A magyarok háromnegyede visszahívná a katonákat Irakból
 

Nyomtassa ki ezt az oldalt!

A Magyar Gallup Intézet 2004. április 25-28. között személyes megkérdezéssel közvélemény-kutatást folytatott egyebek mellett arról is hogy a magyar közvélemény hogyan tekint az iraki háború legfrissebb fejleményeire és az ebben való magyar szerepvállalásra.

A kutatás keretében összesen 1020 embert kérdeztünk meg akiknek összetétele a nemek aránya a korcsoportok és a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözte a magyar felnőtt lakosság összetételét.

Azt hogy az Egyesült Államok katonai akciót hajtott végre Irak ellen a magyarok kereken kétharmada (66%) ellenezte 2004. április végén. Az USA katonai akcióját 17% helyeselte másik 17% pedig nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben.

A véleménnyel rendelkezők körében 79%-os az amerikai katonai akció elutasítottsága és csak 21% azok aránya akik helyeslik ezt az akciót.

Ezt a kérdést az elmúlt másfél évben most 2004 áprilisában már negyedszer tettük fel a magyaroknak.

Ön helyesli vagy ellenzi az USA katonai akcióját Irak ellen?
(összes megkérdezett %)

	Ellenzi	Helyesli
2003 január	76	17
2003. február	74	15
2003. szeptember	65	21
2004. április	66	17

A hadműveletek megindítását megelőzően (2003 elején) a magyaroknak háromnegyede ellenezte az akkor még csak tervezett háborút.

2003 szeptemberében az amerikai katonai győzelem és az ideiglenes Iraki Kormányzótanács megalakulása után az ellenzők aránya 65%-ra csökkent de még a katonai győzelem után is a magyarok meghatározó többsége ellenezte ezt a háborút.

Mostanra az ellenzők aránya nem nőtt ugyan de a pártolóké a háború előtti szintre csökkent. Jelenleg Magyarországon négyszer annyian ellenzik az amerikaiak iraki szerepvállalását mint ahányan támogatják azt.

Azt hogy a magyar kormány szállító alakulatokat küldött Irakba a magyaroknak ugyancsak kétharmada (68%) ellenzi viszont 23%-uk támogatja. A megkérdezettek 9%-a nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben. A véleménnyel rendelkezők körében pontosan 75% a magyar katonai részvételt helytelenítők és 25% az ezt helyeslők aránya.

Amikor 2003 szeptemberében az alakulat missziójának kezdetén feltettük ugyanezt a kérdést akkor kisértetiesen ugyanolyan arányban ellenezték illetve támogatták a magyarok ezt a katonai részvételt mint most 2004 áprilisában.

Ön helyesli vagy ellenzi hogy a magyar kormány
hivatásos és szerződéses katonákból álló szállító alakulatot küldött Irakba?

	Ellenzi	Helyesli
2003. szeptember	67	23
2004. április	68	23

A jelek szerint a téma pártpolitikai tematizálása kampánytémává emelése egyes pártok részéről nem befolyásolta a magyar közvéleményt. Nem volt megfigyelhető hatása a spanyol kormány azon döntésének sem amely katonái kivonására vonatkozott. A magyarok meghatározó többsége kezdettől ellenezte ezt a részvételt és ellenzi most is. Ebben a politikusok üzeneteinek és szándékainak aligha volt és van szerepe.

Korábban több alkalommal is vizsgáltuk némileg hasonló vonatkozásban a magyar közvéleményt. 2003 januárjában egy katonai orvoscsoport Afganisztánba küldésével kapcsolatban kértük az emberek állásfoglalását. 1996-ban két alkalommal is (februárban és decemberben) arra vonatkozóan szondáztuk a közvéleményt hogy magyar műszaki katonák is részt vettek a NATO boszniai béketeremtésében.

Kétségtelen hogy más előzmények után más körülmények között került sor az egyes magyar részvételekre a közvélemény reakcióinak összevetése mégis tanulságos.

Az 1996-os vagy 2003 eleji katonai vonatkozású részvételeket akciókat a közvélemény többsége támogatta. A háborúk utáni rendezésben való katonai részvételt illetően tehát most először a szállító alakulat Irakba küldésével kapcsolatban tapasztalhattuk hogy az ellenzők vannak meghatározó többségben.

Felméréseinkből az mindenképpen látható: a magyar szállító alakulat Irakba küldését a magyar közvélemény nem valamiféle elvi izolációs álláspontból vagy doktriner pacifizmusból fakadóan helyteleníti.

A többség ugyanis támogatta a béketeremtő vagy békefenntartó katonai szerepvállalást Boszniában és katonai orvos-csoport kiküldését Afganisztánba is de az amerikaiak iraki akciójában való magyar részvétellel kapcsolatban a többség helytelenítő álláspontot foglalt el - ami immáron másfél éve gyakorlatilag változatlanul kétharmados arányú.

A magyarok többsége ugyanakkor nem gondolja hogy az iraki magyar katonai szerepvállalás elviselhetetlen biztonsági kockázatot jelentene az országnak.

"Mekkora a kockázatot jelent Magyarország számára a terrorista veszélyt illetően
hogy a magyar kormány egy hivatásos és szerződéses katonákból álló
szállító alakulatot küldött Irakba?"

2003. szeptember

2004. április

Azok aránya akik szerint az iraki részvétel miatti biztonsági kockázat kifejezetten nagy vagy nem vállalható nagyságú a 2003. szeptemberi 19%-ról mostanra 28%-ra nőtt. A jelentős növekedés ellenére a meghatározó többség továbbra sem tartja nagynak vagy elviselhetetlennek a biztonsági kockázatot. Továbbra is elhanyagolható azok aránya kik szerint ez a kockázat "elviselhetetlenül nagy nem vállalható" (tavaly szeptemberben 4% most 3%).

2003 szeptemberéhez képest jelentős mértékben (13 százalékponttal) csökkent azok aránya kik szerint az Iraki részvétel csak minimális kockázatot jelent - ez a madridi merénylet után nem jelent túl nagy meglepetést.

Azt hogy a magyar katonákat hazahozzák Irakból a magyar felnőtt lakosság 77%-a inkább helyeselné és csak 15%-uk ellenezné. A megkérdezettek 8%-a nem tudott ebben a kérdésben véleményt nyilvánítani.

A véleménnyel rendelkezők körében 84% a helyeselné a katonák hazahozatalát és csak 16% ellenezné azt.

A férfiaknak 79%-a a nőknek pedig már 87%-a helyeselné a katonák hazahozatalát. Az iskolai végzettség növekedésével egyre csökken azok aránya akik helyeselnék a magyar katonák kivonását Irakból. A legfeljebb nyolc osztályt végzettek között 90% helyeselné a katonák hazahozatalát a középiskolát végzettek között ez az arány már "csak" 81% a felsőfokú végzettségűek körében pedig 77%.

Kíváncsiak voltunk arra is hogy a magyarok hogyan definiálják azt ami Irakban jelenleg zajlik melyik értelmezést fogadják el inkább. Ezzel kapcsolatban tettük fel a következő kérdést: "Ön szerint mi zajlik Irakban inkább a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem vagy Amerika saját érdekeinek védelme?"

A magyarok 15%-a mondta azt hogy Irakban jelenleg a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem zajlik 44% szerint ellenben inkább Amerika saját érdekeinek védelme az ami jelenleg Irakban történik. A magyarok 27%-a szerint mindkét dolog egyszerre történik most Irakban 2% szerint viszont egyik leírás értelmezés sem fedi a valóságot. A kérdésre a megkérdezettek 11%-a nem válaszolt.

"Ön szerint mi zajlik Irakban inkább
a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem vagy Amerika saját érdekeinek védelme?"

A magasabb iskolai végzettségűek között már 50% felett vannak azok akik szerint az iraki történések lényege Amerika saját érdekeinek védelme.

Kapcsolódó oldalak

• Az irakiak megosztottak az invázió rövidtávú hatásait illetően de bíznak a jövőben. A Gallup közvélemény-kutatása Bagdadban
• A többség Szaddam Husszein eluzése után sem ért egyet az iraki háborúval
• A többség ENSZ-felhatalmazás esetén is ellenzi Irak megtámadását
• Csak kis többség támogatja a katonai orvoscsoport küldését Afganisztánba
• A magyar közvélemény ellenzi az Irak elleni háborút
• A többség támogatja a magyar légtér átengedését
• Az Amerika elleni terrortámadás híre végigsöpört az országon
• A közvélemény a Magyarországon állomásozó IFOR csapatokról és a boszniai békefenntartásban való magyar részvételről 1996. decemberében
• Iraki webkalauz
• A Honvédelmi Minisztérium honlapjának Iraki misszó c. fejezete

Módszertan

2004. április 25-28. között 1020 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg az ország 69 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.

A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.

Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2%.