A többség az aradi emlékmű újrafelállítása mellett van
 
2003. október

Nyomtassa ki ezt az oldalt!

A határon túli magyarság segítésének kérdése állandó tárgya a belpolitikai vitáknak is. Az 1849-es aradi vértanúk emléknapja közeledtével az aradi Szabadság-szobor újrafelállításával pontosabban azzal kapcsolatban hogy a román kormány megváltoztatta az erre vonatkozó korábbi döntését kiéleződött a magyar-román viszony. Az emlékmű újrafelállításáról folytatott kül- és belpolitikai vita nagy visszhangot kapott a sajtóban. Október eleji közvélemény-kutatása során a Magyar Gallup Intézet a határon túli magyarság problémáinak kezelését célzó kormányzati politika megítéléséről és a Szabadság-szobor ügyéről is megkérdezte az emberek véleményét. A kérdezésekre október 2. és 7. között került sor alig több mint két héttel a román államfő magyarországi látogatása és egy héttel Medgyessy Péter miniszterelnök bukaresti tárgyalásai után az aradi vértanúk és Batthyány Lajos emlékére rendezett ünnepségsorozat hetében.

Megkérdeztük: "Mostanában sokat hallani a határon túl élő magyarok problémáiról. Ha arra gondol hogy a jelenlegi kormány hogyan kezeli a határon túl élő magyarság problémáit akkor Ön mit mondana: a jelenlegi a Medgyessy-kormány jobban kezeli ezeket a kérdéseket mint az előző Orbán-kormány vagy az előző az Orbán-kormány jobban kezelte ezeket a kérdéseket mint a jelenlegi Medgyessy-kormány?"

A felnőtt lakosság 41 százaléka szerint az Orbán-kormány jobban kezelte a határon túl élő magyarság problémáit mint a Medgyessy-kormány. Kevesebben vannak az ellenkező véleményen lévők: a Medgyessy-kormánynak a határon túl élő magyarság érdekében kifejtett tevékenységét a lakosság 30 százaléka tartja jobbnak mint az Orbán-kormányét. Körülbelül ugyanekkora arányban vannak azok akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésünkre (29 százalék).

Melyik kormány kezeli illetve kezelte jobban a határon túl élő magyarság problémáit?
(teljes felnőtt népesség)

Mindkét párt szimpatizánsai között azok vannak többségben (de a háromnegyedet csak kissé meghaladó többségben) akik szerint a saját pártjuk vezette kormány kezelte jobban ezt a kérdést. Azonos arányban vannak a bizonytalanok valamint azok is akik az adott kérdésben a sajátjukénál jobbra értékelik a politikai ellenfél kormányának a tevékenységét. A bizonytalanok és a nem szavazók körében is egyaránt többen vannak az Orbán-kormányt e vonatkozásban jobbra értékelők mint a Medgyessy kormányt jobbra értékelők.

Melyik kormány kezeli illetve kezelte jobban a határon túl élő magyarság problémáit?
(pártpreferencia szerint %)

Közvélemény-kutatásunk során arról is megkérdeztük a lakosságot hogy "Ön szerint a magyar kormánynak a jelenleginél többet vagy a jelenleginél kevesebbet kellene foglalkoznia a határon túl élő magyarság problémáival vagy pedig pont annyit kell vele foglalkozni mint most?"

A többség - a felnőtt népesség valamivel több mint egyharmada (34%) szerint a kormánynak ugyanannyit kellene foglalkoznia ezzel a problémával mint most. Ennél alig voltak azonban kevesebben azok akik szerint a kormánynak a jelenleginél többet kellene foglalkoznia a határon túl élő magyarság kérdéseivel. A felnőtt lakosságnak közel egy harmada (31%) van ezen a véleményen - az eltérés a kétféle véleményt vallók között a statisztikai hiba határán van.

A határon túli magyarság kérdéseivel a jelenleginél kevesebbet a lakosság alig több mint egy ötöde szerint kellene foglalkoznia a kormánynak.

A magyar kormánynak mennyit kellene foglalkoznia a határon túl élő magyarság kérdéseivel?

A határon túl élő magyarság problémái közül az egyik aktuális kérdésről az aradi Szabadság-emlékmű újrafelállításáról is megkérdeztük az emberek véleményét. Vizsgálatunk napjaiban az emberek 71 százaléka hallott arról hogy a magyar és a román kormány között vita alakult ki az Aradon kivégzett 13 honvédtábornok tiszteletére 1880-ban felállított aradi Szabadság emlékmű tervezett újrafelállítása körül. Több mint minden negyedik tizennyolc éves vagy annál idősebb lakos nem hallott róla (27%) és bizonytalan volt benne hogy hallott-e róla 2 százalék.

A kormány által képviselendő álláspontot illetően az emlékmű újrafelállításával kapcsolatos véleményeket nem elszigetelt kérdésként hanem a hosszú távú kapcsolatokkal való összefüggésben vizsgáltuk. Kérdésünk így hangzott: "Mit kellene a magyar kormánynak tennie figyelembe véve a hosszú távú magyar-román kapcsolatokat és a romániai magyarság érdekeit: A magyar kormány ragaszkodjon a Szabadság-emlékmű köztéri felállításához Aradon vagy fogadja el a megbékélési szoborpark létrehozására irányuló román javaslatot azaz az emlékművet ne közterületen állítsák fel újra?"

A magyar kormánynak az ebben a kérdésben tanúsítandó magatartását illetően elég határozott többségi vélemény van a magyar társadalomban. A magyar felnőtt lakosság közel fele (48 százaléka) szerint a magyar kormánynak ragaszkodnia kellene az aradi emlékmű köztéri újrafelállításához. A román kormány által javasolt megoldást egy megbékélési szoborpark létesítését a lakosságnak csak közel egy negyede (24 százaléka) támogatja. 28 százalék volt azok aránya akik nem tudtak állást foglalni ebben a kérdésben.

Ha azonban csak azok véleményét nézzük akik hallottak arról hogy ebben a kérdésben vita alakult ki a magyar és a román kormány között azt látjuk hogy a tájékozottak körében még markánsabban oszlanak meg a vélemények.

Azok között akik hallottak erről a vitáról már jóval több mint minden második ember (59 százalék) mondta hogy a magyar kormánynak ragaszkodnia kellene a Szabadság-szobor köztéri újrafelállításához. Kisebb mértékben ugyan de azok is nagyobb arányt képviselnek ebben a körben akik szerint el kellene fogadni a megbékélési szoborpark létesítésére irányuló javaslatot: ebben a körben 28 százalékot tesz ki az így gondolkodók aránya. (A válaszolni nem tudók vagy nem akarók aránya viszont itt csak 13 százalék.)

Mit kellene a magyar kormánynak tennie
figyelembe véve a hosszú távú magyar-román kapcsolatokat
és a romániai magyarság érdekeit?

Azok körében akik felmérésünk idején még nem hallottak erről a vitáról szintén azok vannak többségben akik szerint a kormánynak ragaszkodnia kellene az emlékmű újrafelállításához (24%) szemben azokkal akik elfogadnák a szoborpark javaslatát (15%). Ebben a körben természetesen a bizonytalanok aránya jelenti az abszolút többséget (61%).

Demográfiai szempontból vizsgálva a vélemények megoszlását azt látjuk hogy a teljes népességet tekintve az egyes korosztályok álláspontja között nincs igazán nagy különbség. A Szabadság-emlékmű újrafelállítása melletti kiállását szorgalmazók aránya az egyes korcsoportokban 42 és 54 százalék közt változik; a legnagyobb arányban a 60-69 év közöttiek mondják hogy a kormány ragaszkodjon az emlékmű újrafelállításához a legkisebb arányban a 25 és 29 év közöttiek. A bizonytalanok aránya a 40 és 60 év közöttiek csoportjaiban a legkisebb. A megbékélési szoborpark javaslatát az 50 és 59 évesek körében fogadják el a legnagyobb arányban (28%) a 60 és 69 év közöttiek a legkisebb arányban (18%).

Mit kellene a magyar kormánynak tennie...?
(korcsoportok szerint)

Az adott kérdésben leginkább a 25-29 éves korosztály megosztott: itt a legalacsonyabb százalékpontnyi a különbség a két álláspont között (42 százalék szerint kellene a kormánynak ragaszkodnia az emlékmű újrafelállításához és 27 százalék mondja hogy fogadja el a kormány a megbékélési szoborparkról szóló javaslatot). Megjegyzendő azonban emellett hogy (a 70-79 évesek mellett) itt a fiatal felnőttek körében a legmagasabb a bizonytalanok aránya is: 31 százalék.

Módszertan

2003. októberében 1030 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A személyes megkérdezésekre 2003. október 2. és 7. között került sor az ország 69 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.

A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.

Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2%.