Intolerancia diszkrimináció és tekintélyelvűség Romániában
 
2003. október

Nyomtassa ki ezt az oldalt!

A The Gallup Organization Romania a Magyar Gallup Intézet román testvérintézete 2003 szeptemberében a bukaresti Közpolitikai Intézet (Institutul pentru Politici Publice) megbízásából az Extremizmus Romániában című kutatási project részeként reprezentatív mintán közvélemény-kutatást végzett Intolerancia diszkrimináció és tekintélyelvűség a közvéleményben címmel. A kutatásról rövid beszámoló olvasható románul és angolul a Gallup Romania honlapján. Ugyanezen a honlapon románul a teljes kutatási jelentés is hozzáférhető. Az alábbiakban a kutatás főbb adatait ismertetjük.

A társadalom közérzete

A román állampolgárok 83-84 százaléka szerint a gazdagok és a hatalmi pozícióba kerülők lenézik az embereket. 80 százalék szerint a hatalmon levők azt csinálnak amit akarnak nem törődve a törvényekkel. 69 százalék szerint a politikai pártok csak azért vannak hogy karrierlehetőséget biztosítsanak a politikusoknak. 67 százalék szerint Romániában csak tisztességtelen úton lehet meggazdagodni és ugyancsak 67 százalék szerint a kommunizmus idején az emberek jobban bíztak a jövőben. Ezekkel az állításokkal a megkérdezettenek csak 10-24 százaléka nem értett egyet (sorrendben: 12% 10% 10% 15% 24% 20 %). A nem tudja/nem válaszol értékek 5-17 % közöttiek voltak.

A megkérdezettek több mint egy ötöde (21%) azt mondta hogy jobban vagy sokkal jobban él mint öt évvel ezelőtt ezzel szemben több mint fele (51%) úgy nyilatkozott hogy rosszabbul vagy sokkal rosszabbul él mint öt évvel korábban. 28 százaléknak az a véleménye hogy körülbelül ugyanúgy él mint öt éve. A jövőt illetően a megkérdezettek egyharmada (33%) úgy véli hogy öt év múlva jobban vagy sokkal jobban fog élni több mint egynegyede (27%) százalék úgy tartja hogy rosszabbul vagy sokkal rosszabbul fog élni egy ötödnek (20%) pedig az a véleménye hogy ugyanúgy fog élni mint most. Erre a kérdésre 20 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni míg az előző kérdésnél a fél százalékot sem érte el az érdemi válaszok hiányának aránya.

A politikai tájékozódásra vonatkozó kérdésre hogy "milyen gyakran követi figyelemmel a politikai eseményeket újságokból rádióból vagy televízióból" több mint minden hatodik megkérdezett (15%) azt válaszolta hogy egyáltalán nem követi figyelemmel a politikai eseményeket. 8 százalék mondta hogy havonta egyszer vagy ritkábban ugyancsak 8 százalék havi néhány alkalommal a megkérdezettek közel negyede (24%) hetente néhányszor és 43 százalék naponta követi figyelemmel a politikai eseményeket.

A kutatás eredményei azt mutatják hogy Romániában magas fokú az emberek iránti bizalmatlanság. Arra a kérdésre hogy "Ön mit gondol meg lehet bízni az emberek többségében?" a megkérdezettek abszolút többsége -több mint fele (55%) - nemmel válaszolt. Azok aránya akik szerint meg lehet bízni az emberek többségében csak 37 százalék volt. (Nt/nv: 8%.)

A románok és más népcsoportok

A megkérdezettek 30 százaléka szerint a románoknak nem kellene vegyülniük más nemzetekkel 15 százaléka szerint pedig minden más nemzetiségű személynek el kellene hagynia Romániát. Ezekkel az állításokkal 61 százalék illetve 78 százalék nem ért egyet. (Nt/nv: 9 és 7%.)

A vizsgálat során választ kértek arra hogy "Ön szerint a különböző csoportok részét képezik vagy nem képezik részét a román nemzetnek?"

A Romániával szomszédos országokban élő románok a megkérdezettek 82 százaléka szerint részét képezik a román nemzetnek és csak 10 százalék van azon a véleményen hogy nem (nt/nv 8%). Majdnem pontosan ugyanezek az arányok a más nem szomszédos országokban élő románokkal kapcsolatban: a megkérdezettek 81% szerint ők is részét képezik a román nemzetnek és csak 10% százalék szerint nem. (Nt/nv: 9%)

Általánosságban a Romániában élő nem ortodox keresztény vallásúakat a megkérdezettek 86 százaléka a román nemzethez tartozónak tekinti 6 százalékuk ezzel ellentétesen vélekedik (Nt/nv: 8 %) Ugyancsak általánosságban kérdezve a Romániában élő nem román nemzetiségűek 66 százalék szerint részei a román nemzetnek 24 százalék szerint nem. (Nt/nv: 10%.)

Konkrétan három nemzetiségre-népcsoportra is rákérdeztek ebben a kérdéscsoportban és ennek során a következő válaszarány-sorrend alakult ki. A Romániában élő romák a megkérdezettek 74 százalék szerint részét képezik a román nemzetnek 19 százalék szerint nem. (Nt/nv. 7%.) A Romániában élő zsidók 73 százalék szerint képezik részét a román nemzetnek 17 százalék van ezzel ellenkező véleményen. (Nt/nv: 11%.) A Romániában élő magyarok a megkérdezettek 67 százaléka szerint részét képezik a román nemzetnek 23 százalék szerint nem. (Nt/nv: 10%.)

Egy kérdéscsoport a különböző (etnikai vallási és szexuális) kisebbségek irányában tapasztalható társadalmi távolságtartást vizsgálta. Azt kérdezték hogy az egyes csoportokhoz tartozókat elfogadná-e a válaszoló családtagként vagy barátként vagy munkatársként vagy vele azonos település lakójaként vagy Romániában élőként vagy pedig az a véleménye hogy Romániában nem kellene ilyen személyeknek élniük.

A legnagyobb elutasítottság a homoszexuálisokkal és a leszbikusokkal szemben tapasztalható (egyaránt 40 százalék) igaz ugyan hogy ennél a két csoportnál a legmagasabbak (14 illetve 15 %) a nem tudja/nem válaszol értékek is.

A többi csoporttal szemben az elutasítottság jóval alacsonyabb sorrendben: Jehova tanúi 25% muzulmánok iszlám vallásúak: 19% romák: 13% négerek: 11% arabok: 11% kínaiak 10% magyarok: 7% Moldovai Köztársaság állampolgárai: 4% zsidók: 4%.

A következő kérdésekkel azt vizsgáljuk mennyire kellemes Önnek kapcsolatba lépnie
különböző csoportokhoz tartozó személyekkel. Melyik az a legközelebbi viszony
amelyet létesítene egy olyan személlyel aki ...?

A legközelebbi kapcsolatot a családtagként való elfogadást legnagyobb mértékben sorrendben a zsidók a magyarok és a Moldovai Köztársaság állampolgárai élvezik (21% 20% illetve 19%). Családtagként a megkérdezetteknek csak 3-3 százaléka fogadna el homoszexuálist vagy leszbikust. Ezek a válaszok annak fényében is értékelendők hogy a megkérdezettek 30 százaléka válaszolta hogy rokonai és barátai közt él más etnikumhoz tartozó személy 38 százalékának rokonai és barátai közt van más vallású és 1 százaléka mondta hogy rokonai és barátai közt van homoszexuális vagy leszbikus. (Nt/nv a más etnikumra és a más vallásra vonatkozóan 1% a homoszexuálisokra és leszbikusokra vonatkozóan 13%).

A nemzetiségek jogaira vonatkozóan a kutatás során megkérdezték: "Mit gondol jelenleg Romániában a kisebbségeknek túl sok joguk van vagy túl kevés joguk van vagy annyi joguk van amennyi kell?" 45 százalék szerint a kisebbségeknek ma Romániában annyi joguk van amennyi kell 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre 19 százalék szerint túl sok joguk van és 14 százalék azok aránya akik szerint túl kevés a joguk. Ebben a 14 százalékban lényegesen kisebb arányban vannak a román nemzetiségűek mint a más etnikumú válaszolók.

A magyarsághoz való viszonyt oly módon is vizsgálták hogy megkérdezték mennyire értenek egyet a magyarokra vonatkozó egyes kijelentésekkel.

Hasonlóképpen konkrét állítások véleményeztetésével vizsgálták a kutatás során a zsidósághoz és a romákhoz való viszonyulást is. A kutatási jelentés ezek adatait is pontosan részletezi. Mi itt csak annyit emelünk ki hogy míg az ilyen kérdéssoroknál a nt/nv válaszok aránya a magyarokra vonatkozóan 8-27 százalék között változott a romákra vonatkozóan ennél alacsonyabb (6 és 13 százalék közötti) a zsidóságra vonatkozóan jóval magasabb (21 és 52 százalék közötti) értékek voltak tapasztalhatók.

Politikai berendezkedés pártok és politikusok

A felmérés kimutatja a román közvélemény erős ragaszkodását a tekintélyelvűséghez. A válaszolók 84%-a egyetért azzal hogy "Romániának egy erőskezű vezetőre van szüksége aki rendet teremt az országban" 65% szerint "a dolgok sokkal jobban mennének ha mindenki mindig betartaná a hatóságok rendeleteit" és 54% egyetért azzal hogy "a közrend biztosítása fontosabb az egyéni szabadság tiszteletben tartásánál".

Az állam tekintélyét megkérdőjelező könyveket és eszméket a megkérdezettek 36%-a szerint be kellene tiltani - ezt azonban 45 százalék ellenzi.

Arra a kérdésre hogy "Mennyire lenne jó Romániának ha katonai rezsim irányítaná?" a megkérdezettek 57 százaléka azt válaszolta hogy rossz vagy hogy nagyon rossz lenne emellett azonban több mint egyötöd (22%) azt hogy ez nagyon jó vagy inkább jó lenne. (Igaz a nem érdemi válaszok aránya is 21% volt.) Azt hogy Románia politikai rendszere demokratikus legyen 80 százalék mondta nagyon jónak vagy inkább jónak a bizonytalanok aránya 15 százalék volt azoké pedig akik szerint ez rossz vagy nagyon rossz lenne 5 százalék volt.

Arra a kérdésre hogy "Jó lenne-e az egypártrendszer Romániában?" a megkérdezettek több mint fele (54%) válaszolta hogy nem vagy hogy egyáltalán nem. Az egypártrendszert jónak vagy nagyon jónak tartók aránya így is magas: csaknem egyharmad (32%). Nt/nv: 14 %.

Azzal hogy a piacgazdaság jó Romániának a megkérdezettek több. mint négyötöde (82%) teljes mértékben vagy inkább egyetért. Ezzel inkább nem vagy egyáltalán nem ért egyet 5 százalék. (Nt/nv: 13.)

A politikusok iránti bizalmat illetően arra válaszoltak a megkérdezettek hogy "Mennyire bízik Ön a következő személyekben?" és tizenegy politikus közéleti szereplőről kellett megmondani hogy a megkérdezett egyáltalán nem nagyon kevéssé kicsit nagyon vagy nagyon nagy mértékben bízik benne vagy hogy nem ismeri. Olyan politikus akiről a lakosság abszolút többsége mondta volna hogy nagyon vagy hogy nagyon nagy mértékben bízik benne egy sem volt a tizenegy kérdezett név között. A legnagyobb a lakosság egy negyedénél magasabb arányban négy politikusról mondták hogy nagyon vagy nagyon nagy mértékben bíznak benne: Teoctist patriarcha (43%) Ion Iliescu (32%) Adrian Nastase (29%) és Theodor Stolojan (27%). A többi politikussal kapcsolatban a következő arányok adódtak: Traian Basescu: 24% Corneliu Vadim Tudor: 21% Adrian Paunescu: 15% Gheorghe Funar: 12% Madalin Voicu: 8% Markó Béla: 5% Dan Voiculescu: 3%.

A teljes elutasítottságot vizsgálva az "egyáltalán nem bízik benne" válaszok a következő sorrendet eredményezték: Markó Béla: 48% Gheorghe Funar: 37% Corneliu Vadim Tudor: 36%.

A kutatás során megkérdezték azt is hogy "Az ön véleménye szerint vannak-e Romániában szélsőséges pártok vagy szervezetek?" és azokat akik azt felelték hogy vannak ilyenek arra is megkérték nevezzenek meg ilyeneket (több válasz volt lehetséges). A megkérdezettek 30 százaléka szerint Romániában vannak szélsőséges pártok vagy szervezetek (ellenkező véleményen 20 százalék volt és igen magas volt nt/nv értéke: 49%).

Szélsőséges pártként csaknem minden második említésben a Nagy Románia Párt szerepelt (az említések 49%-a) minden ötödikben pedig az RMDSZ (az említések 20%-a). Más pártot vagy szervezetet mint szélsőségest az említéseknek csak kevesebb mint 3 százalékában neveztek meg. Azok közül akik szerint van vagy vannak Romániában szélsőséges pártok szervezetek 33 százalék nem nevezett meg ilyet.

Az egyes intézményekbe vetett bizalmat illetően a kutatás a következőket mutatta ki. A lakosság több mint háromnegyede (77%) nagy vagy nagyon nagy mértékben bízik az egyházban csaknem kétharmada a hadseregben (63%) több mint fele a román oktatásban valamint a sajtóban (57 illetve 53%). A kormányban és az igazságszolgáltatásban a megkérdezettek kevesebb mint egynegyede bízik vagy bízik nagyon (23 illetve 22%) a parlamentben csak 16 százalék a politikai pártokban pedig csak a lakosság 9 százaléka.

A kutatás számos más fontos társadalmi politikai szociális és kulturális kérdéskört is vizsgált. Ezek kérdéseit és a válaszok százalékos megoszlásait részletesen ismerteti a The Gallup Organization Romania honlapjáról letölthető román nyelvű kutatási jelentés.

Módszertan

A kutatást a The Gallup Organization Romania végezte 2003 szeptemberében a bukaresti Közpolitikai Intézet (Institutul pentru Politici Publice) megbízásából az Extremizmus Romániában című kutatási project részeként.

A felmérésre szeptember 1. és 15. között került sor 106 településen összesen 146 választókerületben a 18 éves és idősebb lakosság körében. Az 1500 fős minta kiválasztása a választói névjegyzékből háromlépcsős rétegzett véletlen mintavétellel történt. Rétegzési szempontul a történelmi régiók a lakóhely típusa és a lakóhely nagysága szolgáltak. A minta nem életkor családi állapot és iskolai végzettség szerint reprezentálja a 18 éves és annál idősebb lakosságot.

Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 2 7%.

(Ismertetésünkben az eredetiben egy tizedesjegy pontossággal megadott értékeket egész számokra kerekítve közöljük.)

Kapcsolódó oldalak

• The Gallup Organization Romania
• Institutul pentru Politici Publice

A határon túli magyarság problémáinak kormányzati kezelésével és az aradi Szabadság-emlékmű újrafelállításával kapcsolatban külső megrendelő nélkül saját költségére végzett kutatást a Magyar Gallup Intézet 2003 októberáben. Az előző hónapban 2003. szeptemberében - korábbi vizsgálatai folytatásaként szintén a saját költségén külső megbízó nélkül - végzett kutatást a magyar Gallup a zsidó- és romaellenes előítéletek alakulásáról. Kutatási beszámolóink honlapunkon olvashatók:

• A többség az aradi emlékmű újrafelállítása mellett van
• A zsidó- és romaellenes előítéletek alakulása az elmúlt tíz évben
• Diszkrimináció Európában (Discrimination in Europe. Special Eurobarometer 57. Executive Summary)