A Magyar Gallup Intézet 2003 februárjában 1009 felnőtt magyar
állampolgárt kérdezett meg személyesen Magyarországnak az Európai
Unióhoz való csatlakozásáról. A véletlenszerű kiválasztással összeállított
minta pontosan tükrözte az ország felnőtt lakosságának összetételét
a nemek aránya
a korcsoportok aránya
valamint a lakóhely településtípusa
szerint. A megkérdezésekre 2003. február 6. és 13. között került
sor az ország 67 településén.
Mindenki hallott már róla
hogy csatlakozunk az EU-hoz
Arról
hogy Magyarország beadta csatlakozási kérelmét az Európai
Unióhoz
már 2000 januárjában a magyar lakosság 97 százaléka tudott.
Ugyanígy 2001 októberében is 97% hallott már róla. Mostani vizsgálatunk
során már 99 százalékos tájékozottságot tapasztaltunk ebben a
kérdésben. A községekben
tanyákon is 98 százalékos a tájékozottság
s a nyolc általánosnál kevesebb osztályt végzettek körében is
97 százalék hallott már Magyarország uniós csatlakozási szándékáról.
A lakosság fele jó dolognak tartja Magyarország EU-tagságát
Kérdésünkre
hogy "Általában szólva
Ön szerint Magyarország
európai uniós tagsága jó dolog lenne
rossz dolog lenne
vagy
nem lenne se rossz
se jó dolog"
a megkérdezettek közel fele
úgy válaszolt
hogy "jó dolog lenne". Az uniós tagságot csak 15
százalék tartja rossznak. Minden negyedik megkérdezett úgy vélekedett
hogy a tagság se nem jó
se nem rossz
és 11 százalék nem tudott
vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Magyarország európai uniós tagságának
megítélése
(felnőtt lakosság)
Amellett
hogy az európai uniós csatlakozást jó dolognak tartók
aránya lényegesen magasabb
mint azoké
akik ezt rossznak tartják
látni kell
hogy ez a többség most lényegesen kisebb
mint
1999 óta bármikor. 2000 januárja óta
két és fél éven át fokozatosan
nőtt azok aránya
akik mindent egybevetve jó dolognak tartották
Magyarország csatlakozását
a legmagasabb
kétharmadot meghaladó
(67 százalékos) arányt 2002 szeptemberére érve el. Az uniós
tagságot pozitívan értékelők aránya 2002 szeptembere óta 18 százalékponttal
csökkent
azok aránya pedig
akik rossznak tartják a tagságot
megháromszorozódott (5 százalékról 15 százalékra nőtt).
Magyarország európai uniós tagsága
megítélésének változása
(felnőtt lakosság)
Magyarország EU-tagságát az átlagosnál (49 százalék) nagyobb
arányban tartják jó dolognak a 18-24 évesek (61 százalék)
a középfokú
végzettségűek (57 százalék)
a diplomások (több mint kétharmaduk
68 százalék gondolkodik így)
a férfiak (56 százalék)
a fővárosban
és még inkább a megyei jogú városokban élők (57
illetve 62 százalék).
Az átlagos 15 százaléknál nagyobb arányban tartják rossz dolognak
az EU-csatlakozást a csak nyolc általánost végzettek (20 százalék).
A szakmunkásképzőt végzettek és a befejezetlen középiskolai végzettséggel
rendelkezők körében azok felülreprezentáltak
akik szerint Magyarország
EU-tagsága se nem jó
se nem rossz dolog (30 százalék vs. 25 százalék).
Az átlagnál (11 százalék) nagyobb arányban voltak
akik nem tudtak
vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre a 70 év felettiek
között (19 százalék)
a nők (15 százalék)
a községekben
tanyákon
élők (15 százalék)
valamint a nyolc általánossal sem rendelkezők
és a csak nyolc általánost végzettek.
A többség nem számít személyes előnyre a csatlakozásból
Megkérdeztük azt is: "Önnek személyesen előnye származna
vagy
nem származna előnye Magyarország Európai Uniós tagságából?" Felmérésünk
azt mutatta
hogy a magyar felnőtt lakosság 36 százaléka számít
személyes előnyre
szemben 42 százalékkal
akik nem számítanak
ilyesmire. (A lakosság egyötöde - 21 százalék - nem tudott
vagy
nem akart válaszolni erre a kérdésre.)
"Személyesen előnye származna
vagy nem származna előnye
Magyarország Európai Uniós tagságából?"
(felnőtt lakosság)
Az EU-tagságból személyes előnyre számítók aránya
2000 januárjától 2002 őszéig emelkedett
mostanra azonban a három
évvel ezelőtti szint alá csökkent. Éppen ellentétes irányú változás
következett be azok arányában
akik nem várnak személyes előnyt
Magyarországnak az Európai Unióhoz csatlakozásából. A bizonytalanok
aránya lényegében változatlan maradt (20-21 százalék).
Az EU-tagságból származó személyes
előnnyel kapcsolatos vélemények változása
(felnőtt lakosság)
Az átlagnál (36 százalék) nagyobb arányban számítanak
személyes előnyre az EU-tagságból a férfiak (42 százalék)
a 18-24
évesek (csaknem kétharmaduk: 63 százalék)
a 25-29 évesek (e korosztálynak
több mint a fele: 51 százalék)
a fővárosban és különösen a megyei
jogú városokban élők (43
illetve 50 százalék)
a középiskolai
érettségivel rendelkezők (42 százalék) és a diplomások (60 százalék).
Az átlagnál nagyobb arányban vélik úgy
hogy e tagságból
nem származna személyes előnyük
a csak nyolc általánossal rendelkezők:
csaknem minden másodikuk ezt mondja (49 százalék vs 42 százalék)
továbbá a szakmunkásképzőt végzettek és a befejezetlen középiskolai
végzettségűek. A 40-49 éves korosztályhoz tartozók
továbbá az
egyéb városokban élők ugyanígy az átlagnál nagyobb arányban gondolják
(50-50 százalék)
hogy nem származik személyes előnyük a tagságból.
A 60-69 év közötti korosztályban még nagyobb arányban vannak (56
százalék)
akik nem számítanak személyes előnyre.
Az átlagosnál (21 százalék) többen nem tudják
származna-e
személyes előnyük az EU-tagságból a nők (24 százalék)
a nyolc
általánossal sem rendelkezők (36 százalék)
az 50-59 éves korosztályhoz
tartozók (28 százalék) és a 70 év felettiek (31 százalék) körében.
Ötvenöt százalék "egészen biztos"-ra mondja részvételét
a csatlakozási népszavazáson
Az Európai Uniós tagság kérdésében rendezendő népszavazáson
való részvételi hajlandóságot tízfokú skála segítségével vizsgáltuk.
Arra kértük a felkeresett személyeket
hogy "a kártyát használva
megmondaná
mennyire valószínű
hogy részt venne Magyarország
Európai Uniós tagságának kérdésében kiírt népszavazáson?" A kártyán
egy tízfokú skála volt
amelyen az egyes azt jelenti
hogy egészen
biztosan nem venne részt ezen a népszavazáson
a 10-es pedig azt
hogy egészen biztosan részt venne rajta. Természetesen a közbülső
számokat is használhatták.
Ha a népszavazáson biztosan vagy valószínűleg részt
vevőknek azokat tekintjük
akik ezen a tízfokú skálán a felső
három szintre (8.
9. 10.) jelölték szavazási hajlandóságukat
azt mondhatjuk
hogy február 6. és 13. között a lakosság 71 százalékának
volt magas a szavazási hajlandósága.
Egészen biztosra (10. szint) a megkérdezettek 55
százaléka mondta
hogy részt venne egy "holnap rendezendő" uniós
népszavazáson.
A Gallup e kérdéssel kapcsolatos tapasztalatai azonban
azt mutatják: egyáltalán nem biztos
hogy április 12-én ennyien
részt fognak venni a magyarországi népszavazáson
amelyen igennel
vagy nemmel lehet voksolni arra a kérdésre: csatlakozzon-e hazánk
az EU-hoz.
2002 szeptembere óta 3 százalékponttal (68-ról 71
százalékra) nőtt a népszavazáson való részvételüket erősen valószínűsítők
aránya (akik a tízfokú skálán a 8.
9.
illetve 10-es értékkel
jelölték részvételi hajlandóságukat)
2 százalékponttal emelkedett
azok aránya
akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni
1 százalékponttal
azoké
akik egészen biztosra mondták
hogy nem mennének el szavazni
vagy igen alacsony (2.
illetve 3.) szintre jelölték részvételi
hajlandóságukat. E változásoknak felel meg az
hogy 5 százalékponttal
csökkent a magukat a 4-7. szintre sorolók (lényegében a szavazási
szándékukat tekintve teljesen bizonytalanok) aránya.
A szavazási hajlandóság változása
(tízfokú skálán
a 8-10. fok magas részvételi hajlandóságot
jelöl)
[felnőtt lakosság]
Most
2003 februárjában az átlagos 55 százaléknál
jóval nagyobb arányban mondják
hogy egészen biztosan részt vesznek
a csatlakozási népszavazáson a középfokú végzettségűek és a diplomások
(66 százalék
illetve 80 százalék)
a megyei jogú városokban
valamint a Budapesten élők (67
illetve 61 százalék)
és a férfiak
(60 százalék).
Az átlagnál kisebb arányban ígérik egészen biztosra
részvételüket a nők
a hetven év felettiek és az alacsonyabb iskolai
végzettségű kategóriákba tartozók.
A "biztos szavazók" háromnegyede támogatja a csatlakozást
Arra a kérdésünkre
hogy "És ha holnap népszavazás
lenne Magyarország Európai Uniós tagságáról
Ön a tagság mellett
vagy az ellen szavazna?"
mostani felmérésünk során 59 százalék
válaszolta
hogy támogatná a csatlakozást. Magyarország EU-tagsága
ellen 16 százalék szavazna; azt mondta
hogy nem szavazna
10
százalék; s nem tudja
vagy nem mondja meg
hogyan szavazna
15
százalék.
A tagság mellett
vagy az ellen
szavazna
(felnőtt lakosság)
A részvételüket egészen biztosra mondók az átlagnál
nagyobb arányban támogatják a csatlakozást. A lakosság azon
55 százalékán belül
akik "egészen biztos"-ra mondják
részvételüket egy "holnapi" csatlakozási népszavazáson
az átlagos
59 százaléknál jóval nagyobb azok aránya
akik a csatlakozás mellett
foglalnak állást: 78 százalék. A szavazáson való részvételüket
egészen biztosra ígérők körében 15 százalék szavazna a tagság
ellen
és 7 százalék nem tudja
vagy nem mondja meg
hogyan szavazna.
Végeredményben a teljes népességben több mint
három és félszeres
a biztos szavazók közt több mint ötszörös
a tagság támogatóinak aránya az ellenzőkhöz képest.
Három évvel ezelőtt jóval magasabb (71 százalék)
volt a tagság mellett állást foglalók
és lényegesen alacsonyabb
(9 százalék) a tagságot ellenzők aránya. A tagság támogatóinak
aránya 2002 szeptemberében volt a legmagasabb (77 százalék). Az
ellenzők aránya 2002. március/áprilisban (az országgyűlési választások
előtt) volt a legalacsonyabb (6 százalék)
utána kis mértékben
(8 százalékra)
majd radikálisan (16 százalékra) megemelkedett.
A bizonytalanok aránya most ismét megnőtt - a támogatók rovására.
Az uniós tagság támogatottságának
változása
(felnőtt lakosság)
Az átlagos 59 százaléknál nagyobb arányban szavaznának
a tagság mellett a 18-24 évesek (67 százalék)
a középiskolai
érettségivel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek (67
illetve
82 százalék)
valamint a megyei jogú városokban élők (73 százalék).
Az átlagos 16 százaléknál magasabb arányban vannak
a tagság ellen szavazók a szakmunkásképzőt végzettek és a befejezetlen
középiskolai végzettségűek között
a 40-49 éves korosztályban
(22 százalék)
és a községekben és tanyákon élők körében (21 százalék).
A 8 általánossal sem rendelkezők
a csak általános
iskolát végzettek
valamint a 70 év felettiek között az átlagnál
(15 százalék) többen nem tudják
hogyan szavaznának a csatlakozási
népszavazáson (30
illetve 20-20 százalék).
A 70 év felettiek körében az átlagnál jóval többen
mondják
hogy nem szavaznának az EU-tagságról (16 vs. 10 százalék).
A többség támogatja a közös valutát
a forintról az euróra áttérést
Mostani felmérésünk során azt is vizsgáltuk
hogyan
viszonyul a lakosság az európai uniós közös valutához
ahhoz
hogy Magyarország áttérjen a forintról az euró használatára. Ezt
kérdeztük: "Ön támogatja vagy ellenzi
hogy az Európai Unió minden
tagországában - ha csatlakoztunk
akkor Magyarországon is - közös
európai valutát használjanak; más szóval
hogy a forintot majdan
az európai fizetőeszközre
az EURO-ra cseréljük?"
A közös európai valuta használatát
s ezzel együtt
a forint euróra cserélését a lakosság több mint fele (54 százalék)
támogatja
és csak valamivel több
mint egyötöde (22 százalék)
ellenzi.
Ezeken az arányokon belül az "erősen támogatók"
aránya 17
az "erősen ellenzők" tábora csak 10 százalék. 17 százalék
úgy nyilatkozott
hogy "se nem támogatja
se nem ellenzi" a közös
valuta használatát
7 százalék véleménye pedig ismeretlen (nt/nv)
Az euró használatának támogatottsága
(felnőtt lakosság)
Az átlagot (17 százalék) meghaladó arányban "erősen
támogatják" az eurót a 18-24 évesek és a 25-29 évesek (28
illetve
27 százalék)
a megyei jogú városban élők (27 százalék)
a középiskolai
érettségivel rendelkezők
valamint a felsőfokú végzettségűek (22
illetve 23 százalék).
A nők
a 8 általánossal sem rendelkezők
valamint
a 70 év felettiek körében egyaránt az átlagosnál magasabb azok
aránya
akik se nem támogatják
se nem ellenzik az euróra áttérést
valamint akiknek nincs erről véleményük.
Budapesten a se nem támogatók
se nem ellenzők aránya
haladja meg az átlagot (22 százalék
szemben a 17 százalékkal)
a községekben
tanyákon viszont azok vannak az átlagosnál nagyobb
arányban
akiknek nincs véleményük az euróra áttérésről.
2003. február 28.
Módszertan
2003 februárjában 1009 felnőtt magyar állampolgárt
kérdeztünk meg az ország 18 éven felüli lakosságának összetételét
a nemek aránya
a korcsoportok aránya
valamint a lakóhely településtípusa
szerint pontosan tükröző mintán. A megkérdezésekre 2003. február
6. és 13. között került sor az ország 67 településén. A mintavétel
a véletlenszerű
többlépcsős
rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási
elvei szerint történt. A lakosság egészének jellemzőitől való
kisebb eltéréseket
amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul
fakadnak
úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az
ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba
nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb
mint +/- 3
2%.
A 2000. január-februári
2001. októberi
2002. március-áprilisi
és a 2002. szeptemberi adatok a Tagjelölt
országok Eurobarométere kutatásból valók
melynél a különböző
országokban végzett terepmunka összehangolását (valamint a magyarországi
terepmunkát) és az adatelemzést a Magyar Gallup Intézet végezte.
