|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Irak: a magyarok 61%-a az azonnali csapatkivonás mellett A magyar katona halála nem befolyásolta érdemben a magyarok véleményét az iraki szerepvállalással kapcsolatban a korábbival megegyező kétharmados többség foglal továbbra is a magyar részvétel ellen állást. Júniusban minden korábbinál magasabb az USA iraki katonai akcióját ellenzők aránya. A relatív többség úgy vélekedik a miniszterelnök amerikai látogatása után hogy az USA a magyar kontingens mandátumának kitöltéséért cserébe ajánlott fel infrastruktúra-fejlesztő támogatásokat. Az amerikai beavatkozást egyre kevésbé ítélik jogosnak a magyarok a háború kezdete óta most nyáron a legmagasabb azok aránya akik ellenzik az Egyesült Államok vezette koalíció fegyveres akcióját Irakban. Az összes megkérdezett 71%-a vélekedik így és mindössze 13% helyesli az amerikai katonai szerepvállalást. A szerepvállalást helyeslők soha sem voltak ilyen kevesen. 1. Tábla Ön helyesli vagy ellenzi
az USA katonai akcióját Irak ellen?
Más tekintetben is az áprilisihoz képest szinte teljesen változatlanok a vélemények: a magyar válaszadók túlnyomó többsége az amerikai érdekek védelmét (is) látja az iraki megszállásban és változatlanul mindössze 15% hiszi azt hogy a katonai beavatkozást a terrorizmus elleni küzdelem tette elkerülhetetlenné. 45% szerint a megszállás oka és célja kizárólag az amerikai érdekekben keresendő. 2. Tábla Sok fajta vélemény van az
iraki helyzettel kapcsolatban.
A kérdezettek 63%-a ellenzi a magyar katonák iraki szerepvállalását és alig több mint negyede (26%) támogatja azt. 3. Tábla Ön helyesli vagy ellenzi
hogy a magyar kormány
Egy átmenetinek bizonyuló erősödés után a magyarok újra kevésbé gondolják kockázatosnak az iraki szerepvállalást az országra nézve. Ahogy halványulnak a madridi robbantásos merénylet emlékei április óta 9 százalékponttal több magyar 39% gondolja hogy az iraki szerepvállalásunk legfeljebb minimális biztonsági kockázatot jelent az országra nézve. További 33% van azon a véleményen hogy a kockázat jelentős ugyan de elviselhető. Ezzel az áprilisi 65%-ról 72%-ra nőtt azok aránya akik a kockázatot elviselhetőnek érzik. 13% szerint ez a kockázat kifejezetten nagy 6% szerint pedig vállalhatatlan. 4. Tábla Mekkora a kockázatot jelent Magyarország
számára a terrorista veszélyt illetően
Ennek ellenére
a magyarok változatlanul a csapatok hazahívása mellett
vannak. Mostani mérésünk szerint 79% helyeselné
ha a csapatokat a "közeli
jövőben" visszavonnák Irakból (+2 százalékpont áprilishoz képest
amikor 77% mondta ugyanezt)
és 14% ellenezné (-1). Minthogy felmerült
a Parlamentben a javaslat
megkérdeztük hogy a hazahívást helyesnek tartók
pártolnák-e a magyar katonák azonnali kivonását. A hazahívást sürgetők
76%-a van az azonnali csapatkivonás mellett
ami a teljes népesség 61%-át
jelenti. 1. Ábra A magyar csapatok kivonásával kapcsolatos
vélemények
A magyar polgárok szinte mindegyike értesült arról hogy a magyar szerepvállalás első halálos áldozata Nagy Richárd hadnagy aki június 17-én a magyar katonai kontingens gépjárműoszlopát ért támadás során hunyt el. A támadás során több magyar katona is megsebesült közülük néhányan súlyosan. A kérdezettek 98%-a hallott és csupán 2%-a nem értesült a magyar halálos áldozatról. Úgy tűnik azonban hogy a magyar áldozat nem hozott drámai változást a már kialakult véleményekben. Azon keveseket akik a katonai beavatkozás mellett vannak nem rendítették meg az iraki fegyveres ellenállás növekvő brutalitásáról szóló egyre szaporodó hírek sem (a magyarok 81%-a hallott a dél koreai tolmács lefejezéséről). A magyarok 23%-a szerint a magyar csapatok jelenléte ilyen körülmények között tehát magyar áldozatok árán is indokolható. Ennél csupán 3 százalékponttal többen 26%-nyian helyeslik a magyar szerepvállalást általában. Az idősorok sem mutatnak nagy eltéréseket: ma valamivel (még) többen hívnák haza a katonáinkat mint áprilisban de valamivel többen vannak azok is akik nem ellenzik a magyar katonai részvételt Irak megszállásában. Ha az általában vett támogatást és az új helyzethez való viszonyulást
hasonlítjuk össze
akkor valamelyest finomodik a kép. Közel negyede (24%)
azoknak
akik eleve helyeslik a beavatkozást
a kialakult helyzetben már
nem tartja indokolhatónak a katonai jelenlét fenntartását. A beavatkozást
helyeslők túlnyomó többsége (64%) szerint viszont ez a haláleset nem kell
hogy befolyásolja a részvételünket az iraki megszállásban. 5. Tábla Az iraki szerepvállalás támogatása a magyar katona halála utáni környezetben (%)
A részvételt eleve ellenzők között a döntő többség nem tartja indokolhatónak a katonák további maradását és mindössze 9%-ok gondolja hogy ilyen veszélyes körülmények között is indokolható lehet a mandátum kitöltése. A magyarok egy viszonylag nagy része nem tud vagy nem akar véleményt alkotni a kérdésben a szerepvállalást általában 7% nem tudja megítélni míg a kialakult helyzetre való helyes reakció ügyében 11% bizonytalan. Azok közül akik az alapkérdésben nem tudnak dönteni a legtöbben az eszkalálódó helyzetben követendő magatartást illetően is tanácstalanok azok között pedig akik vállalkoznak az új helyzet megítélésére háromszor annyian vannak azok akik indokolhatatlannak tartják a kontingens Irakban hagyását. Mint az ismeretes a magyar miniszterelnök a múlt héten Washingtonba látogatott ahol találkozott George W. Bush amerikai elnökkel. A látogatás során Medgyessy ígéretet tett arra hogy a magyar katonák kitöltik a december 31-ig szóló mandátumukat. Ugyancsak a látogatás során felmerült hogy könnyítsenek a magyarok vízum-helyzetén illetve az amerikai fél gazdasági támogatásokat helyezett kilátásba magyarországi infrastrukturális fejlesztések elősegítésére. A magyar közvélemény nagyobb része értesült a magyar támogatás megerősítéséről (61% hallott arról hogy Medgyessy ígéretet tett az iraki magyar katonai jelenlét december 31-ig való fenntartására) kevesebben hallottak az amerikai segítségről (37% hallott arról hogy "az amerikai elnök az infrastruktúra fejlesztését segítő gazdasági támogatást helyezett kilátásba Magyarország számára"). A magyarok 40%-a feltételezi hogy a kapott gazdasági segítség a magyar katonai jelenlét fenntartásának valamiféle ellentételezése lenne tehát a csapatok Irakban hagyása az előnyök megszerzése érdekében történt. A magyarok 29%-a szerint nincs összefüggés a két dolog között. (A válaszadók jelentős része 30%-a nem tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben.) Megkértük a válaszadókat
hogy a következő kérdés segítségével értékeljék
azt a feltételezést
amely szerint a "támogatásért támogatás"
elv érvényesült Medgyessy Péter amerikai útja során: "Amennyiben
a kontingens Irakban maradása hátterében inkább a kilátásba helyezett
gazdasági támogatás megszerzése áll
Ön mennyire tartja ezt morálisan
elfogadhatónak?" Válaszadóink közel negyede nem vállalkozott
a kérdés megítélésére (24%)
de a többiek nagy többsége nem tartja morálisan
elfogadhatónak
hogy katonáink életét gazdasági előnyök megszerzése érdekében
tegyük kockára. 31% százalék szerint ez egyáltalán nem elfogadható
26%
szerint pedig inkább nem elfogadható. Egy ilyen "üzletet" mindössze
a magyarok 6% -a tart teljesen elfogadhatónak
és 12% számára inkább elfogadható.
Alapmegoszlások Ön helyesli vagy ellenzi
azt
hogy az Amerikai Egyesült Államok katonai akciót -------------
-------------
1 - csak minimális kockázatot
jelent
39
2%
-------------
-------------
1 - a terrorizmus elleni
nemzetközi küzdelem
vagy 32
1%
-----------------------
-----------------------
-----------------------------
-----------------------
----------------------- Vannak akik szerint
az
hogy Medgyessy Péter megerősítette hogy a magyar 1 - az előnyök megszerzése
érdekében történt 39
9%
1 - egyáltalán nem elfogadható
30
9%
Kapcsolódó oldalak A magyarok háromnegyede
visszahívná a katonákat Irakból
2004. június 23-24-én 516 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg telefonon az ország 100 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 4 5%. |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Főlap
| The
Gallup Organization | Copyright © 2004 - Magyar
Gallup Intézet
The Gallup Organization
|