A közvélemény a Parlamentről
Az Országgyűlés imázsának
a parlamenti tisztségviselők
az országgyűlési képviselők és a parlament tevékenységének és média-jelenlétének
egyes dimenzióiról a magyar felnőtt lakosság körében
I. Az Országgyűlésre vonatkozó ismeretek
vélemények és elvárások
A Parlament épülete mint szimbólum
A lakosság számára egyértelműen a Parlament a legismertebb jelképnek számító épület az országban és a magyarok országuk legfontosabb épített szimbólumának tartják azt.
A parlament szerepe
A lakosságnak csak kis hányada érdeklődik igazán a parlamenti munka iránt és két év távlatában csökkent is ez az érdeklődés (százfokú skálán 41-ről 36-ra). A megkérdezettek többsége (56%) nem szokott beszélgetni a parlamentről az ott folyó munkáról.
Az öt legfontosabb magyar politikai intézmény közül az Országgyűlés tevékenysége a legismertebb. A relatív többség (41%) nagy súlyt tulajdonít az Országgyűlésnek az ország politikai életében. A parlamentet az Alkotmánybíróság után a legnagyobb mértékben tartják az emberek a költségvetésből támogatandónak.
Mindezzel együtt is a parlament iránti bizalom nagyon alacsony: tizennyolc politikai intézményt összehasonlítva az utolsó harmadba tartozik azt illetően hogy a megkérdezettek véleménye szerint mennyire szolgálja az emberek javát.
Az utóbbi két évben a parlamentbe vetett bizalom érzékelhetően csökkent: százfokú skálán nézve 52-ről 42-re esett vissza bizalmi index.
A parlament vezető tisztségviselői
A parlament jelenlegi elnökét az emberek csaknem kétharmada helyesen nevezi meg Szili Katalin személyében.
Az Országgyűlés elnökének munkájával a megkérdezettek csaknem egyharmada elégedett vagy nagyon elégedett. Százfokú skálán 57 pont az elégedettségi index.
A parlamenti alelnökök személyét csak kis hányad ismeri: a megkérdezettek csaknem háromnegyede senkit sem tud megnevezni. Az öt parlamenti alelnök közül háromnak a neve a válaszoknak csak 2-4 százalékában szerepelt. Az alelnökök közül csak Dávid Ibolya és Deutsch Tamás személye tekinthető valamelyest ismertnek - legalábbis mint e pozíciók birtokosai (a válaszok 21 illetve 13%-ában hangzott el a nevük).
A parlament feladatai és működése
Tíz megkérdezett közül hatan említik hogy az Országgyűlésnek a törvényhozás a jogalkotás a feladata. A parlament egyéb fontos alkotmányos funkcióit csak kevesen nevezik meg. Az emberek egyharmadot illetve egynegyedet meghaladó arányban nevezték meg a munkaügyi helyzettel a munkahelyteremtéssel való foglalkozást és az életszínvonal növelését olyan problémaként amellyel szerintük az Országgyűlésnek foglalkoznia kellene.
A parlament hatáskörébe tartozó feladatokról a lakosság többsége tudja hogy azok nem kormányzati hanem parlamenti feladatok de még a leggyakrabban a hírekben szereplő parlamenti feladatok (a törvényalkotás a költségvetés elfogadása) esetében is 12-13 százalékos a helytelen válaszok aránya más parlamenti hatáskörök esetében pedig az emberek negyede vagy akár több mint harmada is rosszul tájékozott. Ezzel együtt is úgy tűnik hogy a többség érti hogy az alkotmányos berendezkedésben mi a parlament és a kormány szerepe.
Az emberek szinte különbségtétel nélkül igen magasra értékelik a parlament különböző feladatainak fontosságát ugyanakkor válaszaik azt mutatják hogy az Országgyűlés tevékenységének hangsúlyai szerintük eltérnek az egyes feladatoknak tulajdonított fontossági sorrendtől. Azt a munkát amelyet a parlament az egyes feladatokkal kapcsolatban végez alacsony osztályzatokkal értékelik a megkérdezettek és igen nagyok (a százfokú skálán nagyrészt az 50-60 pontot is meghaladók) az eltérések a feladatoknak tulajdonított fontosságot és a parlamenti tevékenység vélt hangsúlyait jelző pontszámok valamint a feladatokkal kapcsolatban végzett parlamenti munkát értékelő pontszámok között.
A parlament munkájával a megkérdezettek közel fele (45 százaléka) elégedetlen vagy nagyon elégedetlen és nagyjából ugyanennyien (46 százalék) 3-as osztályzatot adnak az Országgyűlés összességében értékelt tevékenységére. Mindössze 6 százalék van ennél jobb véleménnyel vagyis mondja azt hogy összességében elégedett vagy nagyon elégedett a parlament munkájával. Az elégedettség 2004 decemberében lényegesen (százas skálán 11 ponttal) alacsonyabb mint két évvel ezelőtt 2002 decemberében volt: most 38 pont az elégedettséget jelző átlagpontszám.
A parlamenttel kapcsolatos egyes elképzelések
Az elégedetlenség növekedésével párhuzamosan az utóbbi két évben nőtt a parlament összetételének változtatására irányuló vélemények aránya. Most az emberek nagyobb hányada (82%) kívánja a képviselők számának csökkenését és a civil szervezetek döntéshozatali súlyának növelését is (70%).
A nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének megítélését illetően a képviselők számával és a civil szervezetekkel kapcsolatos vélemények változásától eltérő jellegű változás figyelhető meg 2002 óta. A nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét fontosnak tartók ugyan többségben vannak azokkal szemben akik szerint ez nem fontos ez a többség azonban kisebb arányú mint két éve volt. Ugyanakkor az emberek mégis fontosabbnak tartják a kisebbségek képviseletét mint amennyire véleményük szerint ez megvalósul.
A női parlamenti képviselők részarányának növelését kétszer annyian tartják fontosnak minta amennyien nem és ugyanilyen nagy arányú a részarányuk növelése érdekében esetleg bevezetendő kvótarendszer támogatottsága.
A parlamenti bizottságok
Az emberek nagymértékben tájékozatlanok a parlamenti bizottságokat illetően: hozzávetőleg sem tudják hány ilyen bizottság van és csaknem 60 százalék egyetlen egyet sem tud megnevezni. A többség azonos fontosságúnak tartja a döntéshozatalban a bizottsági munkát és a plenáris üléseket.
A képviselők
A képviselői hivatás presztízse eltér a különböző korosztályokban iskolai végzettségű csoportokban és régiók szerint: magasabbra becsülik a képviselőket az alacsony iskolai végzettségűek az idősebbek az Észak-Dunántúlon és Észak-Magyarországon élők.
Az abszolút többség (54%) véleménye szerint az egyéni választókerületben megválasztott képviselőknek az összes választópolgárt az egész országot kell képviselniük és a megkérdezettek egyharmada szerint saját választókerületük minden polgárát. A megkérdezetteknek csak 6 illetve 3 százaléka mondja hogy az egyéni képviselőknek pártjuk vagy a pártjukra szavazók érdekeit kellene szem előtt tartaniuk. Kis mértékben nőtt az az elvárás hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a saját választókerületükre. Az emberek úgy vélekednek hogy a képviselők - ezekkel az elvárásokkal ellentétben - legnagyobb súllyal a saját pártjuk érdekeit azután pedig saját társadalmi csoportjuk érdekeit tartják szem előtt.
A listás képviselőktől ugyancsak nem pártpolitikai érdekek képviseletét várják el az emberek de véleményük szerint legnagyobb súllyal ez jellemzi tevékenységüket.
Az egyéni választókerületekben megválasztott képviselő párthovatartozását nagyobb arányban ismerik az emberek mint amilyen arányban tudják a nevét.
A rendszerváltás óta száz közül nyolcan keresték meg problémájukkal képviselőjüket - közülük csaknem minden második elégedett több mint minden negyedik elégedetlen azzal ahogy problémáját kezelték.
Az embereknek az a véleményük hogy nehéz tájékozódni arról hogyan szavaznak milyen álláspontot foglalnak el az egyes képviselők. 71 százalék mondja hogy sehonnan nem tud tájékozódni. A legtöbben a televízióból és az újságokból szerzik erre vonatkozó ismereteiket.
II. Médiahasználat
Tíz megkérdezett közül hatan elegendőnek tartják a média által a parlamenti döntésekről adott információk mennyiségét és csaknem minden második megkérdezett úgy tartja hogy a média által nyújtott kép éppen megfelelő.
A különböző médiumok közül a legnagyobb arányban a tévéadók műsoraiból elsődlegesen a Magyar Televízióból tájékozódnak az emberek a parlamenti munkáról. A rádióknak és a nyomtatott sajtónak ilyen szempontból jóval kisebb a szerepe. Az egyes adók objektivitásáról alkotott vélemények a legtöbb esetben megegyeznek a nézettséggel. A Magyar Televízió parlamenti műsorai a megkérdezettek háromnegyede számára szolgálnak információforrásul és tíz közül hatan objektívnek tartják ezeket a műsorokat.
Önálló parlamenti tévécsatorna létesítését a megkérdezetteknek csak 28 százaléka tartja szükségesnek de csak 16 százalék gondolja hogy az pártatlan lenne.
III. Közvetlen kapcsolat az Országgyűléssel
A parlamenti munkáról csak minden tizedik megkérdezett igényel a médián kívüli információforrást.
Az állampolgári telefonvonalról többen tudnak mint két évvel ezelőtt és szinte senki sem veszi azt igénybe. Csak 20 százaléknyian tudnak róla hogy a parlamenti könyvtárban lehet információt szerezni az Országgyűlés munkájáról. Az Országgyűlés Civil Irodájáról a megkérdezettek 14 százaléka hallott.
Az Országgyűlés honlapját a felnőtt lakosság 7 százaléka látta s csaknem minden második honlap-látogató elégedett volt annak használhatóságával és megjelenésével.
Minden ötödik megkérdezett igényelne postai úton terjesztett ingyenes tájékoztató kiadványt.
Több mint minden második ember helyesli a Szigeten és hasonló rendezvényeken való parlamenti információs tevékenységet.
IV. Látogatás a Parlamentben
A megkérdezettek 41 százaléka járt már az Országházban. A látogatások mély benyomást tesznek az emberekre amelyről az igen magas tetszési index árulkodik (89 pont). Csaknem minden második megkérdezett elmenne vagy elmenne újra a Parlamentbe és 43 százalék szívesen megnézne személyesen is egy parlamenti ülést.
A közvélemény a Parlamentről és annak tevékenységéről - ábrák.
Módszertan
A Magyar Gallup Intézet az Országgyűlés Hivatali megbízásából 2004 decemberében közvélemény-kutatást folytatott a magyar felnőtt népesség körében. A vizsgálatot az Országgyűlés Civil Irodája koordinálta.
2004 november 27. és december 4. között 1020 választókorú magyar állampolgárt kérdeztünk meg a vizsgálat során. Az interjúkat személyesen végeztük a kérdezettek otthonában. A régiók és településszerkezet szerint rétegzett minta kialakításakor 100 elsődleges mintavételi pontot választottunk. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint véletlen módszerek alkalmazásával történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2%.
A kerekítések miatt a közölt ábrák és a mellékelt táblázatok között kisebb 1 százalékot rendszerint meg nem haladó eltérések adódhatnak. Ugyanezen okból elofordulhat hogy egyes esetekben az egyes válaszkategóriákhoz tartozó százalékok összege nem jön ki 100-ra hanem attól kismértékben eltér.
A vizsgálat az „Országos reprezentatív Közvélemény-kutatás készítése az országgyűlésről” tárgykörben az Országgyűlés Hivatala által kiírt közbeszerzési pályázat keretei között zajlott.
