A tagjelölt országok Eurobarométere - 2002.2
Első eredmények
Az Európai Bizottság megbízásából az Eurobarométer kutatások módszertanának megfelelően a Standard Eurobarométer kutatási eredményeivel összevethetően 2002. szeptember 2. és október 15. között felmérés készült 13 EU-tagjelölt országban: Bulgáriában Cipruson a Cseh Köztársaságban Észtországban Lengyelországban Lettországban Litvániában Magyarországon Máltán Romániában Szlovákiában Szlovéniában és Törökországban.
Az egységes kérdőívekkel személyes megkérdezéssel végzett vizsgálat során az egyes országokban 1000-1000 Cipruson és Máltán 500-500 tizenöt eves és annál idősebb személyt kérdeztek meg. A terepmunkát minden egyes országban helyi kutatóintézet végezte a közbeszerzési eljárással kiválasztott Magyar Gallup Intézettel együttműködve. A Magyar Gallup Intézet koordinálta az adatfelvételt és végezte el az adatok elemzését.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok a régiók és a településtípus valamint a képzettségi szint és a családi állapot szerint pontosan követi az egyes országok felnőtt (15 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket többszempontú súlyozással korrigáltuk.
A tagjelölt országok lakosságában optimista
de
elmosódott kép él az Európai Unióról.
Változatlanul magas a csatlakozást támogatók aránya
de ezt távolról sem
nevezhetjük tájékozott beleegyezésnek.
A tagjelölt országokban tíz ember közül hat úgy gondolja hogy országa európai uniós tagsága 'jó dolog' lenne. A túlnyomó többség ugyanakkor azt is állítja hogy kevéssé vagy egyáltalán nem tájékozott az országa csatlakozási folyamatát illetően.
A tizenhárom tagjelölt ország átlagát tekintve a csatlakozás támogatottságát illetően nem történt érdemi változás sem az utolsó hat hónapban (+1%) sem az utóbbi egy évben (+2%).
Hogy a csatlakozás országuk számára előnyös lenne Romániában tíz válaszoló közül nyolc (78%) gondolja Bulgáriában tíz közül heten (68%) vélekednek így Magyarországon és Törökországban pedig a lakosságnak jelenleg mintegy kétharmada (67 illetve 65 százaléka) osztja ezt a véleményt.
Az utóbbi fél évben legjobban Máltán (+7 45%) Litvániában (+5 48%) és Bulgáriában (+4 68%) nőtt a csatlakozás támogatottsága. Ugyanezen idő alatt a támogatás csökkenése volt tapasztalható Cipruson (-6 47%) Szlovákiában (-3 58%) valamint Észtországban (-3 32%).
Azok aránya akik szerint a taggá válás országuk számára mindent egybevetve nem jó hanem rossz lenne Máltán a legnagyobb: itt a polgárok 25 százaléka van ezen a véleményen. Azokban az országokban azonban amelyekben a csatlakozás nem élvezi az abszolút többség támogatását inkább azok aránya magas akik szerint ez sem jó sem rossz nem lenne.
Az EU-ra vonatkozó ismeretek
A tizenhárom tagjelölt ország lakosságának 44 százaléka úgy gondolja hogy nincs elég ismerete az Európai Unióról annak politikájáról intézményeiről. Tíz válaszoló közül kevesebb mint egy (8%) gondolja hogy nagyon jól tájékozott az Európai Unióval kapcsolatban. Ezzel szemben minden hetedik válaszoló (14%) azt felelte hogy egyáltalán semmit sem tud az EU-ról annak politikájáról és intézményeiről.
Abban a tíz országban ahol a csatlakozási tárgyalások akár a 2003-as évben lezárulhatnak és a lakosság akár egy éven belül konfrontálódhat a csatlakozással kapcsolatos döntéssel 8 százalék véli úgy hogy sokat tud az Európai Unióról és 38 százalék gondolja hogy kevés ismerettel rendelkezik. Ezen belül 7 százalék válaszolta hogy egyáltalán nem rendelkezik ismeretekkel az Európai Unióról annak politikájáról és intézményeiről.
A laekeni csúcstalálkozó szerint a csatlakozásra már 2004-ben esélyes tíz ország közül a máltaiak és a szlovének között vannak a legnagyobb arányban azok akik úgy gondolják hogy jól tájékozottak ezekben a kérdésekben. Magyarországon e tíz ország átlagánál kevesebb a válaszolók 7 százaléka gondolja úgy hogy jól ismeri az EU-t és a tíz ország átlagánál jóval nagyobb arányban vannak azok akik saját állításuk szerint kevés ismerettel rendelkeznek róla (46% szemben a 38%-kal). Ez utóbbi csoporton belül szintén a tíz ország átlagánál többen (12% szemben a 7%-kal) vannak azok akik azt mondják hogy semennyire nem ismerik az EU-t annak politikáját és intézményeit.
Az EU-ra vonatkozó ismeretek szintje
Kérdés: Kérem
mondja meg
mennyire ismeri Ön
az Európai Uniót
annak politikáját
intézményeit?
A skálán az 1-es azt jelenti
hogy egyáltalán nem ismeri
a 10-es pedig
azt
hogy nagyon jól ismeri.
(Ábránk a "nem tudja" és a "nem mondja meg" válaszok százalékértékeit
nem tartalmazza.)
Azok akik jól tájékozottnak tartják magukat az Európai Unióról szignifikánsan nagyobb arányban támogatják országuk európai uniós csatlakozását. Azok aránya akiknek nincs kialakult álláspontjuk a tekintetben hogy országuk számára jó vagy rossz dolog lenne-e az uniós tagság több mint háromszoros a kevés ismerettel rendelkezők között (31%) mint a jól tájékozottak körében (9%).
A tagjelölt országokban több mint kétszer annyian vannak azok akik úgy vélik hogy kevéssé vagy egyáltalán nem tájékozottak a saját ország csatlakozását illetően (70%) mint azok akik állításuk szerint jól vagy nagyon jól tájékozottak (28%). A közeli csatlakozásra megnevezett tíz országra vonatkoztatva ez az átlag 63 illetve 33 százalék. Magyarországon az arány a tizenhármak átlagánál is rosszabb: 72 százalék nem tartja magát tájékozottnak a csatlakozási folyamatot illetően. (Jól vagy nagyon jól informáltnak ebben a kérdésben 28 százalék mondja megát Magyarországon.)
A hazájuk csatlakozási folyamatával kapcsolatban magukat egyáltalán nem vagy nem eléggé tájékozottnak mondók aránya Észtországban és Törökországban a legmagasabb (77%) a nagyon jól vagy jól tájékozottaké pedig Szlovéniában (58%) és Máltán (49%).
A csatlakozás támogatottsága
Sokkal inkább az alacsony részvétel mintsem az erős euro-szkepticizmus veszélyezteti a csatlakozó országokban tartandó népszavazások sikerét.
A tagjelölt országok 15 éves vagy annál idősebb lakosai körében 69 százalék támogatná hazája európai uniós csatlakozását egy "holnapi" népszavazáson - ez 3 százalékponttal magasabb mint a tavasszal mért érték. A laekeni tíz ország átlagát tekintve a támogatók aránya alacsonyabb ugyan a 13 tagjelölt ország átlagánál (61%) de 4 százalékponttal magasabb mint 2002 tavaszán volt és csak 17 százalék (a tavasszal mért értéknél 2 százalékponttal kevesebb) szavazna a csatlakozás ellen.
Magyarországon a csatlakozás mellett a lakosság 77 százaléka ellene 8 százaléka szavazna (további 8 százalék nem szavazna 7 százalék pedig nem tudja mit tenne vagy nem akart válaszolni a kérdésre).
A csatlakozás mellett szavazók aránya Romániában a legmagasabb (84%) és Észtországban a legalacsonyabb (39%). A csatlakozást ellenzők aránya Litvániában és Máltán a legnagyobb (32-32%) és Romániában a legalacsonyabb (2%). Lásd külön ábráinkat
Arra a kérdésünkre hogy mennyire tartják valószínűnek hogy részt vennének az európai uniós tagság kérdésében kiírt népszavazáson a laekeni tíz ország lakosságának valamivel több mint fele (54%) valószínűsítette a részvételét de csak 33 százalék mondta hogy egészen biztosan elmenne szavazni. A szavazáson való részvételüket egészen biztosra mondók aránya Máltán 53 Magyarországon 52 Szlovéniában 48 százalék szemben a Cipruson mért 31 a Csehországban mért 28 és az Észtországban tapasztalt 21 százalékkal.
Részvételi
hajlandóság az EU-csatlakozásról rendezendő népszavazáson
A kártyát
használva
kérem
mondja meg
mennyire valószínű
hogy részt venne
(Az 1-től 10-ig terjedő skálán az 1-es jelenti azt
hogy egészen biztosan
nem venne részt ezen a népszavazáson
a 10-es pedig azt
hogy egészen
biztosan részt venne. Ábránk a "nem tudja" és a "nem mondja meg" válaszok
százalékértékeit nem tartalmazza.)
Előnyös-e a tagság?
A tizenhárom tagjelölt országban átlagosan a lakosság 67 százaléka szerint országa számára előnyös lenne az EU-tagság. Az első körben való csatlakozásra megnevezett tíz országban ennél kevesebben (60%) vannak ezen a véleményen de ez a lakosság 6 százalékponttal nagyobb része mint tavasszal.
Ebben a tíz országban a lakosságnak mindössze 41 százaléka feltételezi hogy személyesen is előnye származna országa EU-taggá válásából 37 százalék viszont úgy tartja hogy számára a tagság nem járna előnyökkel.
Magyarországon a tíz ország átlagánál többen (76%) tartják előnyösnek az ország számára az európai uniós csatlakozást (csupán 9 százalék nem lát előnyöket az ország számára). Ugyancsak a tíz ország átlagánál nagyobb hányad (48%) szerint személyes előnyökkel is járna a csatlakozás; ezzel ellenkező véleményen a polgárok közel egyharmada (31%) van.
A tizenhárom tagjelölt ország közül ötben (Cipruson a Cseh Köztársaságban Lettországban Szlovéniában és Észtországban) azok vannak többen akik úgy gondolják hogy nekik személyesen nem származna előnyük országuk EU-tagságából.
Bizalom az Európai Unióban
Az Európai Unióba vetett bizalom általános szintje nem változott 2001 ősze óta: a tizenhárom tagjelölt ország lakosságának 59 százaléka "inkább bízik" az EU-ban. A laekeni tízek átlaga sem sokkal alacsonyabb: 57 százalék. Az EU iránt inkább bizalommal lévők aránya Magyarországon a legmagasabb (76%) majd sorrendben Románia (75%) Bulgária (65%) és Szlovákia (62%) következik. Azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak állást foglalni e kérdésben Litvániában Csehországban és Lengyelországban a legmagasabb: 29 28 és 24 százalék.
Bizalom
az Európai Unióban
Kérdés:
Kérem
mondja meg
hogy Ön inkább bízik
vagy inkább nem bízik az Európai
Unióban?
(Ábránk a "nem tudja" és a "nem mondja meg" válaszok százalékértékeit
nem tartalmazza.)
A tagjelölt országok támogatják hogy az Európai Uniónak legyen saját alkotmánya s azt is hogy a csatlakozás után a saját ország euróra cserélje nemzeti pénznemét de megoszlanak a vélemények abban a tekintetben hogy a kibővített Európai Unióban meg kell-e tartanunk az egyes országok vétójogát.
A tizenhárom ország átlagában 65 százalék azok aránya akik szerint szükséges hogy az Európai Uniónak legyen saját alkotmánya. Nincs köztük egyetlen ország sem melyben az ellenzők aránya elérné a lakosság egyötödét bár a litvánok közel felének a cseh és a bolgár lakosság több mint 40 százalékának nincs véleménye a kérdésről.
Magyarországon a lakosság 64 százaléka szerint szüksége van alkotmányra az Európai Uniónak míg 13 százalék ezzel ellenkező véleményen van.
Azzal hogy a csatlakozás után az EU valamennyi tagországában közös európai valutát használjanak más szóval hogy a felvételt nyert országok saját nemzeti valutájukat euróra cseréljék a laekeni tízek átlagában a lakosságnak több mint kétharmada (67%) egyetért. (A tizenhárom ország átlagában ugyanez az arány 59%.) Az ellenzők egyedül Törökországban vannak többségben: 50 százalék (szemben a támogató 43 százalékkal).
Az euro támogatóinak aránya Magyarországon 70 százalék az ellenzőké 16 százalék.
A kutatási jelentés bővebben
angolul az Eurobarométer
honlapján:
Candidate
Countries Eurobarometer 2002 ([2002.2] 2002. szeptember 2.-október
16.
publ: 2002.11.15.)
Korábban:
Candidate Countries Eurobarometer 2002.1
Highlights
A
csatlakozó országok Eurobarométere 2002.1 [2002. március-április]
(publ.: 2002. október
angolul)
Candidate Countries Eurobarometer 2001
A
csatlakozó országok az Európai Unióról (1. gyorsjelentés)
Élet
az Európai Unión kívül (2. gyorsjelentés)
A
kutatási jelentés angolul
az Eurobarométer honlapján
Linkek
Az
Eurobarometer website-ja
A
tagjelölt országok Eurobarométerének weboldala
Közvéleménykutatások a csatlakozó országokban
az Európai Unióról
