekintenek úgy erre a csoportra mint a kisebb pártok esetleges szavazói "tartalékára" azt fejtegetve hogy a választások döntő mozzanata lesz hogy a pártpreferenciával nem rendelkezők közül melyik kisebb párt milyen arányban tud majd még potenciális szavazókat nyerni.
Ha azonban részletes elemzésnek vetjük alá ezt a 40 százaléknyi pártpreferenciával nem rendelkező csoportot akkor arra a megállapításra juthatunk hogy a 40 százalékból legfeljebb 8-10 százaléknyi azoknak az aránya akik esetleg talán ott lesznek 2002 tavaszán a választási urnáknál de ma még nincs pártpreferenciájuk.
Mivel ezen pártpreferenciával nem rendelkező potenciális szavazók túlnyomó többsége a politika iránt kevésbé érdeklődő a politikai híreket lényegesen kisebb arányban "fogyasztó" emberekből áll ezért számukra a kisebb politikai pártok a két nagynál "kevésbé látszanak". Ugyanakkor a választások közeledtével - a két nagy párt közötti választási versengés kiéleződésével párhuzamosan - a média is természetszerűleg egyre inkább azzal fog foglalkozni hogy a két nagy közül melyik "nyer". A kampány során ennek a versengésnek lesz hírértéke tehát a médiumokban a kisebb pártok még kevésbé fognak "látszódni". Ezáltal a kisebb pártok egyre jobban "takarásba kerülhetnek" a ma még bizonytalan választói csoportok számára.
Ezen törvényszerűségek okán azt prognosztizálhatjuk
hogy a ma még bizonytalan
választók túlnyomó része (mintegy háromnegyede) nem fog elmenni választani
- ahogy a korábbi választásokra sem ment el a felnőtt népesség 35-45 százaléka.
A bizonytalanok maradék egynegyedének messze nagyobbik része a két nagy
párt valamelyikének szavazótáborához fog csatlakozni
és csak egy elenyésző
kisebbségük jöhet számba
mint a kisebb pártok "tartaléka".
Pártválasztók és biztos szavazók
A pártot választók tehát a valamelyik pártot megnevezők körében 2001 augusztusában a Fideszt 41 százalék az MSZP-t pedig 40 százalék támogatta. Egy hónappal korábban - 2001 júliusában - mind a vezető kormánypártot mind pedig az ellenzék vezető erejét 42-42 százalék támogatta a valamilyen pártot megnevezők közül.
Ebben a körben az SZDSZ és az MDF 5-5 százalékos a MIÉP 4 százalékos a Munkáspárt pedig 3 százalékos támogatottságot mutat fel. A Kisgazdapártot ebben a körben is csak az emberek 1 százaléka támogatja.
A pártot választó biztos szavazók körében (tehát azok között akik azt mondták hogy biztosan elmennének szavazni és választottak is maguknak pártot) 2001 augusztusában az MSZP támogatóinak aránya 43 százalék a Fideszé pedig 40 százalék.
Az MSZP a biztos pártválasztók között egy hónappal ezelőtt 2001 júliusában vette vissza a vezetést. 2001 júniusában még 2 százalékpontos Fidesz előnyt regisztráltunk ebben a körben júliusban ez 3 százalékpontos MSZP vezetésre változott ami megmaradt augusztusra is. Az MSZP-nek ez az előnye azonban - ahogy a két hónappal korábbi Fidesz előny is - belül van az erre a mintaszegmensre vonatkozó statisztikai bizonytalansági határon.
2001 júniusában a pártot választó biztos szavazók között 4 százalékot regisztráltunk a Szabad Demokraták Szövetségének júliusban ellenben ez az arány felszökkent 7 százalékra mostanra azonban ismét visszaesett a korábbi szintre (5%).
Ez arra utal hogy - legalábbis rövid távon - a párt új vezetésének sem sikerült fordulatot elérnie az SZDSZ lakossági támogatottságának növelésében.
Az MDF támogatottsága 2001 júliusában a teljes népesség körében 2 százalék a pártot választók között 3 százalék a biztos szavazók között pedig ismét csak 2 százalék volt. Most augusztusban ezekben a csoportokban rendre 3 százalékot 5 százalékot illetve 4 százalékot regisztráltunk az MDF támogatóiként. Az MDF tehát kismértékben növelte lakossági támogatottságát de még koránt sincs abban a helyzetben hogy biztosra vehetné külön pártként való indulása esetén bejutását a Parlamentbe.
Érdekes fejlemény hogy míg a pártot választók között az MDF elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos korlátot addig a biztos szavazó pártválasztók között 4 százalékos támogatottságot regisztráltunk az MDF-nek
A MIÉP támogatóinak arányának csökkenő tendenciája folytatódott augusztusban is. 2001 augusztusában a MIÉP a teljes népességen belül 2 százalékos a pártválasztók között 4 százalékos a biztos szavazó pártválasztók között pedig 3 százalékos támogatottságot élvezett.
A MIÉP-pel ellentétben a Munkáspárt kismértékben növelte támogatottságát 2001. nyarán. A pártválasztók és a biztos szavazók körében is 2 százalékról 3 százalékra növelte szavazótáborát azonban a Munkáspárt továbbra is meglehetősen messze van a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos határtól.
A Kisgazdapárt szavazóinak aránya - ahogy már hét hónapja mindig - továbbra is az 1 százalékos sávban maradt.
Pártok szavazótáborainak százalékos aránya 2001 augusztusában
|
A teljes mintában |
A pártot választók között |
A pártot választó biztos szavazók között |
|
|
N=1014 fő |
N=624 fő |
N=481 fő |
|
|
Fidesz |
25 |
41 |
40 |
|
MSZP |
24 |
40 |
43 |
|
SZDSZ |
3 |
5 |
5 |
|
MDF |
3 |
5 |
4 |
|
MIÉP |
2 |
4 |
3 |
|
Munkáspárt |
2 |
3 |
3 |
|
FKGP |
1 |
1 |
1 |
|
Egyéb pártok |
0 |
1 |
1 |
|
Nem szavazna |
15 |
||
|
Nem tudja nem válaszol |
25 |
Módszertan
A Gallup személyes megkérdezéssel végzett felmérést 1014 fős mintán. A Gallup kérdezői minden mintavétel alkalmával más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket kérdeznek meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minták összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2% a pártot választó biztos szavazókra vonatkoztatva pedig kisebb mint +/- 4 5%.
Kapcsolódó linkek:
A két vezető
párt támogatottsága. Történeti adatok
A miniszterelnök
munkájának megítélése. Történeti adatok
