A csatlakozó országok az Európai Unióról
Az Európai Uniós tagságra leginkább felkészültnek minősített tíz ország közül a magyarok támogatják leginkább országuk európai csatlakozását - olvasható ki az Európai Bizottság által ma közzétett a csatlakozó országokban végzett Eurobarométer eredményeiből. Az Európai Bizottság közbeszerzési eljárása során a Magyar Gallup Intézetet választotta ki hogy az uniós tagságra pályázó tizenhárom kelet- és délkelet-európai államban rendszeres közvélemény-kutatásokat végezzen illetve koordinálja a vizsgálat terepmunkáját. Ez évente két vizsgálatot jelent Litvániában Lettországban Észtországban Lengyelországban Csehországban Szlovákiában Magyarországon Szlovéniában Romániában Bulgáriában Máltán Cipruson és Törökországban.
A most elkészült első vizsgálat arról tanúskodik hogy a legtöbb csatlakozásra váró ország ma egyértelműen megszavazná az erről rendezett népszavazáson országa Európai Uniós tagságát. A magyar választókorú népességben elsöprő többség (70%) szavazna a csatlakozás mellett egyedül Máltán látszik némileg kétségesnek egy uniós csatlakozásról rendezett népszavazás kimenetele.
Ez nem jelenti ugyanakkor azt hogy a csatlakozó tizenhármak egységesen kedvező fényben látnák az Európai Uniót és országuk jövőbeni csatlakozását. Míg a magyarok 51 százalékának van pozitív képe az Európai Unióról (és mindössze 12 százalék van ellenkező véleményen) addig Észtországban mindössze 24 százalék nyilatkozott pozitívan ebben a kérdésben.
Az Európai Unió és a tagság leglelkesebb hívei azok az országok amelyeket az Unió nem nevezett meg azon tizek között akik eséllyel pályázhatnak már a legközelebbi jövőben is a tagságra: tehát Románia és Bulgária. Törökországban ennél vegyesebb a kép: ugyan nagy arányban megszavaznák a belépést de kisebb mértékű a bizalom az Európain Unió iránt.
A csatlakozó országok tíz polgára közül kilenc tud az országa csatlakozási szándékáról. Magyarországon tulajdonképpen nincs olyan ember aki ne hallott volna a magyar felvételi kérelemről. Ugyanakkor tíz emberből háromnál is kevesebb tartja magát jól vagy nagyon jól tájékozottnak az EU bővítés és a saját országa csatlakozásának a tekintetében. Ebben a rangsorban Magyarország alig van az átlag felett: a magyaroknak is csupán 32 százaléka érzi tájékozottnak magát ezekben a kérdésekben szemben például a szlovénok több mint felével.
Ettől függetlenül nagyon kevés olyan országot talált e felmérés ahol a csatlakozási folyamat üteme megegyezne a lakosság elvárásaival: egyedül Litvániában és Szlovéniában nincs lényeges eltérés a folyamat sebessége és az emberek elvárása között. Magyarországon mint ahogy az országok többségében az emberek azt szeretnék ha a csatlakozás üteme gyorsabb lenne a jelenleg észleltnél. Ezzel szemben Észtországban és Máltán az emberek a csatlakozási folyamat lassításának örülnének.
További információért keressék a http://europa.eu.int/comm/dg10/epo/aceb_en.html internetes címet ahol olvashatják az Applicant Countries Eurobarometer 2001.1-es hullámának első hivatalos eredményeit bemutató sajtóanyagot.
A teljes gyorsjelentést (grafikonokkal és táblázatokkal) pdf formátumban letölthetik a http://europa.eu.int/comm/dg10/epo/aceb20011_summary.pdf címről.
Vissza | Tovább a márciusi gyorsjelentéshez
