A többség Szaddam Husszein elűzése után
sem ért egyet
az iraki háborúval
2003. szeptember
|
Legutóbbi országos reprezentatív közvélemény-kutatása során a Magyar Gallup Intézet egyebek között az iraki rendezésben való magyar részvételre vonatkozó és néhány más ezzel összefüggő kérdésre is választ kért a felkeresett személyektől.
A megkérdezésekre 2003. szeptember 5. és 8. között került sor vagyis három hónappal azután hogy az Országgyűlés hozzájárult ahhoz hogy szállítási és humanitárius feladatok ellátására háromszáz fős magyar katonai kontingens utazzon Irakba. A Magyar Honvédség Szállító Zászlóaljának fő erői vizsgálatunk előtt egy héttel augusztus 29.-én érkeztek meg al-hillahi állomáshelyükre és bázisukat a vizsgálatunk után két héttel érte az ottlétük óta első támadás.
A közvélemény két harmada nem támogatja az iraki magyar részvételt
Kérdésünkre hogy "Ön helyesli vagy ellenzi hogy a magyar kormány - hivatásos és szerződéses katonákból álló - szállító alakulatot küldött Irakba?" a megkérdezettek valamivel több mint kétharmada (67%) azt válaszolta hogy ellenzi a magyar alakulat kiküldését. A megkérdezetteknek mindössze kevesebb mint egy negyede (23%) mondta azt hogy helyesli a szállító alakulat kiküldését. A felmérés során a megkérdezettek egy tizede (10%) nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Korábban több alkalommal is vizsgáltuk némileg hasonló vonatkozásban a magyar közvéleményt.
Az idén januárban egy katonai orvoscsoport Afganisztánba küldésével kapcsolatban kértük az emberek állásfoglalását. A népesség fele (50%) egyetértett a katonai orvoscsoport küldésével közel fele (45%) nem vagyis kis többségben voltak az esetleges részvételt támogatók.
1996-ban két alkalommal is (februárban és decemberben) arra vonatkozóan szondáztuk a közvéleményt hogy magyar műszaki katonák is részt vettek a NATO boszniai béketeremtésében. Ekkor is - mindkét időpontban - a béketeremtésben való részvételt támogatók voltak többségben: februárban 51 százalék (a 37 százaléknyi ellenzővel szemben) decemberben pedig már 58 százalék (a 25 százaléknyi ellenzővel szemben).
A háborúk utáni rendezésben való részvételt illetően tehát most először a szállító alakulat Irakba küldésével kapcsolatban tapasztalhattuk azt hogy az ellenzők vannak többségben méghozzá nagyobb arányban mint amilyen arányban más akcióknál a támogatók voltak.
Kétségtelen hogy más előzmények után más körülmények között más helyzetekben került sor az egyes magyar lépésekre a válaszok összevetése mégis tanulságos.
Ez év februárjában a felnőtt magyar lakosság egy negyede (25%) ugyan általában is ellenezte Magyarország szerepvállalását a nemzetközi problémák megoldásában mégis azok voltak túlnyomó többségben (70%) akiknek az volt a véleménye hogy Magyarországnak valamilyen mértékben szerepet kell vállalnia. E többségen belül 52 százalék szerint Magyarországnak a nemzetközi problémák megoldásában csak kis szerepet 16 százalék szerint ennél nagyobb: jelentős szerepet 2 százalék szerint pedig éppen hogy vezető szerepet kellene vállalnia.
Felméréseinkből az mindenképpen látható: a magyar szállító alakulat Irakba küldését a magyar közvélemény nem valamiféle megcsontosodott szembenállásból következően helyteleníti. A többség általában támogatja a szerepvállalást de helytől időtől körülményektől és feladattól függően más és más arányban.
Azt hogy a nemzetközi katonai együttműködésben való részvételt illetően az ellenzők legyenek többségben korábban két alkalommal tapasztaltuk - mindkét alkalommal harcokban való közvetlen részvételre vonatkozóan.
2003 februárjában - amikor még nem lehetett tudni hogy indít-e háborút az Egyesült Államok a Szaddam Husszein vezetése alatt álló Irak ellen s ha igen ENSZ-felhatalmazással teszi-e vagy anélkül - egy esetleges iraki háborús akcióban való magyar katonai részvételről is megkérdeztük az embereket. Ekkor a lakosságnak csaknem kilenc tizede (89%) jelezte ellenvetését a katonai akcióban való magyar részvétellel szemben.
2001 szeptemberében amikor a Világkereskedelmi Központ és más amerikai célpontok elleni terrortámadást követően az Egyesült Államok valamennyi NATO-tagországnak elküldte kérését hogy Afganisztánnal mint a terrorizmust támogató országgal szemben támogassák a Végtelen Igazság akciót kérdésünkre válaszolva ugyancsak a lakosság kilenc tizede (89%) mondta hogy ellenezné hogy Magyarország is küldjön katonákat Afganisztánba.
Az iraki rendőrök taszári kiképzését is ellenzi a többség
Augusztus végén amerikai forrásokból származó sajtóhírek szóltak arról hogy az Egyesült Államok a bagdadi közállapotok helyreállításához iraki rendőrök taszári kiképzéséhez kérne magyar beleegyezést. Szeptemberi vizsgálatunk során erre a lehetőségre is kitértünk. Kérdésünkre a többség a lakosság közel két harmada (63%) azt válaszolta hogy ellenzi az iraki rendőrök taszári kiképzését. A támogatók aránya 31 százalék a bizonytalanok és nem válaszolók együttes aránya 16 százalék volt.
"Ön inkább támogatja
vagy inkább ellenzi
azt
hogy
az Egyesült Államok Taszáron iraki rendőröket képezzen ki
az iraki közbiztonság megteremtése érdekében?"
(2003. szeptember)
Érdemes emlékeztetni rá hogy az idén januárban az iraki ellenzékiek taszári kiképzésével kapcsolatban az ellenzők aránya 5 százalékponttal magasabb (68%) volt a támogatóké pedig ugyanakkora mint most (21%).
A lakosság ötöde tart nagy terrorista veszélytől Magyarországon
2001. szeptember 11. óta a terrorista veszély kérdése mindenfajta katonai akcióval összefüggésben természetszerűen felmerül. Mostani 2003. szeptember eleji felmérésünk során a Magyar Honvédség Szállító Zászlóaljának Irakba küldésével kapcsolatban is vizsgáltuk mennyire érzi magát fenyegetve a magyar lakosság.
A megkérdezettek valamivel kevesebb mint egy ötöde (19%) szerint a szállító katonai kontingens Irakba küldése miatt kifejezetten nagy vagy elviselhetetlenül nagy nem vállalható a terrorista veszély (ezen belül kifejezetten nagy veszélyt jelent: 15% elviselhetetlenül nagy nem vállalható veszélyt jelent: 4%). A lakosság negyede (25%) szerint jelentős de elviselhető a veszély; a relatív de nagy többség (43%) szerint pedig csak minimális terrorista veszélyt jelent a szállító alakulat Irakba küldése.
"Mekkora a kockázatot jelent Magyarország számára a terrorista
veszélyt illetően
hogy a magyar kormány egy hivatásos és szerződéses katonákból álló
szállító alakulatot küldött Irakba?"
(2003. szeptember)
Az iraki rendőrök esetleges taszári kiképzésével kapcsolatban is megkérdeztük az embereket hogy az véleményük szerint mekkora veszélyt jelent Magyarországra. Mint a fenti ábra adatait a következő ábráéval összevetve látható a rendőrök taszári kiképzésével kapcsolatban a lakosság néhány százalékponttal magasabb arányban érzékel terrorista veszélyt mint a szállító alakulat Irakba küldése miatt. Hét százalékponttal kisebb (36%) azok aránya akik szerint a taszári kiképzés csak minimális terrorista veszélyt jelentene és - igaz statisztikai hibahatáron belül de - 2 illetve 3 százalékponttal magasabb azoké akik szerint jelentős de elviselhető (27%) továbbá kifejezetten nagy (18%) kockázatot jelentene. Elviselhetetlenül nagy nem vállalható veszélyt ezzel kapcsolatban is 4 százalék érzékelt.
"Mekkora kockázatot jelentene Magyarország
számára a terrorista veszélyt illetően
ha az Egyesült Államok Taszáron iraki rendőröket képezne ki?"
(2003. szeptember)
Egy korábbi felmérésünk során
2003 januárjában
az iraki ellenzékiek
taszári kiképzésének megkezdése előtt a felnőtt lakosságnak együttesen
kevesebb
mint egy ötöde (17%) mondta
hogy szerinte a taszári kiképzés
kifejezetten nagy
illetve hogy elviselhetetlenül nagy
nem vállalható
kockázatot jelent
és ezen belül csak 1 százalék volt az elviselhetetlenül
nagy
nem vállalható veszélyt feltételezők aránya.
A közvéleménynek már csak két harmada helyteleníti az Irak elleni háborút
Most szeptemberben több hónappal Szaddam Husszein rezsimjének megdöntése után amikor már másfél hónapja az átmeneti iraki kormányzótanács is megalakult megkérdeztük mi az emberek véleménye az Egyesült Államok Irak elleni katonai akciójáról.
A megkérdezettek kétharmada (65%) negatív véleménnyel volt arról hogy az Egyesült Államok katonai akciót hajtott végre Irak ellen. A helyeslők aránya csak kissé volt magasabb az egy ötödnél (21%).
"Ön helyesli vagy ellenzi azt
hogy
az Amerikai Egyesült Államok
katonai akció hajtott végre Irak ellen?"
(2003. szeptember)
Érdemes emlékeztetni rá hogy a háború megindítása előtt magasabb volt a katonai akciót ellenzők aránya. 2003 februárjában 74 százalék volt az esetleges amerikai katonai akciót ellenzők aránya januárban pedig még ENSZ-felhatalmazás esetén is 76 százalék ellenezte hogy az Egyesült Államok katonai akciót indítson Irak ellen.
|
"Ön inkább egyet értene-e azzal
vagy
inkább ellenezné
ha Amerika az ENSZ felhatalmazásával
katonai támadást indítana Irak ellen?" (2003. január) |
"Ön helyeli vagy ellenzi azt
hogy az
Egyesült Államok katonai akciókat hajtson végre Irak ellen?"
(2003. február) |
 |
 |
Ezek a 2003 év eleji több mint háromnegyedes arányok csökkentek mostanra a Szaddam Husszein elűzését eredményező invázió után az akciót utólag helytelenítők kétharmados arányára.
Kapcsolódó oldalak
• Az irakiak megosztottak
az invázió rövidtávú hatásait illetően
de bíznak a jövőben. A Gallup
közvélemény-kutatása Bagdadban
• A többség ENSZ-felhatalmazás esetén is
ellenzi Irak megtámadását
• Csak kis többség támogatja a katonai orvoscsoport
küldését Afganisztánba
• A magyar közvélemény ellenzi az Irak elleni
háborút
• A többség támogatja a magyar
légtér átengedését
• Az Amerika elleni terrortámadás
híre végigsöpört az országon
• A közvélemény a
Magyarországon állomásozó IFOR csapatokról és a boszniai békefenntartásban
való magyar részvételről 1996. decemberében
• Iraki webkalauz
• A Honvédelmi
Minisztérium honlapjának Iraki misszó c. fejezete
Módszertan
2003 szeptemberében 1012 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2003. szeptember 5. és 8. között került sor az ország 69 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2%.
