VÁLASZTÁS 2006
Az első forduló előtti hét eseményeinek az összefoglalója
A Gallup az első fordulót megelőző részleges kampánycsendben magáncélú tájékoztatás keretében adott információt a közvéleménykutatásai iránt érdeklődőknek. Alábbiakban közöljük a magáncélú tájékoztatások rövidített szerkesztett
2006.04.05. 18:01
A legutolsó most elkészült elemzésünk szerint teljesen kiegyenlített az állás a két nagy párt között.
Utolsó nagymintás személyes vizsgálatunkat
március 31. és április 4-e között végeztük.
Összesen 2020 interjú készült el zömmel a két nagypárt tömegrendezvényeinek
a hétvégéjén. Az eredmények
azt mutatják
hogy az egy héttel korábban
feleakkora mintán végzett vizsgálathoz
képest minimális elmozdulások történtek.
A teljes népességen belül 31:31 százalék a két legnagyobb párt szimpatizánsainak az aránya a pártválasztásukról beszámoló és a vasárnapi választáson való részvételüket biztosra ígérők között is teljesen kiegyenlített lett az állás 44:44 %.
Biztos szavazó
pártválasztók preferenciái
(%)
Ez utóbbi a mérésünk szerint annak az eredménye hogy a FIDESZ szavazók háromnegyede teljesen biztos abban hogy elmegy vasárnap szavazni ami az előző heti mérésünkhöz képest 5 százalékkal magasabb arány. (Most mindkét táboron belül 75% a magukat biztos szavazóknak mondók aránya.)
A biztos szavazó pártválasztókon belül az SZDSZ támogatói aránya változatlanul 5%-ot tesz ki az MDF támogatottsága pedig 3 5% százalék. A Jobbik-MIÉP 2 százalék a Munkáspárt 1 százalék körüli támogatással rendelkezik.
A kiegyensúlyozottságra jellemző hogy a teljes népességen belül mind a Fideszre mind az MSZP-re a megkérdezettek 22-22 százaléka mondja hogy rájuk semmiképpen nem szavaznának. Nagyon kevés olyan válaszadót találunk akinek a másodlagos preferenciája a két nagy párt egyikére esne; mind az MSZP mind a Fidesz 3-3 százalékra számíthatna a másodlagos pártválasztás eredményképpen. Az SZDSZ-nek 11 az MDF-nek pedig 9%-nyi hasonló tartaléka van. Természetesen ezen a választáson a korábbiaknál kisebb jelentősége lesz a másodlagos pártszimpátiáknak.
A teljes népességen belül a pártpreferenciára vonatkozó kérdésre 14 százalék válaszol úgy hogy biztosan nem megy el szavazni ezért nincs pártpreferenciája. A korábbiakhoz hasonlóan még mindig a megkérdezetteknek 15 százaléka nem tudja még hogy kire szavazzon. A válaszmegtagadók a korábbi stabil 5-6 százalékkal szemben most a teljes népesség 10 százalékát teszik ki.
Megvizsgálva egy sor más kérdésre adott válaszukat azok a válaszadók akik kérdezőbiztosainknak azt mondták hogy nem tudják még hogy melyik pártra fogják szavazatukat adni abban viszont biztosak voltak hogy részt vesznek a szavazáson valamivel inkább kormánypártibbnak tűnnek. Ugyanez a helyzet azokkal is akik nem árulták el a pártpreferenciájukat: mind a válaszmegtagadók mind a bizonytalanok 40 százaléka inkább a FIDESZ szavazókra 60 százaléka pedig az MSZP szavazóira hasonlít.
A fentiek szerint a baloldalnak valamivel több tartaléka van az ismeretlen preferenciájú válaszadók körében. További méréseink és a viták megítélésének tanulságai alapján dolgozzuk majd ki azt a modellt amely alapján ezeket a szavazókat is allokáljuk majd a végső kampánycsend előtti utolsó becslésünkben. Ma este hozzávetőlegesen 500 korábban már megkérdezett és ismert preferenciákkal rendelkező valószínű szavazótól tudakoljuk majd a miniszterelnök jelöltek vitájáról alkotott benyomásaikat.
2006.04.06. 11:35
A Gallup egy panel-mintán vizsgálta a miniszterelnök-jelöltek vitájának a fogadtatását.
Március folyamán véletlenül kiválasztott országos reprezentatív minták során megkérdeztük válaszadóinkat hogy telefonon felkereshetjük-e őket a kampány legvégén is. A megkérdezettek átlagosan 60%-a adta meg fix vagy mobiltelefonját egy későbbi visszahívásra. Az eredményül kapott minta klasszikus értelemben nem az ország lakosságát reprezentálja közvetlenül hiszen nyilvánvalóan csak az átlagosnál politika iránt sokkal érdeklődőbb és kooperatív válaszolókból állt össze önkéntes panelünk.
Ennek ellenére főbb demográfiai változók szerint nagyjából leképezte a valószínűleg szavazáson résztvevők körét. Egy ilyen panelszerű ismételt megkérdezésnek a fő előnye az hogy részletesebb háttér-információkkal rendelkezhetünk azokról akiket közvetlenül a vita után felhívunk. Annak ellenére hogy viszonylag későn a vita félkilences befejezése után kezdődött kérdezésünk 438 paneltag első reakcióiról tudtunk információt gyűjteni.
A panelünk válaszadóinak összetétele a teljes népességhez képest idősebb több nő van köztük több MSZP szimpatizáns és az átlagnál többen tartják közöttük a választások után Gyurcsány Ferencet alkalmasabb miniszterelnöknek.
A mai (április 6-i) napon egy véletlen telefonos ezerfős mintán is megkérdezzük hogy tegnap hányan látták közöttük a vitát és egy nappal később (az esetleges reakciókat is figyelembe véve) hogyan ítélik azt meg. A rövid elemzésünkben ennek megfelelően elsősorban arra koncentrálunk hogy a vita előtti vélemények alapján képzett csoportokon belül milyenek voltak a reakciók közvetlenül a vita befejezése után.
A miniszterelnök-jelöltek vitájának a megítélésében hasonló dimenziókat használtunk mint korábbi ilyen viták során. Azt kérdeztük hogy melyik jelölt volt meggyőzőbb összességében melyik jelölt szerepelt jobban végül az érzelmi dimenzió összesített mérésére azt kérdeztük hogy emberileg a vita során melyikük volt szimpatikusabb: Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc.
Azok között akik Gyurcsányt tartották korábban alkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek a vitában 94% tartotta őt meggyőzőbbnek 93% gondolta úgy hogy ő szerepelt összességében jobban de csak 81 százalékuk találta őt szimpatikusabbnak kettőjük között.
Az Orbán tábor 83%-a találta a miniszterelnökök vitájában saját jelöltjét a meggyőzőbbnek 79% szerint ő szerepelt összességében jobban de 91% úgy érezte hogy ő volt kettejük között a szimpatikusabb.
Ugyanerre a kérdésre adott válaszok szerint a négy évvel korábbi miniszterelnöki vita során az akkori miniszterelnököt a mostani kihívót találták meggyőzőbbnek és összességében jobbnak az egyetlen dimenzió a vita során tapasztalt szimpatikusság volt ahol a teljes népességben Medgyessy megítélése (2 százalékkal) jobb volt mint Orbáné.
Azok között akik a vita előtt nem tudták eldönteni hogy melyikük lenne az alkalmasabb miniszterelnök a vita hatására egyik jelölt felé sem billent a szimpátia-mérleg -- teljesen azonos (42-42%) arányban tartották őket szimpatikusnak.
A másik két inkább kognitív dimenzióban viszont a korábban bizonytalanok Gyurcsány teljesítményét értékelték jobbnak: 70%-uk szerint ő volt meggyőzőbb és 67 százalékuk szerint ő szerepelt összességében jobban. A kérdés az hogy egy ország egészét reprezentáló mintában amit ma fogunk vizsgálni ugyanezeket a tendenciákat fogjuk-e találni.
A vitának a pártpreferenciákra gyakorolt hatásához adalék hogy a vita előtt a Fidesz szimpatizánsok 2 százaléka utána 3 százalékkal több -- mindösszesen azonban statisztikailag nehezen értelmezhető -- 5% tartotta Gyurcsányt alkalmasabbnak miniszterelnöknek míg a panelünkben szereplő MSZP szimpatizánsok között korábban senki sem volt aki Orbánt tartotta volna alkalmasabbnak - a vita után ez 3 százalékra nőtt.
A Fidesz hívek közül 11% az ellenfél
jelöltjét látta a vita során jobbnak
míg az MSZP hívek közül Orbánt csak
2% találta meggyőzőbbnek.
Amennyiben statisztikai eszközökkel a torzított panelmintánkat a legutóbbi
személyes mérésünk preferenciának (ahol 36:35 volt az MSZP és a Fidesz
szavazóinak aránya) megfelelően egyensúlyozzuk ki
és az induló erőviszonyokhoz
hasonlítjuk a végén mért eredményt
a vita után a preferenciák egyértelműen
az MSZP előnyére változtak. A vita után a válaszadók 42%-a nyilatkozott
úgy hogy vasárnap az MSZP-re adná a voksát
míg a Fidesz támogatottsága
nem változott lényegesen
35% maradt Ez alapján a számítás alapján az
MSZP számára a mintánkban 6%-ot hozott a vita az azt megelőző állapothoz
képest.
Ha hasonló módon hasonlítjuk össze
hogy a kiinduló helyzethez képest
hogyan változott Gyurcsány és Orbán megítélése: a kérdezettek 45%-a tartotta
őt eleve alkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek; a vitát követően 5 százalékkal
50%-ra növekedett a jelenlegi kormányfő támogatottsága. Orbán hasonló
mutatója nem változott a vita hatására előtte is
utána is a kérdezettek
35%-a preferálta.
Sem a pártversenyben sem pedig a jelöltek versenyében nem egymástól nyertek szavazókat a riválisok Gyurcsánynak az ingadozók közül sikerült leginkább a maga illetve pártja mellé állítani a további támogatókat.
Összefoglalva:
A vitában leginkább a korábban véleményüket nem megosztók
vagy valódi
bizonytalanok elmozdulásának hatására Gyurcsány megítélése javult. Őt
tartották többen meggyőzőbbnek és összességében jobbnak. A négy évvel
ezelőtti vita után némileg hasonló helyzetet találtunk
de megfordítva.
Akkor a közvélekedés szerint Orbán nyerte a vitát
és ő volt a meggyőzőbb
viszont Medgyessy Péter nyert a szimpátia versenyben. Akkor nem egy mostanihoz
hasonló panelen kérdeztünk
így a preferenciák mozgását nem tudtuk a maihoz
hasonlóan nyomon követni így közvetlenül nem tudtuk mérni ennek a hatását.
A négy évvel ezelőtti eredményeket itt
találják. Az ezzel a méréssel közvetlenebbül összehasonlíthatóbb mai
vizsgálatunk eredményét holnap tervezzük levelünkben Önnek eljuttatni.
2006.04.06. 22:00
Budapesten ezen a héten összesen
755 választókorú állampolgárt kérdeztünk személyes módszerrel politikai
preferenciáikról
véleményükről
ahol az utolsó interjúk a mai napon
április hatodikán készültek. Az adatokban tehát tükröződnek a szombati
és vasárnapi tömegrendezvények és az azóta is zajló utolsó heti kampány
hatása.
A megkérdezettek közül 568-an
tehát a budapestiek 75%-a mondta biztosra
részvételét a vasárnapi választáson.
Négy évvel ezelőtt
a választási részvétel 77
5% volt
a Gallup hozzávetőlegesen
80 százalékos részvétellel számolt akkori március végi vizsgálatában.
Budapesti mobilizáltság
(biztos szavazók aránya)
A választáson való részvételüket biztosra igérők körében az MSZP 46
a
Fidesz 38 százalékos támogatottsággal rendelkezik
ha csak a pártválasztásukban
biztos
es azt a kérdezőbiztosokkal azt meg is osztó válaszadókat vesszük
figyelembe. A biztos pártválasztók körében az SZDSZ 9 százalékos támogatással
rendelkezik (9.1%). A MIÉP-Jobbik és az MDF egyaránt 3-3 százalékkal
a Munkáspárt 1 százalékkal részesedik a várható voksokból.
Négy évvel ezelőtt az első fordulóban
a területi listán az MSZP 44.1%-ot
a FIDESZ-MDF közös listája 31.6%-ot
ért el. A MIÉP 6.9%-nyi szavazatot
a Munkáspárt pedig 1
8 százalékot
-- igaz
a Centrumpárt akkor 5.7%-ot ért el.
A 2002-es első fordulóban Budapesten az SZDSZ 9.5%-ot ért el -- mi az
utolsó budapesti mérésünkben akkor 11 százaléknyi szándékot mértünk
tehát
durván egy százalékkal felülbecsültük az eredményét.
Ha csak a két nagy pártot nézzük
akkor ma mind Budán
mind Pesten az
MSZP vezet. Budán kisebb mértékben
négy százalékkal
40:36 arányban
Pesten azonban tíz százalékkal
48:38 arányban vezet a nagyobbik kormánypárt.
A kerületi adatokat összevontuk és olyan körzeteket alakítottunk ki
amelyeket
inkább hagyományosan jobboldalinak tarthatunk múltbeli szavazásaik alapján
(az I.
II.
és XII. kerületek)
valamint olyanokra
amelyeket különböző
szakértői becslések billegőknek tartanak (V.
VI.
VII.
VIII.
XI.
XIV.
XVI.
XVII.
és XXII. kerületek). A többi kerületet a hagyományosan baloldalra
szavazó csoportba soroltuk.
A jobboldalinak nevezett kerületekben a FIDESZ 40%
az MSZP 25%
az SZDSZ
14%
a Jobbik-MIÉP 7% és az MDF 5%-os támogatással rendelkezik. A hagyományosan
baloldali
illetve a billegőnek nevezett kerületek között ugyanakkor alig
látunk különbséget: az MSZP mindkettőben dominálja a szavazók szimpátiáját.
A billegőnek nevezett kerületekben a kisebb pártok (az MDF
a MIÉP) az
átlagosnál rosszabbul teljesítenek
melynek köszönhetően a Fidesz lemaradása
itt valamivel kisebb.
A fenti adatok mindegyike
ahogy
jeleztük
azokra vonatkozik
akik választási részvételüket biztosra mondják
és rendelkeznek határozott pártpreferenciával.
A budapesti válaszadók az ország átlagához hasonlítva nagyobb arányban
tervezik a részvételüket
és sokkal kevésbé bizonytalanok mint vidéken.
Ezzel együtt
az átlagnál nagyobb arányban érzik úgy
hogy pártpreferenciájuk
személyes magánügyük
amely nem tartozik másra. A magasabb válaszmegtagadási
arány mögött többfajta politikai szándék és elképzelés van. Ezeknek a
biztos szavazóknak az elosztása a valószínű szavazók között fogja valószínűleg
a végleges eredményt is pontosan meghatározni.
Ahogy említettük
kevésbé jelentős
Budapessten a bizonytalanok tábora. Az ebbe tartozó hét százalék részvételi
hajlandósága alacsonyabb
és a múltbeli politikai részvételük is kevésbé
volt intenzív mint a határozott pártpreferenciával rendelkezőké (a 2002-es
parlamenti és a 2004-es EP választásokról kérdeztük a válaszadókat). Ugyanakkor
körükben az átlagosnál magasabb az SZDSZ múltbeli támogatása. Mindkét
megelőző választáson 12% körül kapott az SZDSZ ebben a csoportban. Nem
így a válaszmegtgadók között
akiknek a preferenciája sokkal inkább hasonlít
a teljes budapesti minta megoszlásaira. Sőt
ők az átlagnál kevésbé támogatták
korábban az SZDSZ-t (5-7%)
ezzel szemben az átlagnál is erőteljesebben
az MSZP mögött álltak a korábbi választások során. Vagyis a nem mérhető
véleményű biztos szavazók körében számításaink szerint az SZDSZ nemigen
számíthat pótlólagos támogatókra
és ez a csoport inkább az MSZP budapesti
esélyeit erősíti.
2006.04.07. 16:39
A szerdai és a csütörtöki vita egyik fő tétje a két nagy párt miniszterelnökei szempontjából az volt hogy egy olyan alkalommal amikor módjuk van két estén keresztül gyakorlatilag minden potenciális választót közvetlen megszólítani mennyire tudnak a már kialakult imázsukon módosítani. Benyomásokról lehet csak szó ahol a legismertebb közszereplőkről hosszú évek során kialakult média által sugárzott képhez volt alkalmuk még hozzátenni hiszen az egyes politikai táborokhoz tartozó nézők körében Gyurcsányról vagy Orbánról alkotott kedvező vagy kedvezőtlen vélemény a méréseink szerint hosszabb ideje már kialakult és a viták előtt adott volt
Mostani levelünkben két mérés eredményein keresztül mutatjuk be a miniszterelnök-jelöltek szerdai és csütörtöki vitájának a főbb tanulságait. Korábban már beszámoltunk Önnek az első vita estéjén végzett panel jellegű mérésünk eredményéről amelyet előzetesen toborzott nézők körében végeztünk. Mai levelünkben a szerdai párharc eredményét másnap 6-án egy 775 fős országos telefonos mintán vizsgáltuk.
E telefonos vizsgálat 175 településen véletlen módszerrel zajlott a mintát a népesség főbb demográfiáihoz - kor nem régió iskolai végzettség - ún. raking módszerrel súlyoztuk a mintanagysághoz tartozó mintavételi hiba maximuma +/- 3 6% A minta 75%-a követte - állítása szerint - figyelemmel a vitát az ő körükben közölt adatok statisztikai megbízhatósága +/- 4 2%.
A vita értékelése során ennek megfelelően azt is kérdeztük az egyes táborokhoz tartozóktól hogy a miniszterelnök-jelöltekről alkotott véleményük megváltozott-e a vitákon való szereplésük alapján.
A szerdai vita
Az április ötödikei szerdai vita másnapi interjúink alapján a nézők többségére hatással volt csupán az összes megkérdezett 34%-a számolt be arról hogy a vitában látottak nem befolyásolták a jelöltekről alkotott véleményét. A vitát követők 41%-a állította hogy a szerdai szereplése alapján valamilyen irányban módosult a véleménye Orbán Viktorról Gyurcsány Ferencre vonatkozóan pedig még többen a vitát nézők pontosan fele állította hogy változott a megítélése. A saját táborokon belül nem nagyon volt különbség egyik vezető párt híveit sem rázkódtatta meg az első számú vezetők szereplése - a Fideszesek 5 százalékának lett Gyurcsányról kedvezőbb és 3%-ának Orbánról kedvezőtlenebb a véleménye míg a az MSZP-sek között 4%-nak lett Orbánról kedvezőbb és 5%-nak pedig Gyurcsányról kedvezőtlenebb a vélekedése.
A bizonytalanok között Orbánról a megkérdezettek 14 százalékának kedvezőbb 24 százalékának pedig kedvezőtlenebb lett a véleménye. Körükben Gyurcsány megítélése egyértelműen jobb egyenleggel végződött: 27 százaléknak lett kedvezőbb és 15 százaléknak pedig kedvezőtlenebb lett a véleménye. Ebből következően a vitát nézők összességét tekintve Gyurcsánynak 8 százalékkal több néző körében sikerült a korábbiaknál kedvezőbb véleményváltozást elérni mint Orbánnak. Utóbbiról a vita másnapján kérdezettek 19 százaléka mondta a szerdai vita alapján hogy kedvezőbb lett a véleménye róla míg Gyurcsányról ugyanezt 27 százalék mondta.
A kétszereplős vita persze kedvezőtlen
véleményváltozásokat is generált.
Orbánnak kapcsolatban a vitát követők 21 százaléka
Gyurcsány esetében
pedig 23 százaléka mondta
hogy a vitán való szereplése alapján véleménye
kedvezőtlenebbre változott.
A vélemények változása és magának a vitának a megítélése -- vagyis hogy kit tartottak meggyőzőbbnek vagy szimpatikusabbnak - nem függ direkt módon össze össze.
Összességében az első vitában Gyurcsányt a nézők 57%-a tartotta nyertesnek és 26% szerint szerepelt Orbán jobban a vitán. (A jelenlegi kormányfőt 53% Orbánt 25% tartotta meggyőzőbbnek.) Ugyanakkor a vitán való szereplése alapján kisebb különbség volt a két szereplő között abban hogy mennyire tartották őket szimpatikusnak a szerdai vitában Orbánt 39% Gyurcsányt pedig 42% találta szimpatikusabbnak.
A csütörtöki vita
Csütörtök este a szerda estihez hasonlóan egy előre toborzott mintán mértük a négypárti vita azonnali hatását. A minta elemszáma 583 fő volt közülük mindannyian végignézték a vitát mindannyiuknak ismert volt a vitát megelőző pártpreferenciája és természetesen mindannyian válaszoltak a vitát követő kérdéseinkre. E minta természetesen nem reprezentálja a teljes népességet ezért elsősorban a táborokon belüli elmozdulások értelmezhetőek illetve a teljes mintára megadott eredmények esetében a panelünket a teljes népesség szocio-demográfiai paramétereihez súlyoztuk ami csupán egy közelítő eljárás az összes választó véleményének a megismeréséhez. A válaszadókat az első vitát követő preferenciáik alapján soroltuk táborokba vagy éppen a bizonytalanok közé.
A két vitán
való szereplés hatásai I.
A csütörtöki négyszereplős vita ehhez képest a két jelölt számára azzal járt hogy mindkettőjükkel kapcsolatban a panelünk fele (52-48 százaléka) mondta hogy változott a róluk alkotott véleménye. Orbánról 37 százalék Gyurcsányról 32 százalék mondta hogy kedvezőbb lett míg 15 illetve 17 százalék mondta hogy véleménye kedvezőtlenebb lett.
A második vita újra a bizonytalanokra volt a legjelentősebb ám most a szerdai vitához képest ellentétes hatással. Körükben kétszer annyian vannak akiknek kedvezőbb (34%) mint akiknek kedvezőtlenebb (16%) lett a megítélése Orbánról míg összességében a kérdezettek felének változatlan maradt a véleménye a Fidesz jelöltjéről.
Gyurcsány megítélése a bizonytalanok között nem változott ennyire egyértelműen az előnyére: 53 százalékuk mondta hogy a vita hatására megváltoztatta véleményét róla a négyszereplős vitán való szereplése alapján. A kedvezőbbre változó megítélés (30%) mellett alig kevesebben vannak azok akiknek romlott a miniszterelnökről alkotott véleményük (22%).
A két vitán
való szereplés hatásai II.
A megkérdezettek mintegy felére
rendelkeztünk olyan adattal is
ahol még a vitákat megelőző hetekben kérdeztük
pártpreferenciájukat. Ha csak a köztük talált bizonytalanok körében vizsgáljuk
a vita hatását
akkor még karakterisztikusabb változásokat mértünk. Gyurcsányról
csak 23 százalékuknak nem változott a véleménye
31 százaléknak kedvezőbb
lett
míg közel felüknek
46 százalékuknak viszont kedvezőtlenebb.
Ebben a kisebb körben Orbánról a bizonytalanok 23 százalékánál kedvezőbb
és csak 8 százalékánál lett kedvezőtlenebb a róla alkotott vélemény a
vita után.
Természetesen ezen a vitán is a legtöbben azok voltak akik saját pártjuk listavezetőjét látták a legjobbnak.
Ennek megfelelően a vita után közvetlenül megkérdezett 585 néző között Gyurcsány Ferencet 31% Orbán Viktort 30% Dávid Ibolyát 20% míg Kuncze Gábort csak 7 százalék találta a négy vitázó közül a legmeggyőzőbbnek.
Amennyiben a jelöltek eredményét a pártjuk támogatottságához viszonyítjuk akkor mindenképpen Dávid Ibolyát tekinthetjük ebből a szempontból a vita győztesének még ha nominálisan nem is ő nyerte a vitát.
Dávid a szimpátia versenynek
nem csak relatív
de abszolút győztese is tudott lenni. A nézők 29 százaléka
szerint ő volt négyük között a legszimpatikusabb. Orbán Viktort és Gyurcsány
Ferencet 26-27 százalék tartotta a legszimpatikusabbnak
míg Kuncze Gábor
a vitát nézők 13 százalékának a szemében volt a vita legmegnyerőbb résztvevője.
2006.04.08.
10:39
Április 7-én a Gallup 1017 főt kérdezett telefonos módszerrel a vasárnap várható preferenciáiról és az utolsó napok mozgósításával kapcsolatos tapasztalataikról. A kérdezést 578 településen végeztük délután 5 és este 9 óra között. A mintát a népesség főbb demográfiai paramétereihez – kor nem régió iskolai végzettség – ún. raking módszerrel súlyoztuk a mintanagysághoz tartozó mintavételi hiba maximuma +/- 3 2%. A telefonos minta eredményeit nem lehet közvetlenül a teljes népességre általánosítani de a kampány során végzett párhuzamos méréseink szerint jó közelítéssel tükrözik azokat.
A megkérdezettek 61%-a kapott az elmúlt napokban telefonhívást Orbán Viktortól. Ennél többen 70% állította hogy Gyurcsány Ferenc kereste őt telefonon. Orbán a Fidesz szavazók 73 és az MSZP tábor 64 százalékát hívta fel Gyurcsány a Fideszesek 77 az MSZP-sek 72%-át érte el telefonon. A Fidesz aktivisták péntekig az összes választó 20%-át érték el otthonukban a hasonló arány az MSZP kampány esetében csak 5%.
Az MSZP door-to-door kampánya a beszámolók szerint nem differenciált táborok szerint: a Fideszesek 5 az MSZP-sek 6 és a bizonytalanok 5%-ához kopogtattak MSZP-sek (legalábbis a látogatás utáni preferenciák alapján). Ezzel szemben a Fidesz hasonló kampánya kétszer annyi Fideszest ért el (34%) mint MSZP szavazót (17%) a válaszmegtagadók és a bizonytalanok között pedig 15% számolt be Fidesz aktivisták közelmúltbeli látogatásáról.
E mérés során minden korábbinál magasabb volt a válaszmegtagadók és a bizonytalanok együttes aránya (44% a biztos szavazók között) amely egybevág az előző választások finisének tapasztalataival. E csoport részére specifikus kérdéssort állítottunk össze amiből nagy valószínűséggel becsülhetjük a várható viselkedésüket.
Adataink azt mutatják hogy a következő országgyűlésben két párt lesz. Ez (ellentétben a sajtóban nekünk tulajdonított állítással) egybevág korábbi becsléseinkkel amikor szinte kivétel nélkül alulról kerekítettük az SZDSZ-t 5%-ra. Az MDF támogatottsága változatlanul elmarad az 5%-os küszöb eléréséhez szükséges szinttől. Az allokált preferencia adatok alapján – a telefonos minta válaszai szerint – az MSZP a listás szavazatok 42-43 a Fidesz-KDNP pedig 45-46%-ára számíthat.
Holnap hétkor tesszük közzé a személyes és telefonos méréseken alapuló legutolsó számításaink eredményét amelyet a honlapunkon érnek majd el a leggyorsabban.
