Nemzetközi összehasonlító vizsgálat Magyarország uniós csatlakozásáról
A Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központjának megbízásából a Magyar Gallup Intézet 2000-ben nemzetközi közvélemény-kutatás sorozatot végzett. Ennek során 800-1000 véletlenszerűen kiválasztott francia német osztrák és szlovén polgárt kérdeztek meg az Európai Unióval Magyarországgal és saját országukkal kapcsolatos véleményükről és sztereotípiáikról. A kutatás során alkalmazott kérdések megfelelnek a 2000 januárjában a Magyar Gallup Intézet által készített magyarországi személyes megkérdezés során feltett kérdéseknek így magyar és a nemzetközi lakossági adatok összehasonlíthatóak.
Az alábbiakban azokat a válaszokat ismertetjük amelyek azt mutatják milyen kép él az öt ország közvéleményében az Európai Unióról és hogy miként ítélik meg az Európai Unió bővítését és Magyarország uniós csatlakozását.
Az Európai Unióról a németek az osztrákok és a szlovénok 44 42 illetve 40 százalékának pozitív a véleménye a franciáknál és a magyaroknál 57 illetve 50 százalék ez az arány. Lásd az ábrát
Arról hogy Magyarország beadta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz a magyar lakosság 97 százaléka tud. A németek háromnegyede a szlovénok több mint kétharmada valamint tíz osztrákból hat tíz franciából öt értesült erről. Lásd az ábrát
Ha most népszavazást tartanának akkor a németek 82 százaléka az osztrákok franciák és szlovénok kétharmada Magyarország felvétele mellett voksolna. A magyar lakosság 70 százaléka döntene a csatlakozás mellett.
A megkérdezett franciák 39 százaléka a szlovének 49 százaléka az osztrákok 50 százaléka és a németek 61 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel hogy "Magyarország sokat nyújthat az Európai Uniónak". A magyarok körében 45 százalékos ez az arány. Lásd az ábrát
Minden harmadik német osztrák és francia valamint minden negyedik szlovén megkérdezett vélekedik úgy hogy hazájának több előnye mint hátránya származna Magyarország csatlakozásából. Lásd az ábrát
Minden negyedik osztrák minden ötödik német és francia valamint minden hetedik szlovén úgy gondolja hogy Magyarország Európai Uniós tagsága növelné az életszínvonalat hazájában. Lásd az ábrát
Ennek kapcsán személyes előnyre a németek negyede az osztrákok ötöde a franciák hetede a szlovénok tizede számít szemben a magyarok 38 százalékával. Lásd az ábrát
A német és az osztrák lakosság közel kétharmada a franciák 60 százaléka és a szlovénok 46 százaléka vélekedik úgy hogy Magyarországnak a csatlakozásból több előnye származna mint hátránya. Magyarországon minden tíz emberből hat gondolja ugyanezt. Lásd az ábrát
Tíz németből osztrákból és franciából kilenc szerint az Európai Uniós tagság növelné az életszínvonalat Magyarországon. Tíz szlovénból és magyarból hét gondolja hasonlóképpen. Lásd az ábrát
*
Általános konszenzus van az öt ország lakossága körében az alábbi kijelentésekkel kapcsolatban:
- "Minél több tagja van az Európai Uniónak annál inkább garantált a béke és biztonság Európában". Lásd az ábrát
- "Minél több tagja lesz az Európai Uniónak annál fontosabb szerepet tölt majd be a világban" Lásd az ábrát
- "Több tagországgal Európa kulturálisan gazdagabbá válna") Lásd az ábrát
- "Magyarország Európai Uniós tagsága történelmileg és földrajzilag is természetes indokolt" Lásd az ábrát
- "Az Európai Uniós tagság segíthetne a magyar gazdaságnak" Lásd az ábrát
- "A bővítéssel Magyarország fontosabbá válhat Európában" Lásd az ábrát
- "Magyarország vezetői megteszik ami szükséges ahhoz hogy Magyarország a közeljövőben az Európai Unió tagjává válhasson" Lásd az ábrát
*
A megkérdezett németeknek megközelítőleg a fele 2000-2002 között szeretné Magyarország csatlakozását harmada 2003-2005 között tizede pedig 2006 után.
Az osztrákok harmada 2000-2002 közötti csatlakozási időpontot szeretne másik harmada 2003-2005 közöttit hetedrésze 2006 utánit.
Magyarország uniós csatlakozásának ideális időpontjaként a franciák harmada a 2000-2002 közötti időszakot jelölte meg de legtöbben vagyis 10 franciából 4 2003-2005 közöttit míg minden tizedik 2006-2010 közöttit.
A szlovénok tizede 2000-2002 között szeretné hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz ötöde 2003-2005 között míg 8%-uk 2006 után. A szlovénok 56 %-a bizonytalan volt ebben a kérdésben.
A magyar lakosság fele szeretné hogy hazánk 2002-ig az Európai Unió tagjává váljon negyede pedig azt hogy 2003-2005 között. 7% szeretné hogy Magyarország soha ne legyen az Európai Unió tagja 12% pedig bizonytalan.
*
A német válaszadók közel harmada 2000-2002 közötti időpontra valószínűsíti csatlakozásunkat fele 2003-2005 közöttre míg minden tizedik német 2006-2010 közé teszi.
A vizsgált országok közül legnagyobb arányban az osztrákok gondolják hogy Magyarország 2000-2002 között az Európai Unió tagja lesz (45%). Csak minden tizedik osztrák véli úgy hogy 2003-2005 között és 10-ből 4 pedig úgy hogy 2006-2010 között kerül majd erre sor.
Minden ötödik francia teszi Magyarország csatlakozásának időpontját 2000-2002 közöttre s ugyanennyien 2006-2010 közöttre. A francia megkérdezettek többsége (43%) szerint viszont a csatlakozás 2003-2005 között történik majd.
A legkisebb arányban a szlovén válaszadók gondolják azt hogy Magyarország az Európai Unió tagjává fog válni 2000-2002 között (6%). A szlovén lakosság negyede 2003-2005 közötti időpontot vél a legvalószínűbbnek tizede pedig 2006-2010 közöttit. 58% volt a bizonytalanok aránya.
A magyar lakosság harmada szerint 2000-2002 között megtörténik hazánk felvétele az Európai Unióba közel fele szerint 2003-2005 között és 8%-a szerint 2006-2010 között.
*
Összegzésként elmondhatjuk hogy hazánk belépésének esélyeit és hozamát a vizsgált négy országban kedvezőbben ítélik meg mint azt általában feltételezni szokás.
Már az is meglepő hogy a megkérdezettek 51-68 százaléka tudja hogy beadtuk csatlakozási kérelmünket az Európai Unióhoz.
Magyarország belépését minden eddigi becslést felülmúló arányban támogatják mindhárom EU tagországban. Ezek a számok pozitívabb társadalmi hozzáállásra utalnak mint amire nyugati politikusok hivatkozni szoktak s még egy ausztriai népszavazás sem veszélyeztetné a csatlakozásunkat.
Megnyugtató és bíztató de ugyanakkor meglepő is hogy sokan vélik úgy hogy "Magyarország sokat nyújthat az Európai Uniónak".
Kedvező az is hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége 60 - 80 % véli úgy hogy Magyarország legkésőbb 2005-ig csatlakozni fog.
Módszertan
A nemzetközi közvélemény-kutatás sorozatot a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központjának megbízásából a Magyar Gallup Intézet végezte. A kutatás során alkalmazott kérdések megfelelnek a 2000 januárjában a Magyar Gallup Intézet által készített magyarországi személyes megkérdezés során feltett kérdéseknek így magyar és a nemzetközi lakossági adatok összehasonlíthatóak. 2000 őszén 800-1000 véletlenszerűen kiválasztott francia német osztrák és szlovén polgárt telefonos közvélemény-kutatás keretében kérdeztek meg. A minta a 18 év feletti lakosságot reprezentálja nem korcsoport és településtípus szerint. A terepmunkát 2000. október 31. és november 14. között a Magyar Gallup Intézet megbízásából a frankfurti Link Marketing Services + Partner Gmbh. piackutató cég a salzburgi IGF (Institut für Grundlagenforschung) piackutató cég a ljubljanai CATI CENTER piackutató cég valamint a párizsi Gallup France végezte.
Az alkalmazott minta statisztikai hibahatára ± 3 5% ami azt jelenti hogy az általunk az egész mintára vonatkozóan közölt adatok legfeljebb ekkora mértékben térhetnek el attól a hipotetikus eredménytől amit abban az esetben kaptunk volna ha az ország valamennyi választókorú polgárát megkérdeztük volna.
