A tévészékház elleni támadás nem változtatott jelentősen a közhangulaton: a relatív többség szerint a kormányfőnek le kellene mondania
2006. szeptember 20.
A kormányfő lemondását követelő tüntetők egy részének erőszakossá fajuló fellépése és a Magyar Televízió székházának ideiglenes "elfoglalása" nem változtatott érdemben az ország lakosainak az ügy kipattanásának másnapjára - tehát hétfőre - kialakult álláspontján. A többség változatlanul úgy véli hogy politikai következményekkel kellene szembenézni a miniszterelnöknek miután nyilvánosságra került hogy saját maga szerint is folyamatos hazugságok árán nyerte meg az országgyűlési választásokat.
A drámai képsorok és az eszkalálódott erőszakot kommentáló politikai erők és elemzők úgy látszik egyelőre nem voltak érdemi befolyással a politikai helyzet általános megítélésére. A Szabadság téren elszabadult indulatoknak nem volt érzékelhető hatása az események másnapján az ország teljes lakosságát tekintve: továbbra is a megkérdezettek 57%-a tart szükségesnek valamilyen politikai következményt a kiszivárgott Gyurcsány-beszéd nyomán (tegnap 58 5% nyilatkozott így).
A lehetséges politikai következmények tekintetében azonban kristályosodnak a vélemények a tegnapi mérés óta jelenősen csökkent azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt mondani a kérdésben. A felmerült lehetséges politikai következmények közül a két legerősebb találkozik leginkább az ország polgárainak a véleményével: a relatív többség a kormányfő lemondását vagy új választások kiírását tartaná szükségesnek. Tegnap óta ugyanakkor valamelyest nőtt azok aránya akik mindkét forgatókönyvet elvetik így mára egy megosztottabb kép rajzolódott ki az elvárt következő lépések tekintetében.
Az ügy szükségesnek tartott politikai következményei
(2006. szeptember 18. / szeptember 19.)
A két nap összevont eredményei arról tanúskodnak hogy a Fidesz törzsszavazói támogatják a legnagyobb mértékben hogy a kialakult helyzetnek politikai következményei legyenek.
A felmérés eredményeit négy speciális csoport tekintetében elemeztük tovább: azok között akik állításuk szerint áprilisban az MSZP-re szavaztak és most is MSZP szavazók (MSZP törzs-szavazó a szavazókorú magyarok 13%-a) az MSZP-től április óta elpártoltak (13%) április óta változatlanul Fidesz szavazók (27%) illetve azóta a Fideszhez csatlakozottak (6%). (Természetesen ez a csoportosítás nem fedi le a teljes válaszadói kört hiszen számosan nem szavaztak vagy nem tartoznak egyik nagy párt táborába sem).
A magukat valószínűsíthetően az elismert hazugságok áldozatainak tartók (vagyis az MSZP-től április óta elpártoltak) 55%-a vár politikai következményeket de közülük 33% nem tart ilyeneket szükségesnek. Az MSZP törzsszavazóinak 70%-a szerint nincs szükség a politikai következmények levonására de ebben a csoportban 25% az ellenkező véleményen van. A Fidesz kitartó hívei számára a helyzet egyértelmű: 93% várja hogy következményei legyenek a beismert hazugságoknak és a Fideszhez a választások óta csatlakozott kisebb csoport is döntően így vélekedik (83% tart szükségesnek politikai következményeket.)
A pártpolitikai preferenciák palettáján önmagukat elhelyezni nem tudók széles táborában (a felnőttek ötöde ilyen) is többségben vannak azok akik politikai következményeket várnak a nyilvánosságra került felvétel kapcsán. A pártválasztásukban bizonytalanok 64%-a szeretné ha mindennek lenne valamilyen következménye a politikai életben és mindössze 20% van ellenkező véleményen. A most SZDSZ-re szavazó magyarok fele vár politikai következményeket míg a másik felük nem tart ilyeneket szükségesnek.
Módszertan
A Gallup szeptember 18-án és 19-én telefonos közvéleménykutatást végzett 584 illetve 614 felnőtt magyar állampolgár körében. A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a véletlen mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva +/- 4 1%.
