MEGRENDEZETT POLITIKAI SZÍNJÁTÉK VAGY VALÓDI POLITIKAI SZAKÍTÁS?
2008. május
A lakosság bizonytalan a koalició felbomlásának és következményeinek értelmezésében
A Gallup kérdezői 2008 április - májusban 1024 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg az otthonukban, személyes módszerrel. A megkérdezésekre 2008. április 30. és május 6. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán.
A kormánykoalíció felbomlásának értelmezései
A kormánykoalíció felbomlásának értelmezése két részre osztja a lakosságot. Tízből két (18%) embernek nincs kialakult véleménye a kormánykoalíció felbomlásáról. De azok között, akik rendelkeznek véleménnyel nagyjából egyenlő arányban vannak, akik ezt egy valódi váltásnak tekintik és azok, akik azt gondolják, hogy csak egy megrendezett színjátékot látunk. Tíz felnőttből négy gondolja úgy, hogy az SZDSZ lépése valójában egy ilyen politikai színjáték része, és szó sincs igazi szakításról, míg gyakorlatilag ugyanennyi vannak azon az állásponton, hogy a szakítás a két párt valódi eltávolodását jelenti egymástól.
A kiábrándulás fokát jól jelzi, hogy nemcsak az ellenzéket támogatók szkeptikusak a magyarázatokkal kapcsolatban, de a kormánypárti szavazóknak az egyharmada is úgy gondolja, hogy ez csak egy megrendezett politikai színjáték. A budapestiek, a legmagasabb iskolai végzettségűek körében 43 -45%, a FIDESZ/KDNP táborában minden második megkérdezett, míg az MSZP/SZDSZ táborában minden harmadik ember gondolja, hogy egy megrendezett politikai színjáték zajlik a koalíció körül.
Az SZDSZ kormánykoalícióból való kilépésének értelmezése
% a teljes népesség körében
Mi lesz az SZDSZ szerepe a kormányból való kiválás után?
Az SZDSZ jövőbeli konstruktív ellenzékként való politikai szereplését nagyon kevesen tudják elképzelni - ezt a lehetőséget tíz megkérdezettből mindössze ketten prognosztizálják. Ez az arány nem igazán különbözik a társadalom különböző csoportjainál - az MSZP támogatóinak is csupán a negyede (27%) várja azt, hogy eddigi koaliciós partnere ellenzékként fog a parlamentben viselkedni.
Valamivel többen (28%) vannak azon a véleményen, akik azt várják, hogy a parlamentben a liberális szavazatokat, vagyis az SZDSZ külső támogatását meg fogja kapni a kisebbségi szocialista kormány.
A relatív többség, a megkérdezettek harmada (35%) azt gondolja, hogy a külső támogatásnál több fog történni és előbb-utóbb újra megállapodik a két volt kormánypárt és koalíciót alkot. A lakosság bizonytalanságát mutatja, hogy a koalíció sorsára vonatkozó jövőbeli lehetséges verziók tekintetében nincs markáns különbség az emberek pártszimpátiája mentén.
Az SZDSZ szerepe a kormánykoalícióból való kilépés után
% a teljes népesség körében
Lehetséges következmények
Az SZDSZ kormányból való távozása javít vagy ront a kormány népszerűségén?
% a teljes népesség körében
A várakozások szerint amennyiben most tekintenek előre a következő választásra, akkor a megkérdezettek 53%-a szerint az, hogy az SZDSZ bekerül a következő parlamentbe egyáltalán nem, vagy inkább nem valószínű.
A szocialista párt jövőjével kapcsolatban még határozottabb a lakosság véleménye. Arra a kérdésre válaszolva, hogy "az MSZP képes lesz-e ismét megerősödni annyira a következő választásokig, hogy esélyes legyen a győzelemre": tízből heten nyilatkoznak úgy, hogy nem tartják valószínűnek, hogy a párt győzelmi esélyekkel indulhasson a következő választásokon. Az MSZP jelenlegi szimpatizánsainak is csak a fele az, aki erre lát esélyt.
Mindent összevetve, az SZDSZ kormányból való távozása a megkérdezettek 30 százaléka szerint egyáltalán nem befolyásolja a kormány népszerűségét. Tíz magyar felnőttből négyen (44%) vélik úgy, hogy az SZDSZ távozása a kormánykoalícióból rontja a kormány népszerűségét, míg ketten (17 %) látják úgy, hogy ez a fejlemény javíthat a kormányzat megítélésén.
A lakosság egészéhez viszonyítva az MSZP támogatói körében kétszer annyian vannak, akik szerint ez a lépés a kormány népszerűségét javítja. A párt támogatóinak bizonytalanságát mutatja, hogy közöttük éppen annyian vannak, akik szerint ez ront, mint akik szerint ez javít a kormány megítélésén.
Mi lenne az ország érdeke?
A kialakult helyzetben a lakosság több mint fele szerint az lenne az ország érdeke, hogy mielőbb új választásokat írjanak ki (56%), míg minden harmadik lakos (31%) azon a véleményen van, hogy az MSZP-nek kell végigvinnie a kormányzást ebben a ciklusban.
Gyakorlatilag minden társadalmi csoportban hasonló arányban vannak többségben azok, akik az ország számára a legjobb megoldásnak az új választások kiírását tartják, azokkal szemben, akik a kisebbségi szocialista kormányzás továbbfolytatását tartják a legjobb megoldásnak. A hatvan év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek, a vidéki nagyvárosokban lakók között vannak azok a legtöbben, akik egy kisebbségi szocialista kormányzás mellett vannak. Nem meglepő, hogy a kérdésre adott válaszokat leginkább a pártszimpátia határozza meg, a jelenlegi kormány szimpatizánsainak döntő többsége az MSZP kisebbségi kormányzása mellett, míg a FIDSZ/KDNP támogatói az új választások kiírása mellett foglalt állást.
A kisebbségi kormányzás támogatók körében nagy többségben, tízből heten vannak azok, akik ezt a kisebbségi kormányt is Gyurcsány Ferenc vezetésével képzelik el.
A jelenlegi helyzetben mi az ország érdeke?
% a teljes népesség körében
Mi várható?
A népszavazás utáni helyzetben arra vonatkozóan, hogy ténylegesen mi fog történni a hazai belpolitikában, nagyon változatos a lakosság véleménye.
Miután válaszoltak arra a kérdésre, hogy mi lenne szerintük az ország számára a legjobb megoldás, a megkérdezetteknek lehetséges verziók közül kellett kiválasztaniuk a számukra legelképzelhetőbb forgatókönyvet. A lakosság eszerint leginkább azt tartja valószínűnek, hogy még 2010 előtt új választásokat fognak kiírni (32%), de majdnem ugyanennyien (30%) gondolják azt realitásnak, hogy Gyurcsány vezette kisebbségi kormányzás lesz a következő választásokig.
A lakosság közel tizede számít arra, hogy ugyan kisebbségi kormányzás lesz, de Gyurcsány miniszterelnöksége nélkül (8%), és ennél valamivel többen (12%) vélekednek úgy, hogy egy megújult MSZP-SZDSZ koalíció fogja vezetni az országot.
Lényeges különbség van a FIDESZ szimpatizánsai és a baloldali szavazótábor között: míg az előbbiek nagyrészt (47%) új választások kiírását feltételezik, addig a baloldaliak inkább a Gyurcsány vezette kisebbségi kormány fennmaradását valószínűsítik (53%). Ahogy a számok is mutatják, mindkét oldalon csak nagyjából a táborok fele az, akik az általuk legkedvezőbbnek tartott megoldás megvalósulását feltételezik.
A jelenlegi helyzetben mi a legvalószínűbb?
% a teljes népesség körében
Végül, arra az összegző kérdésre, hogy egy kisebbségi szocialista kormány mennyire lesz várakozásai szerint funkcionális, a lakosság nagyobbik része szkeptikus választ adott. A belpolitikai fejlemények prognosztizálásához képest, abban, hogy "egy MSZP kormány kisebbségi helyzetben képes-e megfelelően ellátni a feladatát?" meglehetősen homogén a lakosság véleménye: tízből hatan nem tartják ezt valószínűnek és csak hárman bíznak egy pozitív kimenetben, abban, hogy képesek lesznek ellátni a feladatukat.
Módszertan
A kutatás során 1024 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2008 április 30 - május 6. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözi. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 3,1 %.
