Nőtt
az EU-tagság támogatottsága
Többen
ígérik biztosra részvételüket a népszavazáson
A Magyar Gallup Intézet 2003 márciusának második hetében
egy hónappal
az ország EU-tagságáról tartandó népszavazás előtt
989 felnőtt
magyar állampolgárt kérdezett meg személyesen Magyarországnak az
Európai Unióhoz való csatlakozásáról. A véletlenszerű kiválasztással
összeállított minta pontosan tükrözte az ország felnőtt lakosságának
összetételét a nemek aránya
a korcsoportok aránya
valamint a lakóhely
településtípusa szerint. A megkérdezésekre 2003. március 7. és 12.
között került sor az ország 67 településén.
Tízből hatan jó dolognak tartják Magyarország EU-tagságát
Kérdésünkre
hogy "Általában szólva
Ön szerint Magyarország európai
uniós tagsága jó dolog lenne
rossz dolog lenne
vagy nem lenne
se rossz
se jó dolog"
a megkérdezettek 57 százaléka úgy válaszolt
hogy "jó dolog lenne". Az uniós tagságot csak 15 százalék tartja
rossznak. A lakosság 17 százaléka úgy vélekedett
hogy a tagság
se nem jó
se nem rossz
és 11 százalék nem tudott
vagy nem akart
válaszolni a kérdésre. Az egy hónappal ezelőtti adatokhoz képest
8 százalékponttal nőtt az uniós tagságot jó dolognak tartók aránya
ugyanennyivel csökkent azoké
akik szerint a tagság se nem jó
se
nem rossz; nem változott a tagságot rossznak tartók és a válaszolni
nem tudók vagy nem akarók aránya.
Magyarország európai uniós tagságának
megítélése
"Általában szólva
Ön szerint
Magyarország európai uniós tagsága..."
(felnőtt lakosság
%)
Amellett
hogy az európai uniós csatlakozást jó dolognak
tartók aránya márciusra csaknem négyszerese lett azokénak
akik
ezt rossznak tartják
látni kell
hogy ez a többség még mindig kisebb
mint tavaly vagy tavalyelőtt
meghaladja viszont a 2000 januárjában
mért értéket. (Az európai uniós tagságot 2000 elején 55 százalék
tartotta jó dolognak
a legmagasabb értéket 2002 szeptemberében
mértük: ekkor ez a mostaninál 10 százalékponttal magasabb
67 százalék
volt.)
Többen számítanak személyes előnyre a csatlakozásból
Mint korábban
most is megkérdeztük: "Önnek személyesen előnye
származna
vagy nem származna előnye Magyarország Európai Uniós
tagságából?" Felmérésünk azt mutatta
hogy az egy hónappal ezelőttihez
képest jóval többen számítanak személyes előnyre: a magyar felnőtt
lakosság 43 százaléka
szemben azzal a 37 százalékkal
akik nem
számítanak ilyesmire. Ezzel éppen ellenkezőjére fordult a személyes
előnyre számítók és nem számítók aránya - az előbbiek javára. (Most
akárcsak egy hónappal ezelőtt
a lakosság egyötöde - 20 százaléka
- nem tudott
vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.)
"Személyesen előnye származna
vagy
nem származna előnye
Magyarország Európai Uniós tagságából?" (felnőtt lakosság)
Az EU-tagságból személyes előnyre számítók aránya
2000 januárjától 2002 őszéig emelkedett (39-ről 48 százalékra)
februárra azonban a három évvel ezelőtti szint alá csökkent (36
százalékra)
mostanra viszont ismét emelkedett
meghaladva a 2001.
októberi (42 százalékos) szintet. Éppen ellentétes irányú változás
következett be azok arányában
akik nem várnak személyes előnyt
Magyarországnak az Európai Unióhoz csatlakozásából - arányuk visszaesett
a 2001 októberében mért 37 százalékra. A bizonytalanok aránya lényegében
mindvégig változatlan maradt (20-21 százalék).
Ötvennyolc százalék "egészen biztos"-ra mondja részvételét
a csatlakozási népszavazáson
Az Európai Uniós tagság kérdésében rendezendő népszavazáson
való részvételi hajlandóságot tízfokú skála segítségével vizsgáltuk.
Arra kértük a felkeresett személyeket
hogy "a kártyát használva
megmondaná
mennyire valószínű
hogy részt venne Magyarország Európai
Uniós tagságának kérdésében kiírt népszavazáson?" A kártyán egy
tízfokú skála volt
amelyen az egyes azt jelenti
hogy egészen biztosan
nem venne részt ezen a népszavazáson
a 10-es pedig azt
hogy egészen
biztosan részt venne rajta. Természetesen a közbülső számokat is
használhatták.
Ha a népszavazáson biztosan vagy valószínűleg részt
vevőknek azokat tekintjük
akik ezen a tízfokú skálán a felső három
szintre (8.
9. 10.) jelölték szavazási hajlandóságukat
azt mondhatjuk
hogy március 7. és 12. között a lakosság 74 százalékának volt magas
a szavazási hajlandósága (február második hetében 71 százalék volt
ez az érték). Az alacsony részvételi hajlandóságúak (akiket minden
bizonnyal nem szavazóknak tekinthetünk) aránya a 2002 szeptemberi
szinten van: 12 százalék.
A szavazási hajlandóság változása
(tízfokú skálán
a 8-10. fok magas részvételi hajlandóságot
jelöl)
[felnőtt lakosság]
| |
1 - 3.
|
4 - 7.
|
8 - 10.
|
nt / nv
|
| 2002. szeptember |
12
|
19
|
68
|
1
|
| 2003. február |
13
|
14
|
71
|
3
|
| 2003. március |
12
|
11
|
74
|
3
|
"Egészen biztosra" (10. szint) a megkérdezettek 58 százaléka
mondta
hogy részt venne egy "holnap rendezendő" uniós népszavazáson
(februárban még csak 55 százalék mondta ezt).
A "biztos szavazók" háromnegyede támogatja a csatlakozást
Arra a kérdésünkre
hogy "És ha holnap népszavazás
lenne Magyarország Európai Uniós tagságáról
Ön a tagság mellett
vagy az ellen szavazna?"
mostani felmérésünk során 64 százalék
válaszolta
hogy támogatná a csatlakozást - ez 5 százalékponttal
több
mint egy hónappal ezelőtt. Magyarország EU-tagsága ellen 16
százalék szavazna - ugyanannyian
mint február azonos időszakában.
Azt mondta
hogy nem szavazna
9 százalék; s nem tudja
vagy nem
mondja meg
hogyan szavazna
11 százalék.
A tagság mellett
vagy az ellen szavazna
(felnőtt lakosság)
A lakosság azon 58 százalékán belül
mely mostani felmérésünkkor
egy hónappal a referendum előtt az 1-től 10-ig terjedő skálán 10-esre
jelölte részvételi hajlandóságát az EU-csatlakozásról rendezendő
népszavazáson
vagyis "egészen biztosra" mondta részvételét
78
százalék nyilatkozott úgy
hogy Magyarország EU-tagsága mellett
szavazna. Egy hónap alatt tehát 55-ről 58 százalékra nőtt azok
aránya
akik biztosra mondták részvételüket a népszavazáson; itt
a biztos szavazók körében azonban nem változott a vélemények aránya:
most is 78 százalék szavazna a tagság mellett.
Számos motívum befolyásolja
ki hogyan foglal majd állást az EU-tagságról
rendezendő népszavazáson.
Azok körében
akik úgy vélik
hogy személyes előnyük származna
Magyarország EU-tagságából
elenyésző a csatlakozás ellen szavazók
és a szavazni nem szándékozók aránya (2-2 százalék)
Azok körében
azonban
akik nem számítanak személyes előnyre a tagságból
nem fordított az arány
hanem - érdekes módon - közel ugyanannyian
vannak a tagságot támogatók és ellenzők. A tagság mellett szavazók
vannak kicsiny többségban (a statisztikai hibahatáron belül): a
személyes előnyre nem számítók 42 százaléka a tagság mellett szavazna
39 százalékuk a tagság ellen; és 19 százalék mondja azt
hogy nem
venne részt a népszavazáson.
Az ország EU-tagsága kérdésében határozott véleményüket megvallók
- a támogatók
az ellenzők és akik azt mondják
hogy nem mennének
el szavazni - más-más arányban vannak jelen az egyes pártok szimpatizánsai
között (azok körében
akik egy következő vasárnapi választással
kapcsolatos kérdésünkre egyik vagy másik pártot választották).
Az SZDSZ az a párt
amelynek a kérdésben kialakult állásponttal
rendelkező hívei a legnagyobb arányban tartoznak az ország EU-tagságát
támogatók közé: 93 százalékuk Magyarország uniós csatlakozása mellett
szavazna. A határozott álláspontjukat megvalló MSZP-szimpatizánsok
körében 85
az MDF hívei körében 77 százalékos ez az arány. A határozott
állásponttal rendelkező Fidesz-pártiaknak a kétharmada támogatja
Magyarország EU-tagságát.
Az átlagot meghaladó arányban szavaznának a tagság ellen a MIÉP
és a Munkáspárt
valamint a Centrum Párt és a Fidesz határozott
állásponttal rendelkező és álláspontjukat megvalló hívei. A népszavazás
kérdésében határozott állásponttal rendelkező MSZP-pártiak 11 százaléka
voksolna Magyarország EU-tagsága ellen.
A népszavazást illetően (hogy hogyan szavazna
vagy szavazna-e)
az összes Fidesz-t választó 12 százaléka még nem alakította ki
vagy titkolja álláspontját. A teljes felnőtt népességben körülbelül
ugyanekkora (11 százalékos)
az MSZP-t választók körében azonban
csak fele ekkora: 5 százalékos ez az arány.
A többség támogatja a közös valutát
a forintról az euróra áttérést
Mostani felmérésünk során is vizsgáltuk
hogyan viszonyul
a lakosság az európai uniós közös valutához
ahhoz
hogy Magyarország
áttérjen a forintról az euró használatára. Ezt kérdeztük: "Ön támogatja
vagy ellenzi
hogy az Európai Unió minden tagországában - ha csatlakoztunk
akkor Magyarországon is - közös európai valutát használjanak; más
szóval
hogy a forintot majdan az európai fizetőeszközre
az EURO-ra
cseréljük?"
A közös európai valuta használatát
s ezzel együtt
a forint euróra cserélését a lakosság több mint fele (54 százalék)
támogatja
és csak valamivel több mint egyötöde (23 százalék) ellenzi.
Ezeken az arányokon belül az "erősen támogatók" aránya
21
az "erősen ellenzők" tábora 9 százalék. 17 százalék úgy nyilatkozott
hogy "se nem támogatja
se nem ellenzi" a közös valuta használatát
7 százalék véleménye pedig ismeretlen (nt/nv).
Az euró használatának támogatottsága
(felnőtt lakosság
%)
| |
erősen támogatja
|
bizonyos mértékben támogatja
|
se nem támogatja
se nem ellenzi
|
bizonyos mértékben ellenzi
|
erősen
ellenzi
|
nem tudja /
nem válaszol
|
| 2003. február |
17
|
37
|
17
|
12
|
10
|
7
|
| 2003. március |
21
|
33
|
17
|
14
|
9
|
6
|
Februári felmérésünkhöz képest ebben a kérdésben érdemi
változás nem történt
csupán kis hangsúlyeltolódások vannak; nőtt
például a közös európai valutát erősen támogatók aránya.
2003. március 31.
Módszertan
2003 márciusában 989 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk
meg az ország 18 éven felüli lakosságának összetételét a nemek aránya
a korcsoportok aránya
valamint a lakóhely településtípusa szerint
pontosan tükröző mintán. A megkérdezésekre 2003. március 7. és 12.
között került sor az ország 67 településén. A mintavétel a véletlenszerű
többlépcsős
rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint
történt. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket
amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak
úgynevezett
többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához
tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára
vonatkoztatva kisebb
mint +/- 3
2%.
Kapcsolódó oldalak:
Enlargement
Poll Monitor
Közvélemény-kutatások
a csatlakozó országokban az Európai Unióról (Linkgyűjtemény)
Csaknem négyszer annyian
támogatják az EU-csatlakozást
mint ahányan ellenzik 2003.
február
A közvélemény alapvető ismeretekkel
sem rendelkezik az EU ajánlatáról 2002. február
A Gallup nemzetközi összehasonlító
vizsgálata az uniós csatlakozásról 2000. november
A Gallup kutatásai: a
tagjelölt országok Eurobarométere
A
görög EU-elnökség honlapja
|
