A Nyári Olimpiai Játékok magyarországi megrendezésének lakossági támogatottsága
A Magyar Gallup Intézet a MEH Országimázs Központ megbízásából lakossági közvélemény kutatást végzett 2002. februári 25-26. között a 2012-es Nyári Olimpiai Játékok támogatottságának felmérése céljából.
Ismertség
A telefonnal rendelkező háztartásban élő magyar lakosság szinte egésze (98%) hallott arról hogy Magyarország pályázik a 2012-es Nyári Olimpiai Játékok megrendezésére.
Mikor fog Magyarország olimpiát rendezni?
A magyar lakosság azon részének melynek az olimpiával kapcsolatban van véleménye (a lakosság 93%) a háromnegyede (76%) valószínűsíti hogy valamikor Magyarország Olimpiát fog rendezni míg közel a negyede nem tartja valószínűnek ezt (24%). A megkérdezettek harmada (35%) már 2012-re valószínűsíti az Olimpia magyarországi megrendezését a többség azonban a későbbi megrendezési lehetőséget tartja valószínűnek: 30 százalék 2020-ban vagy később 24 % pedig a 2016-os időpontot tartja legvalószínűbbnek.
1-3. ábra: Valószínűnek tartja-e
hogy valamikor a
Nyári Olimpiai Játékok megrendezésre kerülnek Magyarországon? (N=1005)
4. ábra: A Nyári Olimpiai Játékok megrendezésének valószínű
időpontja (N=1080)
Azonosulás
Az Olimpia magyarországi megrendezésével a lakosság kétharmada (66%) egyetért míg negyedrésze (26%) ellenzi és kis részének nincs véleménye a kérdésben (7%).
5. ábra: Egyetért-e Ön azzal
hogy Magyarország Olimpiát
rendezzen? (N=1080)
A kérdést megismételve is feltettük - egy bevezető állitással kiegészitve. Az így feltett kérdés természetesen befolyásolta a válaszokat is.
Azok körében akik nem értenek egyet a rendezéssel a megismételt kérdés a következőképpen szólt: "Annak a ténynek az ismeretében hogy az olimpiák történetében legeredményesebben szereplő tíz ország közül egyedül Magyarország nem rendezett még Olimpiát megváltoztatná-e a véleményét az Olimpia magyarországi megrendezését illetően tehát most már egyetért-e azzal hogy Magyarország Olimpiát rendezzen?"
Erre a kérdésre adott válaszok figyelembevételével további 9%-al emelkedett az Olimpia megrendezését pártolók aránya ami jelzi hogy az elutasitó vélemények még nem teljesen kikristályosodottak.
6. ábra: Egyetért-e Ön azzal
hogy Magyarország Olimpiát
rendezzen? (N=1080)
Az Olimpia megrendezésének támogatottsága a 30 alattiak (75%) és a 60 felettiek körében (72%) magasabb mint a középkorosztály körében (62%). A magyarországi régiók tekintetében az északi és a nyugati régiókban nagyobb arányú (70%) a támogatók köre mint a közép és dél-magyarországi régiókban (60%). A budapestiek szignifikánsan sokkal kevésbé (58%) támogatják az olimpia rendezését mint a kisebb településeken élők (a falusi lakosság 71%).
7-9. ábra: Egyetért-e Ön azzal
hogy Magyarország Olimpiát
rendezzen?
(igen válaszok nem
kor
gazdasági aktivitás
régiók és településtípus
szerint; N=1080)
Az olimpia támogatásának hátterében az emberek pártválasztása is szerepet játszik. A Fidesz-MDF listára szavazótábor sokkal inkább támogatja az olimpia megrendezésének gondolatát (86%) mint az MSZP lista potenciális szavazói (49%).
10. ábra: Egyetért-e Ön azzal
hogy Magyarország Olimpiát
rendezzen?
(pártpreferencia szerint; N=1080)
Az Olimpia lehetséges pozitív hatásai közül a társadalmi konszenzus van abban (94%) hogy az Olimpia megrendezésének következtében "nő az ország hírneve ismertsége".
Azzal hogy "az itteni rendezés nagy sportteljesítményekre sarkallja a magyar sportolókat" a lakosság háromnegyede (74%) ért egyet értelemszerűen az Olimpiát támogatók körében jóval magasabb az ezzel egyetértők (88%) aránya mint azok körében akik eleve ellenzik az Olimpia megrendezését Magyarországon (45%).
Azzal a kijelentéssel hogy az olimpia hatására "újabb lendületet kap az ország lakossága" a lakosság több mint kétharmada (69%) azonosul. Az olimpiát alapvetően támogatók és a nem támogatók körében 85-35% ez az arány.
11. ábra: Egyetért-e Ön a következő állításokkal?
(igen válaszok; N=1080)
Kommunikációs kampány értékelése
Az Olimpia magyarországi rendezésének kampányával a lakosság nagy része találkozott (79%). A legtöbben a televízióban látták a hirdetést (illetve a hirdetéseket) de sokan a rádióban hallották vagy a sajtóban olvasták és kevesebben találkoztak azokkal a hirdetőoszlopokon.
12. ábra: Magyarország Olimpiai pályázatát támogató
hirdetések
Azok körében akik látták a hirdetéseket minden második (51%) megkérdezett értékelte kifejezetten pozitívan (5-re vagy 4-re) közel harmad részük (30%) közepesnek tartotta azokat míg kis részüknek (13%) nem tetszett és még kevesebben nem tudták megítélni azt (7%).
13. ábra: Elnyerték-e ezek a hirdetések az Ön tetszését?
(N=793)
A reklámüzenetek közül a legnagyobb lakossági elfogadás (90%-os egyetértés) a "Jó hírünket viszi a világba" és az "Aki olimpiát rendez az a világ érdeklődésének középpontjába kerül" érvelés mögött áll.
A megkérdezettek döntő többsége (82%) azt is elfogadja hogy "Azt kívánom hogy az egész ország érezze a sajátjának".
A lakosság kétharmada (69%) egyetért azzal hogy "Olyan mozgósító erő ami mögé az ország felsorakozik".
A lakosság több mint fele (52%) szerint "Akik azt mondanák hogy túl kevesek vagyunk hozzá azok nem ismerik Magyarországot."
14. ábra: Egyetért-e Ön a következő állításokkal?
(az egyetértők aránya; N=1080)
A nemzeti egyetértés létrejöttét az Olimpia megrendezését illetően a lakosság egységesen fontosnak tartja (93%).
15. ábra: Fontosnak tartja-e
hogy nemzeti egyetértés
jöjjön létre
az Olimpia megrendezését illetően?
(nem
kor és gazdasági aktivitás szerint; N=1080)
Módszertan
A vizsgálat 2002. február 25-26. között zajlott. A megkérdezettek száma 1080 fő volt. A vizsgálatot telefonos kérdezéssel bonyolítottuk le.
A megkérdezettek a lakóhely településtípusa a nemek aránya és a megkérdezettek kora szerint tükrözte a magyar felnőtt lakosság összetételét. A közölt adatok úgynevezett konfidencia intervalluma a teljes mintára vonatkozólag ±3 2%.
A kutatást a MEH Országimázs Központ megrendelése alapján végezte a Magyar Gallup Intézet egy februári telefonos omnibusz vizsgálat keretében.
