VÁLASZTÁS 2006
Magas választói ingerküszöb a véghajrában
Az elmúlt napok meghatározó kampány-eseményeinek
fogadtatása a politikai táborokban
Módszertan
Március 28-29-én 1263 fő megkérdezésével a Gallup telefonos közvélemény-kutatást végzett a választással kapcsolatos egyes kérdések megítéléséről. A közvélemény-kutatás az ország vezetékes telefonnal rendelkező háztartásokban élő felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint tükröző mintán zajlott. A minta eltéréseit a teljes populáció főbb szocio-demográfiai jellemzőitől súlyozásal korrigáltuk. Március 28-án az Altus Rt. ellen indított per hatásait (N=630) míg 29-én a kampényzáró tömeggyűlések kapcsán bejelentett terrorfenyegetések fogadtatását vizsgáltuk részletesebben (N=633). Az ekkora elemszámú részmintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága kisebb mint +/- 4 1%.
A kampány célegyenesbe fordulásának eddigi két legfontosabb váratlan eseménye a legfőbb ügyész által a jelenlegi miniszterelnök cége ellen beadott polgári kereset és a néhány nappal későbbi Gyurcsány Ferencnek a budapesti politikai nagygyűléseken tervezett terrortámadásokkal kapcsolatos bejelentése volt.
Míg a miniszterelnök nemzetbiztonságot érintő bejelentéséről a választók túlnyomó többsége értesült (85%) a legfőbb ügyész kezdeményezéséről a választóknak csak 58%-a hallott. A két ügy ismerete nem különbözik jelentősen a különböző politikai táborokban: a terrorfenyegetés az MSZP-s tábor számára volt viszonylag kevésbé ismert (81%) míg a ügyészség Altus Rt. ellen kezdeményezett keresetéről a Fideszesek voltak az átlagnál valamivel kevésbé tájékozottak (55%).
A kulcskérdés nyilvánvalóan az hogy e két a szakértők széles köre által erőteljesnek gondolt üzenet milyen mértékben hatott a választói attitűdökre preferenciákra. A Gallup a legutolsó vizsgálatokra támaszkodva közli majd a népesség pártpreferenciáinak jelenlegi állapotát ma inkább e bejelentések értékelésére fókuszálunk.
Kronológiai sorrendben haladva Polt Péter sajtótájékoztatója inkább reményt keltett a jobboldali szavazókban mintsem komolyan befolyásolta volna a választók preferenciáit.
Véleménye szerint a Legfelsőbb Ügyészség Gyurcsány
Ferenc cége
ellen indított pere befolyásolni fogja a választásokon az szavazók döntését?
A Fidesz szavazók 29%-a vélekedik úgy hogy a kampányfinisben az Altus Rt. ellen kezdeményezett ügyészségi akció befolyásolja majd a választások kimenetelét míg az MSZP szavazói közül csupán 12% tart ilyen hatástól. A többi kis párt szavazója az MSZP táborához hasonlóan kisebb jelentőséget tulajdonít a miniszterelnök cége elleni jogi eljárás megindításának. A teljes népességben a válaszadók kétharmada nem hiszi hogy ennek a körülménynek bármilyen befolyása lenne a választói döntésekre (17% nem tudja eldönteni 18% szerint ez szerepet játszhat a voksok eldöntésében).
Az Ön személyes döntését a szavazáson befolyásolja
majd a
Legfelsőbb Ügyészség Gyurcsány Ferenc cége ellen indított pere?
A fentiekkel szemben ha a saját preferenciáját vizsgáljuk a válaszadóknak szinte csak az ellenzéki táborra van hatással a kereset benyújtásának ténye és az akörüli kommunikáció. Sem az MSZP hívek sem a kisebb pártok szavazói tábora nem reagál a saját választási döntésének felülvizsgálatával a hírre (mindössze 2 és 3 százalék mondja hogy befolyásolhatják ezek a hírek abban hogy hogyan voksol majd 8-án) míg az ellentábor szavazói közül 16% állítja hogy ez a tény (is) befolyásolja majd a szavazófülkében.
Összességében ez az esemény nem látszik komoly befolyással lenni a választás várható eredményére de a mostani szoros helyzetben - ahol mind a vezető pártok mind pedig a bejutásért küzdő SZDSZ is borotvaélen táncol - minden tényező fontossá válhat. Számottevő mértékű a kérdésben tapasztalt tájékozatlanság ahogy említettük a kérdezettek közel fele nem is értesült a hírről.
*
Nem csak a robbantásos merényletek veszélye de az azzal kapcsolatos titkosszolgálati információk bejelentése is elkerülhetetlenül politikai konnotációkkal gazdagodik akár a legjobb meggyőződés akár manipulatív szándék vezérelte a miniszterelnököt amikor a hírt megosztotta a nyilvánossággal.
Kérdés hogy a közvélemény mennyire értékeli a miniszterelnök bejelentését úgy hogy az a hétvégi kampányzáró tömegrendezvényekről való távolmaradásra biztatja a választókat (ami persze ugyanúgy lehet biztonsági mint politikai megfontolás eredménye). A teljes népesség nagyon megosztott: egy kis többség (43%) szerint a bejelentés célja az volt hogy az emberek távol maradjanak a hétvégére tervezett erődemonstráló nagygyűlésekről. Ugyanakkor közel ennyien (39%) nem értettek egyet ezzel a véleménnyel (a többiek nem tudtak vagy nem akartak állást foglalni ebben a kérdésben).
Vannak akik úgy vélik
hogy a robbantásról szóló hírek
terjesztésének az lehet a célja
hogy az emberek távol maradjanak a hétvégére
tervezett
erődemonstráló nagygyűlésekről Budapesten. Ön egyetért-e ezzel
a véleménnyel?
Érdekes hogy a táborok közül legkevésbé a kis pártok szavazói tételeznek fel távol tartó szándékot a miniszterelnök részéről és a Fidesz szavazók vannak leginkább meggyőződve arról hogy a bejelentés motivációja a részt venni szándékozók elbizonytalanítása volt. Az MSZP tábora rendkívül megosztott: 43% szerint nem volt távol tartó szándék a bejelentés mögött 40% viszont azt gondolja hogy állhatott ilyen megfontolás a háttérben.
A robbantásról szóló eddigi információk ismeretében
mit mondana mennyire valószínű
hogy részt vesz a tervezett nagygyűlések valamelyikén?
(AKI EGYÉBKÉNT TERVEZNÉ RÉSZVÉTELÉT)
A terrorfenyegetés bejelentése valóban el is bizonytalanította a részvételüket tervezők egy részét. A részvételüket egyébként tervező MSZP szimpatizánsoknak 71%-a míg a Fideszeseknek 64%-a mondja csak biztosra a részvételét a nagygyűlések "valamelyikén". A részvételüket tervező MSZP-sek közül senkit sem bizonytalanított el a hír míg a Fideszesek 13%-a mondja azt hogy a bejelentés hatására biztosan távol marad a rendezvénytől.
A robbantásról szóló eddigi információk ismeretében
mit mondana mennyire valószínű
hogy részt vesz a tervezett nagygyűlések valamelyikén?
Mindezzel együtt is a Fidesz várhat több résztvevőt a nagygyűlésére. Bár a kérdezés célja nem a részvétel előrejelzése volt a közel egyforma nagyságú táborok között megmutatkozó csaknem kétszeres különbség az elbizonytalanodás mellett is egy nagyobb Fidesz rendezvényt prognosztizál. Ezt támasztja alá egy a kis elemszám miatt ugyan viszonylag bizonytalan becslés is: a budapesti (tehát kényelmesebben mozgósítható) hívek között a Fideszesek "biztos" részvételi aránya meghaladja az egy harmadot míg az MSZP híveinek körülbelül hetede állítja hogy biztosan ott lesz majd a Köröndön április elsején. Ami azt jelenti hogy a kormányfő bejelentése ellenére is akár százezres tömegeket mozgathat majd meg a két nagy párt a hétvégi rendezvényeivel.
Amennyiben valóban bomba robbanna valamelyik tömegrendezvényen annak hatása természetesen megjósolhatatlan. A a táborok szerint egy ilyen merénylet leginkább a saját pártjuk előnyére és a rivális hátrányára válna.
Kapcsolódó oldalak:
A
két legerősebb párt támogatottsága a választókorú népesség körében 1999
márciusa óta
A
mindenkori miniszterelnök munkájának megítélése 1999 februárja óta
