A második Gyurcsány kormány egy év után

A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2007 júniusában 1024 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg az otthonukban személyes módszerrel. A megkérdezésekre 2007. június 19. és 24. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton.

Gyurcsány Ferenc népszerűségi mutatói az elmúlt kilenc hónap során az 1999 februárja óta vezetett trendhez viszonyítva példátlanul rosszak. A rendszeres havi pártpreferencia vizsgálat kiegészítéseképpen a Gallup néhány kérdéssel arra kérte a válaszadóit hogy mondjanak véleményt a kormány bizonyos területeken érzékelt teljesítményéről és értékeljék a rendszerváltás óta szerepet vállalt kormányok mindegyikét.

A kormány tevékenysége

A választópolgárok több mint két harmada szerint (68%) a Gyurcsány kormány alatt az ország nem az előnyére változott ezen belül 26% szerint kifejezetten nagyon rossz irányú változtatások történtek a már több mint egy éve felállt második Gyurcsány kabinet vezetése alatt.

1. ábra: Ha azt vesszük figyelembe hogy a jelenlegi kormány mit és hogyan változtatott meg a korábbi állapotokhoz képest milyen újításokat hajtott végre akkor Ön mit mondana: [a kormány ... változtatta meg a korábbi viszonyokat]

Ha azt vesszük figyelembe
hogy a jelenlegi kormány mit és hogyan változtatott meg a korábbi állapotokhoz képest
milyen újításokat hajtott végre
akkor Ön mit mondana: [a kormány ... változtatta meg a korábbi viszonyokat]

Természetesen a pártpreferenciák döntően befolyásolják a kormány reformintézkedéseinek a megítélését míg a parlamenti ellenzéket alkotó pártok szavazói egyértelműen rossznak ítélik a változások irányát (a minta 39%-áról beszélünk akik körében 92% érzi úgy hogy rossz vagy nagyon rossz irányba megy az ország) a 19 százaléknyi kormánypárti szavazó döntő többsége ellenkező véleményen van: 77% helyesli a változások irányát (bár 17% még ebben a körben is negatív véleményt fogalmaz meg). A választókorúak közül a legtöbben a parlamenti pártok egyikével sem szimpatizálnak (a kérdezettek 42%-a tartozik ebbe a csoportba) ebben a csoportban tízből hét válaszadó szerint a változtatások nem a megfelelő irányba mutatnak míg 19% szerint a kabinet alapvetően megfelelő irányú változtatások véghezvitelére vállalkozott.

Nagyon hasonló eredményeket látunk a kormány gazdasági problémákra adott válaszainak a megítélését tekintve: a választók 65%-a szerint a kormány rosszul kezeli a helyzetet. Az ellenzéki szimpatizánsoknak 89%-a míg a kormánypárt támogatóinak 20%-a osztja ezt a nézetet. A bizonytalanok illetve politikai értelemben inaktív népesség körében közel kétharmadnyian (63%) vélekednek negatívan a kormány gazdaságpolitikai teljesítményéről.

2. ábra: Ha arra gondol hogy a jelenlegi kormány hogyan kezeli a gazdaság kérdéseit mit és hogyan tett a gazdasággal összefüggő kérdésekben akkor Ön mit mondana: [a kormány ...]

Ha arra gondol
hogy a jelenlegi kormány hogyan kezeli a gazdaság kérdéseit
mit és hogyan tett a gazdasággal összefüggő kérdésekben
akkor Ön mit mondana: [a kormány ...]

A kormány kommunikációs teljesítményéről alkotott vélemények valamelyest kevésbé élesen elítélőek köszönhetően elsősorban a politikailag nem elkötelezett választók körében mért relatíve magasabb elégedettségnek.

A választók összességét tekintve 58% van rossz és 36% pedig jó véleménnyel arról ahogy a kormány kommunikál. A kormánypártiak 82%-a tartja megfelelőnek a kabinet kommunikációjának a hangnemét amely éppen annyi ahányan az ellenzéki szimpatizánsok közül negatív véleményt fogalmaznak meg erről. Ahogy korábban említettük a bizonytalanok és a politikailag inaktívak körében az előző két kérdésre adott negatív és pozitív válaszok között (az előbbiek javára) tapasztalt háromszorost is meghaladó különbség ebben a kérdésben nem áll fent bár a többség véleménye ebben a kérdésben is kedvezőtlen (54% vs. 36%).

3. ábra: Ha pedig azt vesszük figyelembe hogy a kormány képviselői hogyan beszélnek az emberekhez milyen az a hangnem amit a kormány képviselői használnak a tévében rádióban újságokban és általában a nyilvánosság előtt akkor Ön mit mondana: [a kormány ...]

Ha pedig azt vesszük figyelembe
hogy a kormány képviselői hogyan beszélnek az emberekhez
milyen az a hangnem
amit a kormány képviselői használnak a tévében
rádióban
újságokban és általában a nyilvánosság előtt
akkor Ön mit mondana: [a kormány ...]

A fenti három mutatót összegezve vizsgáljuk a kormány tevékenységével való elégedettséget a különböző társadalmi rétegekben. Egy százfokú skálára vetítve a megkérdezettek a fenti három szempontot átlagolva 37-re értékelik a kormány munkáját. Nincs ma Magyarországon olyan számottevő réteg amelyik összességében kedvezően ítélné meg a kormány tevékenységét. Az átlagpontok minden esetben a skála középértéke (50 pont) alatt maradnak különösen a fiatal felnőttek (25-29 év: 34 pont 30-39 évesek: 31 pont) az önállóak (33 pont) illetve a nem nyugdíjas inaktívak (tanulók munkanélküliek háztartásbeliek stb. 33 pont) illetve a legalacsonyabb jövedelműek vélekednek kedvezőtlenül a kormány tevékenységéről. Ugyan elégedettségről esetükben sem beszélhetünk de mindenesetre a nyugdíjas (41 pont) és azon belül is különösen a "fiatal" nyugdíjas réteg (60-69 évesek: 44 pont) a viszonylag legelégedettebbek a kabinet tevékenységével. Az idősebb nyugdíjas réteg magasabb jövedelmű szegmense is hasonlóan elégedett a kormánnyal mint a frissebb nyugdíjasok.

4. ábra: A kormány tevékenységével való elégedettség (a fenti három kérdésre adott átlagos válaszok 100-as skálára vetítve)

Szintén a korral összefüggésben a gyerektelen háztartásokban élők elégedettebbek a kormánnyal mint azok akiknek van velük élő 18 év alatti gyermekük. A településszerkezeti mutatókat tekintve az urbanizációs hierarchiában lefelé menve romlik a megítélés de ez Budapesten is csupán 3 százalékponttal haladja meg az országos átlagot.

A társadalmi párbeszéd

A széleskörű párbeszéd szükségességére számos elemző és politikus egyaránt rámutat. A választópolgárok két harmada szerint (65%) a Gyurcsány kormány nem kezeli jól az ellenzékkel ápolt kapcsolatait illetve a felmerült konfliktusokat. Természetesen a különböző szavazótáborok véleménye ebben a kérdésben is homlokegyenest különbözik a "semleges nézők" 63%-a ítéli rossznak és 24%-a jónak amit a kormány ez ügyben tesz.

5. ábra Ha arra gondol hogy a kormány hogyan kezeli az ellenzéki pártokkal fennálló kapcsolatait és az ellenzékkel kapcsolatos politikai konfliktusokat akkor mit mondana:

Ha arra gondol
hogy a kormány hogyan kezeli az ellenzéki pártokkal fennálló kapcsolatait és az ellenzékkel kapcsolatos politikai konfliktusokat akkor mit mondana:

Annak ellenére hogy a lakosság (és természetesen a munkavállalók) széles köreit érintő megszorítások eredményeképpen végül is nem alakult ki komolyabb szakszervezeti tiltakozás a magyarok nagy része a kormány szakszervezetekkel érdekvédelmi szervezetekkel szembeni magatartását is rossznak értékeli (bár erre a kérdésre kétszer annyian nem tudtak válaszolni mint az ellenzékkel ápolt viszonyt firtatóra). A választópolgárok 61%-a szerint a kabinet nem kezeli jól a különböző az érdekvédelmi szervezetekkel szakszervezetekkel fennálló kapcsolatait.

6. ábra És ha azt veszi figyelembe hogy a kormány hogyan kezeli az érdekvédelmi szervezetekkel szakszervezetekkel fennálló kapcsolatait és az érdekvédelmi szervezetekkel szakszervezetekkel kapcsolatos konfliktusokat akkor mit mondana:

És ha azt veszi figyelembe
hogy a kormány hogyan kezeli az érdekvédelmi szervezetekkel
szakszervezetekkel fennálló kapcsolatait és az érdekvédelmi szervezetekkel
szakszervezetekkel kapcsolatos konfliktusokat akkor mit mondana:

Korábbi kormányok

A rendszerváltás óta eltelt időszak kormányai közül - legalábbis a mai megítélés alapján - százfokú skálán mindössze 31 pontot érve el az új Gyurcsány kabinet eddigi munkájával a legkevésbé elégedettek a választópolgárok.

Összességében az elmúlt időszak kormányai közül átlagosan az ellenzék jelenlegi vezetőjének Orbán Viktornak az egykori kormányát ítélik legjobbnak a kérdezettek. Ez elsősorban annak köszönhető hogy a Fidesz szavazótábora közel tíz ponttal magasabbra értékeli az egykori Orbán kormányt (76) mint a kormánypártiak az ő kedvenc miniszterelnökük Horn Gyula által vezetett kabinetet (67). A választókorú magyarok el nem kötelezett vagy politikailag inaktív szegmensében egyébként a Horn kormány megítélése a legkedvezőbb azt az egykori Antall kormány követi és harmadik az Orbán kabinet. Ugyanez a szegmens - amely tehát egy volt szocialista kormánnyal szimpatizál a leginkább - a Gyurcsány Ferenc vezette kormányokat rosszabbul értékeli mint az eddigi kormányok bármelyikét ezen belül is a második Gyurcsány kabinettel a legelégedetlenebbek.

Kormányok megítélése iskolai osztályzatok segítségével 100-fokú skálára vetítve:

	Átlag	kormánypárti szimpatizáns	ellenzéki szimpatizáns	parlamenten kívüli pártok szimpatizánsai preferencia nélküliek illetve azt el nem árulók
Orbán-kormány	54	31	76	44
Antall-kormány	50	48	54	48
Horn-kormány	47	67	34	49
Boross-kormány	41	42	43	39
Medgyessy--kormány	38	54	30	39
Gyurcsány-kormány (-2006)	32	64	13	35
Gyurcsány-kormány (2006-)	31	65	13	33

Figyelemreméltó az a tény is hogy a kormánypárt jelenlegi szavazói visszamenőleg 31 ponttal "jutalmazták" az általuk eleddig legkevésbé kedvelt Orbán kabinetet amely érték még mindig jelentősen magasabb a Gyurcsány kormány ellenzéki szavazók körében mért mai megítélésénél ami mindössze 13 pontos.

Ha a kormányokat nem történelmi távlatból értékeljük hanem a kormányzási periódus kezdeti időszaka utáni véleményeket hasonlítjuk össze akkor a kép nem ennyire extrém módon kedvezőtlen.

Egy év kormányzás után minden eddigi kormány alatt a többség elégedetlen volt azzal amilyen irányba az ország haladt de a Medgyessi és az Orbán fémjelezte kabinetek esetében ez az elégedetlenség a mostanihoz és a korábbi kormányokhoz képest is szerényebb mértékű volt.

8. ábra Az ország helyzetének megítélése a kormányok első évét követően

A jelenleginél lényegesen nagyobb kiábrándultságot mért a Gallup a rendszerváltás utáni első Antall kormány idején (igaz ez esetben két évvel a kormányra kerülést követően) és az új köztársaság második kormánya alatt pedig - még a Bokros csomag bevezetése előtt - a maihoz hasonló mértékű elégedetlenséget találtunk az akkori mérésünkkel. Az Orbán és a Medgyessi éra hasonló periódusában az optimisták száma a ma mért adatok közel kétszerese volt - bár ezekben a periódusokban is a pesszimizmus volt az uralkodó vélemény.

Módszertan

2007 júniusában 1024 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2007. június 19. és 24. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.

A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.

Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 1 %.