A többség ENSZ-felhatalmazás esetén is ellenzi
Irak megtámadását

A magyarok több mint egynegyede szerint az olaj a legfontosabb motívum

Nyomtassa ki ezt az oldalt

A Magyar Gallup Intézet 2003. február 6. és 13. között egyebek közt az Irakkal szembeni katonai akcióról is közvélemény-kutatást végzett az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya a korcsoportok aránya valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői 1009 véletlenszerűen kiválasztott magyar állampolgárt kerestek fel az ország 67 településén.

Az Egyesült Államokban a Gallup február 11-én tette közzé honlapján február 7. és 9. közötti felmérésének adatait. Nagy-Britannia és Kanada közvéleményére vonatkozóan a Gallup február 14-én a Gallup Poll Tuesday Briefing-ben ismertette vizsgálati eredményeit. A Magyar Gallup Intézet felmérésének eredményei mellett ezek alapján közlünk összehasonlítást. (Megjegyzendő: e vizsgálatok mindegyikére még a világ számos városában így Budapesten is nagyszámú résztvevővel tartott háborúellenes tüntetések előtt került sor.) .

Magyarországon Nagy-Britanniában és Kanadában is
kisebbségben vannak a katonai akció támogatói

Kérdésünkre hogy "Ön helyesli vagy ellenzi azt hogy az Amerikai Egyesült Államok katonai akciókat hajtson végre Irak ellen?" a megkérdezettek közel kilenc tizede érdemi választ adott. A felnőtt magyar lakosságnak csaknem háromnegyede (74 százaléka) ellenzi hogy az Egyesült Államok katonai akciókat hajtson végre Irak ellen s csak 15 százaléka helyesel egy ilyen akciót. (9 százalék nem tudott válaszolni kérdésünkre további 2 százalék nem válaszolt.)

Ön helyesli vagy ellenzi hogy az Egyesült Államok
katonai akciókat hajtson végre Irak ellen?

Közel ugyanebben az időszakban a Gallup Nagy-Britanniában és Kanadában is kérdezte ugyanezt. Mindkét országban akárcsak Magyarországon az ellenzők voltak abszolút többségben (58 illetve 62 százalék). Az Irak elleni amerikai katonai akciót helyeslők aránya azonban azonban mindkét országban jóval nagyobb volt mint Magyarországon (Nagy-Britanniában 38 százalék Kanadában 36 százalék szemben a magyarországi 15 százalékkal).

Magyarországgal Nagy-Britanniával és Kanadával szemben az Egyesült Államokban azok vannak többségben és nem csupán relatív hanem abszolút többségben akik támogatják a katonai akciót. Az Egyesült Államokban február 7. és 9. között végzett felmérés tanúsága szerint a felnőtt lakosság 63 százaléka támogatja és csak 34 százaléka ellenzi Irak megtámadását - a katonai akciót támogatók aránya 2001 novembere tehát nem sokkal az Amerika elleni terrortámadás óta most a legmagasabb.

A katonai akciót ellenzők csaknem kilenc tizede
ENSZ-felhatalmazás esetén sem helyeselné Irak megtámadását

Azokat akik arra a kérdésünkre hogy "Ön helyesli vagy ellenzi azt hogy az Amerikai Egyesült Államok katonai akciókat hajtson végre Irak ellen?" azt válaszolták hogy ellenzik az Irak elleni amerikai katonai fellépést arról is megkérdeztük hogy ENSZ-felhatalmazás esetén is elleneznék-e ezt. Kérdésünk pontosan így hangzott: "És Ön személy szerint inkább egyet értene azzal vagy inkább ellenezné azt ha Amerika az ENSZ felhatalmazásával katonailag megtámadná Irakot?"

Az Irak elleni amerikai katonai fellépést ellenzőknek mindössze 9 százaléka mondta hogy ENSZ-felhatalmazás esetén egyetértene azzal ha Amerika katonailag megtámadná Irakot. Az Irak elleni amerikai katonai akciót ellenzők 88 százaléka ENSZ-felhatalmazás esetén is ellenezné Irak megtámadását.

Fontos tudni azt is hogy az amerikai katonai fellépést helyeslők között milyen arányban vannak azok akik ENSZ-felhatalmazás nélkül is egyetértenének azzal hogy az Egyesült Államok megtámadja Irakot. Ezért azokat akik kérdésünkre hogy helyeslik vagy ellenzik azt hogy az Amerikai Egyesült Államok katonai akciókat hajtson végre Irak ellen azt válaszolták hogy helyeslik az amerikai katonai fellépést arról is megkérdeztük hogy egyetértenének-e azzal ha Amerika ENSZ-felhatalmazás nélkül támadná meg Irakot.

Felmérésünk azt mutatta hogy az Irak elleni amerikai katonai akciót helyeslők Magyarországon erősen megosztottak ebben a tekintetben. Azok akik ENSZ-felhatalmazás nélkül is helyeselnék Irak Amerika által történő megtámadását valamivel kisebb arányban vannak (44 százalék a katonai akciót helyeslők kis többséggel (47 százalék) viszont elleneznék Irak ENSZ-felhatalmazás nélkül történő megtámadását. Magyarországon tehát a katonai fellépést helyeslőknek is csak kevesebb mint a fele értene egyet Irak megtámadásával az ENSZ felhatalmazása nélkül. A magyarok abszolút többsége mindenképp ellenzi hogy az Egyesült Államok megtámadja Irakot.

Annak alapján hogy az Irak elleni amerikai katonai akciókat általában ellenzőket valamint helyeslőket külön-külön tovább kérdeztük éspedig az Irak megtámadására vonatkozó ENSZ-felhatalmazással kapcsolatban árnyaltabb képet adhatunk arról hogy - jogalaptól függően - hogyan viszonyul a magyar közvélemény Irak Amerika által történő megtámadásához. Azok egy része ugyanis - mint láttuk - akik úgy nyilatkoztak hogy ellenzik hogy az Amerikai Egyesült Államok katonai akciókat hajtson végre Irak ellen másik kérdésünkre azt válaszolták hogy azzal egyetértenének ha Amerika ENSZ-felhatalmazással támadná meg Irakot. Az Irak elleni amerikai katonai akciókat helyeslők egy része viszont újabb kérdésünkre azt mondta ellenezné ha Amerika az ENSZ felhatalmazása nélkül támadná meg Irakot. Ebből végülis az alábbi kép rajzolódik ki:

Magyarországon a felnőtt népesség csaknem kétharmada (65 százaléka) semmiképp nem helyesli hogy az Egyesült Államok katonai akciókat hajtson végre Irak ellen egy hetede (14 százaléka) csak abban az esetben ért egyet Irak megtámadásával ha Amerika ENSZ-felhatalmazást kap erre. Magyarországon mindössze 7 százalék értene egyet egy ENSZ-felhatalmazás nélküli támadással.

Egyetért azzal hogy az Egyesült Államok
megtámadja Irakot

Amerikában is kisebbségben vannak
akik ENSZ-felhatalmazás nélkül is helyeslik Irak megtámadását

A politikusok és a média általában azt hangsúlyozza hogy az Egyesült Államokban az Irak megtámadásával egyetértők vannak többségben. Érdemes azonban mélyebben megvizsgálni a közvélemény-kutatások adatait. Ekkor ugyanis kiderül hogy azoknak akik ENSZ-felhatalmazás nélkül is helyeslik a támadást csak relatív többségük van Amerikában két másik csoporttal szemben: azokkal szemben akik szerint az Egyesült Államok egyáltalán ne támadja meg Irakot (23 százalék) valamint azokkal szemben akik csak ENSZ-felhatalmazás esetén helyeselnék Irak megtámadását (34 százalék).

Látni kell: a katonai akciót mindenképp ellenzők aránya önmagában véve sem jelentéktelen: több mint a népesség egyötöde van ezen az állásponton és az Irak megtámadását csak ENSZ-felhatalmazás esetén helyeslőkkel együtt az ENSZ-felhatalmazás nélküli támadással egyet nem értők vannak többségben. 23 + 34 = 57 százalék gondolkozik tehát másképp Irak megtámadásáról mint az a - velük szemben kisebbségben lévő - 39 százalék amelyik mindenképp helyesli Irak megtámadását. A Gallup adatai szerint az abszolút többség az Egyesült Államokban sem ért egyet Irak ENSZ-felhatalmazás nélküli megtámadásával.

Egyetért azzal hogy az Egyesült Államok
megtámadja Irakot

A britek és a kanadaiak egyformán a magyarok másképp látják
mik lehetnek az Irak ellen tervezett amerikai katonai akció okai

Vizsgálata során a Gallup választ keresett arra is hogy különböző lehetséges okok a közvélemény számára milyen mértékben tűnnek olyan tényezőknek amelyek motiválják az Irak elleni katonai akciót.

"Az Amerikai Egyesült Államokat különféle okok késztethetik arra hogy Irak ellen katonai lépéseket tegyen" - mondtuk megkérdezettjeinknek majd így folytattuk: "Felsorolok Önnek néhány lehetséges okot ami az Egyesült Államok katonai lépéseit indokolhatja. Minden egyes ilyen indokról kérem mondja meg hogy Ön szerint ez oka-e vagy sem annak ami miatt az USA katonai lépéseket tervez Irak ellen." Ennél a kérdésünknél mindenki több motivációt is megjelölhetett lehetséges okként.

Nagy-Britanniában és Kanadában is vizsgálták ezt és a tapasztalatok szerint e két országban a különböző felsorolt lehetőségeket pontosan egyforma arányban tekintik olyan okoknak amelyek miatt az USA katonai lépéseket tervez Irak ellen.

Magyarországon azonban a lehetséges okokként felsorolt egyes tényezőkre mondott igen-nem válaszok aránya más sorrendet alakított ki. A sorrendbeli különbségen túlmenően az egyes okok súlyában is jelentős az eltérés Magyarország és a másik két ország közvéleménye között.

Magyarországon a tömegpusztító fegyverek semlegesítése volt az amit a legnagyobb arányban tekintettek a tervezett katonai akciók okának.

Nagy-Britanniában és Kanadában ezzel szemben egyaránt az iraki elnök Szaddam Husszein hatalmának megdöntése került e nem tudatos rangsorolás révén az első helyre; a tömegpusztító fegyverek semlegesítését ennél kisebb arányban jelölték meg lehetséges okként s így ez a második helyre szorult.

Szaddam Husszein hatalmának megdöntése Magyarországon csak a harmadik leggyakrabban megjelölt ok volt.

Érdemes figyelni arra is hogy Magyarországon csak 64-63-60 százalékos az első három helyre került ok megjelölésének gyakorisága Nagy-Britanniában 90-85-77 Kanadában pedig 78-78-75 százalék - vagyis ez utóbbi országokban e tekintetben egységesebb a közvélemény.

Az iraki olaj a legfontosabb ok
a magyar lakosság több mint egynegyede szerint

Vizsgáltuk azt is hogy mit tekintenek az emberek az egyetlen a legfontosabb oknak ami miatt Amerika katonai lépéseket tervez Irak ellen. Újra felsoroltuk az előbbi nyolc konkrét válaszlehetőséget és a megkérdezetteknek ezek közül kellett megjelölniük egyet a szerintük legfontosabbat. Kérdésünk így hangzott: "Ön személy szerint mit gondol hogy ezek közül az okok közül melyik az az egy legfontosabb ok ami miatt az Amerikai Egyesült Államok katonai lépéseket tervez Irak ellen?"

A felkínált lehetőségek közül Magyarországon azt jelölték meg legnagyobb arányban a megkérdezettek (28 százalék) hogy az Irak ellen tervezett amerikai katonai lépések legfontosabb oka az hogy Amerika megszerezze az iraki olajmezők feletti uralmat.

A hivatalosan deklarált indok az iraki tömegpusztító fegyverek semlegesítése csak a lakosság valamivel több mint egyötöde (22 százalék) szerint elsődleges ok; az hogy Irak nemzetközi terrorista szervezeteket támogatott csak 17 százalék szerint Szaddam Husszein hatalmának megdöntése pedig csak 13 százalék szerint a legfontosabb oka annak hogy Amerika katonai lépéseket tervez Irak ellen. Azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni kérdésünkre 12 százalék volt.

A Nagy-Britanniában és Kanadában végzett felmérések azt mutatják hogy a közvélemény ugyanazt a négy okot tekinti legnagyobb arányban legfontosabb oknak mint Magyarországon a sorrend azonban az említett két országban megegyezik és eltér a magyarországitól. Mindkét országban az iraki tömegpusztító fegyverek semlegesítése áll a legelső helyen indokként (32 illetve 35 százalék) Magyarországon ez csak a második helyen szerepel (22 százalék).

Az ami a magyar közvélemény relatív többségének véleménye hogy Amerikát valójában az iraki olajmezők feletti ellenőrzés megszerzése motiválja Nagy-Britanniában és Kanadában "csak" a második helyre kerül (22 illetve 23 százalék nálunk: 28 százalék). Tudatosítanunk kell azonban hogy ez is fontos jelzés: e két országban is több mint minden ötödik ember az olajat tartja az Irak ellen tervezett amerikai katonai lépések legfőbb okának.

Említést érdemel továbbá hogy Nagy-Britanniában és Kanadában a Szaddam Husszein hatalmának megdöntésére irányuló törekvést inkább tartják elsődleges indoknak (18 illetve 14 százalék - nálunk 13 százalék) mint azt hogy Irak nemzetközi terrorista szervezeteket támogat (11 illetve 15 százalék Magyarországon: 17 százalék).

Az Irak elleni amerikai katonai fellépés
"legfontosabb oka"
(az említések aránya %)

A magyar közvélemény az USA és az ENSZ nemzetközi szerepéről

Mindemellett a magyar közvélemény nagy többsége az USA nemzetközi szerepvállalását illetően úgy vélekedik hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet vagy (legalábbis) jelentős szerepet kell játszania a nemzetközi problémák megoldásában. Ezen a véleményen van a felnőtt lakosság több mint kétharmada: 69 százaléka.

Azt hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell játszania a nemzetközi problémák megoldásában a magyaroknak csak kevesebb mint egyharmada (31 százaléka) gondolja. Ennél többen mondják (38 százalék) hogy az USÁ-nak jelentős de nem vezető szerepet kell játszania. A megkérdezettek 14 százaléka úgy vélekedett hogy Amerikának kis szerepet kellene vállalnia egy tizedük pedig egyenesen azon a véleményen volt hogy semmilyen szerepet nem kellene vállalnia a nemzetközi problémákat illetően.

Vizsgáltuk azt is miként vélekedik a közvélemény az ENSZ-ről vagyis hogy az ENSZ jól vagy rosszul látja-e el feladatát ahogyan megpróbálja megoldani a problémákat. A magyar felnőtt lakosságnak csupán 9 százaléka van azon a véleményen hogy az ENSZ rosszul látja el a feladatát. Egyaránt 37-37 százalékban vannak azok akik szerint jól illetve akik szerint jól is rosszul is látja el feladatát az ENSZ ahogy a problémákat megoldani igyekszik.

A lakosság ellenzi magyar csapatok részvételét az Irak elleni akcióban

Magyarország szerepvállalását a nemzetközi problémák megoldásában a lakosság egynegyede (25 százaléka) ellenzi. Az abszolút többség (52 százalék) szerint Magyarországnak csak kis szerepet kellene vállalnia a nemzetközi ügyek megoldásában. 16 százalék szerint ennél nagyobb: jelentős szerepet 2 százalék szerint pedig éppen hogy vezető szerepet kellene vállalnia Magyarországnak a nemzetközi problémák megoldásában.

Azt hogy egy Irak elleni katonai akcióban magyar csapatok részt vegyenek felmérésünk szerint a felnőtt magyar lakosság 89 százaléka ellenzi és csak 7 százaléka támogatja.

Ön helyesli vagy ellenzi hogy magyar csapatok
részt vegyenek Irak elleni katonai akciókban?

A saját ország katonáinak egy Irak elleni katonai akcióban való részvételét Nagy-Britanniában és Kanadában nagyobb arányban támogatják mint Magyarországon. A két előbbi országban 36-36 százalék helyeselné csapataik részvételét de így is mindkét országban az ellenzők vannak többségben: (58 illetve 62 százalék).

Érdemes emlékeztetnünk itt arra hogy 2001 szeptemberében az Amerika elleni terrortámadás után mindössze tíz nappal is a magyar közvéleménynek csak 9 százaléka támogatta hogy Magyarország is küldjön katonákat Afganisztánba vagy a terrorizmust támogató más országokba.

Magyarország fegyveres erőit a magyar közvélemény abszolút többsége nem tartja elég erősnek. Arra a kérdésünkre hogy "Ön személy szerint hogy érzi Magyarország fegyveres erői jelenleg erősebbek mint kellene nem elég erősek vagy jelenleg pont olyan erősek mint kellene lenniük?" a megkérdezettek 58 százaléka felelte azt hogy "nem elég erősek" valamivel több mint egyötöde (21%) úgy vélekedett hogy pont olyan erősek mint kell lenniük 17 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A megkérdezetteknek mindössze 4 százaléka gondolja úgy hogy a magyar fegyveres erők "erősebbek mint kellene lenniük".

Akik erősebbnek vélik saját hazájuk fegyveres erőit mint lenniük kellene hasonló arányban vannak Nagy-Britanniában és Kanadában is (5 illetve 3 százalék). Nagy-Britanniában elég közel van egymáshoz azok aránya akik szerint hadseregük olyan erős amilyennek lennie kell s azoké akik szerint nem elég erős a hadseregük bár előbbiek vannak kissé többen (46 százalék vs. 42 százalék) Kanadában azonban akárcsak Magyarországon többségben vannak azok akik szerint hadseregük nem elég erős (65 százalék) szemben azokkal akik szerint olyan erősek mint lenniük kell (65 százalék vs. 30 százalék).

Kapcsolódó oldalak:

Public Rallying Around Bush's Call for War. But less than majority support war without new U.N. vote (Gallup News Service David W. Moore February 11 2003.)

Unwilling Coalition? Majorities in Britain Canada Oppose Military Action in Iraq (Gallup Poll Tuesday Briefing Richard Burkholder February 14 2003)

A magyar közvélemény ellenzi az Irak elleni háborút

A népesség fele egyetért közel fele nem ért egyet azzal hogy katonai orvoscsoporot küldünk Afganisztánba

A többség támogatja a magyar légtér átengedését

Az Amerika elleni terrortámadás híre végigsöpört az országon

Módszertan

A Magyar Gallup Intézet felmérése személyes megkérdezéssel készült 2003. február 6. és 13. között az ország 67 településén. Véletlen kiválasztás alapján 1009 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2 %.

Az Egyesült Államokban 1000 fős mintán 18 éves és annál idősebb személyek telefonos megkérdezésével készült a felmérés. Az USÁ-ban az Amerika Irak elleni katonai akciójára vonatkozó kérdés így hangzott: "Would you favor or oppose invading Iraq with U.S. ground troops in an attempt to remove Saddam Hussein from power"?

Nagy-Britanniában 2003. január 29. és február 10. között végezte a felmérést a Gallup U.K. véletlenszerűen kiválasztott 500 fős mintán a 18 éves és annál idősebb népesség körében telefonos kérdezéssel; a vizsgálat statisztikai hibahatára +/- 5%. A kanadai vizsgálatra február 3. és 9. között került sor ugyancsak telefonos kérdezéssel 1000 fős véletlenszerűen kiválasztott mintán a 18 éves és annál idősebb népesség körében.

Főlap |  The Gallup Organization |

Copyright © 2002 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2003-02-20 10:38