FLASH EUROBAROMETER
A magyarok a gazdaságpolitikai problémák megoldódását remélik az euro bevezetésétől
Az euroval kapcsolatban optimisták
a bevezetés időpontját illetően szkeptikusak vagyunk
A magyarok régiós összehasonlításban rendkívül pozitív várakozásokkal néznek az euro várható bevezetése elé - olvasható a Magyar Gallup Intézet által végzett és koordinált Flash Eurobarometer vizsgálat eredményeiből.
Ellentétben a térség uralkodó trendjeivel a magyar euro-optimizmus töretlen és a választási kampány kezdetén mért megingás után újra a 2004-ben is mért 56%-on áll. Gyakorlatilag az ország fele örülne annak ha a Forintot az euro váltaná az ország hivatalos fizetőeszközeként. Az ország lakóinak 36%-a (amelynél magasabb arányt egyedül a 2007 januárjától euróra váltó szlovénok körében mértünk) a lehető leghamarabb szeretné lecserélni a Forintot. Ugyanakkor a magyar válaszadók realisták - a hivatalosan is ambivalens céldátummal megegyezően - a térségben az egyik legtávolabbi dátumot jelölték meg az euro-övezethez való csatlakozás előrelátható időpontjaként: a legtöbben 2010-re vagy későbbre tették a valutaunióba való belépésünk várható évét.
A kérdéssel kapcsolatos kommunikációs stratégia kritikája is hogy tíz kérdezett közül 7 azt gondolja hogy Magyarország szabadon dönthet afelől hogy belép-e a valutaunióba vagy sem. Vélik ezt annak ellenére hogy a csatlakozási szerződésben Magyarország már elkötelezte magát e tekintetben. Ugyanakkor több példa van a régi tagállamok közül is akik a csatlakozási szerződésük ellenére is kívül maradtak az euro-övezetből. Mindenesetre a tavaszi választási kampány során többször is úgy vetődött fel az euro csatlakozás kérdése mintha az a nemzeti szuverenitás körébe tartoznak és ez a magyar választók véleményében tükröződik is.
Bár az informáltság foka meglehetősen alacsony (ezt bizonyos ténykérdések ismeretének viszonylagos hiánya és az önmaguk által megítélt informáltsági szint alacsony volta egyaránt alátámasztja) a legtöbb magyar számára a fizetőeszköz-váltás legkézenfekvőbb előnyei evidensek: széles körű az egyetértés hogy az euro övezeten belül könnyebb illetve olcsóbb lesz utazni vásárolni árakat összehasonlítani. A magyar kérdezettek pontosan fele úgy véli hogy az euro övezethez tartozás bizonyos mértékben megvédi majd az országot a nemzetközi válságok hatásaitól is. A többség kedvezőbb kamatszintet is remél az új valutától és általánosságban kedvezőnek ítéli a euro övezethez való csatlakozás gazdaságra és foglalkoztatottságra gyakorolt hatását.
A magyar válaszokból az tűnik ki hogy az emberek az euro és a maastrichti kritériumok által körülhatárolt nagymértékű külső kontroll által remélik az ország gazdasági bajainak a bizonyos fokú rendbetételét. A magyarok a térség átlagánál messze jobban bíznak az euro nemzeti pénzügyekre gyakorolt pozitív hatására: kétharmaduk stabilabb költségvetési helyzetet vár a valutaváltás nyomán (a tíz újonnan csatlakozó ország közül egyedül itt vélekedik így a többség - és ez az eredmény még a meglehetősen rózsás jövőképpel kecsegtető választás előtti média- és véleménykörnyezetben született).
Mi több az ország lakóinak a többsége - a térségben egyedüliként - anti-inflációs hatást is remél az euro bevezetésétől. Az euróhoz kötődő egyik paradoxon hogy EU-szerte inflációs hatást tulajdonítanak a közös fizetőeszköznek holott az euro övezet inflációs mutatói kedvezőbbek a nemzeti valuták idején tapasztalt inflációs rátákhoz képest. Éppen ezért érdekes hogy a magyarok Európában egyedüliként bíznak az euro árszínvonalra gyakorolt kedvező hatásában. Ez része annak a más tagországokban is tapasztalható jelenségnek hogy a saját kormányzatba vetett bizalom alacsonyabb az európai intézmények iránt tanúsított bizalomnál. Egyfajta külső racionális kényszerként fogjhatják fel sokan az eurót is amely segíthet a nemzeti gazdaságpolitika és monetáris politikai kontrolljában is.
Sok országban a nemzeti valuta erősen kötődik a nemzeti identitáshoz sőt része is annak - és ez nem csak a Deutsch Mark esetében volt így de például a lett lat is hasonlóan fontos és integráns része a független lett nép nemzeti jelképeinek.. Magyarországon talán éppen mert a Forint középtávú múltja meglehetősen dicstelen úgy tűnik az 1946-ban bevezetett valuta kevésbé része a nemzeti identitásnak. A magyarok mindössze 19%-a tartja problémának hogy az euro bevezetését megsínyli a nemzeti azonosságtudatunk ami a legalacsonyabb arány a tíz új tagországban. A problémát megfordítva is ugyanezt a pragmatikus álláspontot látjuk: a magyarok kiugróan kevéssé gondolják hogy közös pénz közelebb hozná a közös identitást; tízből hatan nem értenek egyet azzal hogy az euro bevezetése erősíti majd az emberek európai azonosságtudatát - szemben a térség 39%-os átlagával.
A magyarok nagyobb része tisztában van azzal hogy az euro bevezetése nem jár kellemetlenségek nélkül: a magyarok 40%-a tart attól hogy a valutacsere kapcsán személyes kellemetlenségekkel kell szembenézniük mégis a legtöbben (hasonlóan a többi ország közvéleményéhez) az átváltás körüli visszaélésektől konverziós csalásoktól tartanak (64%).
A felmérés idején a választópolgárok előtt még nem volt ismert a kedvezőtlen költségvetési helyzet; az ahhoz kapcsolódó megszorítások későbbi nyilvánosságra hozatala nyilván befolyásolhatta az emberek euro-hoz fűződő viszonyát is az Eurobarometer vizsgálat óta. A legfrissebb (júniusi) Gallup omnibusz vizsgálat szerint a magyarok 38%-a gondolja hogy "Magyarország számára elsőrendű fontosságú hogy mihamarabb bevezessük az euro-t?" akár az ismertté vált megszorító intézkedések árán is míg a relatív többség (48%) ellenkező véleményen van. Az MSZP-hez a választások óta hűséges szavazók dontő többsége ilyen feltételek mellett is elkötelezett euro-párti (64%) míg a választások óta elpártoló viszonylag széles szavazói körnek mindössze negyede támogatja az euró bevezetését ha az ilyen áldozatokkal jár. A Fidesz támogatói körében hasonlóan alacsony (28%) az euro bevezetését megszorítások árán is támogatók aránya.
Az Európai Bizottság közbeszerzési eljárása során a Magyar Gallup Intézetet választotta ki
hogy az ún. Flash Eurobarométer vizsgálatsorozat keretében az EU tagállamaiban és más európai országokban rendszeres telefonos közvélemény-kutatásokat végezzen
illetve koordinálja a vizsgálat terepmunkáját. A magyar minta elemszáma 1016 fő volt
a régióban összesen 10120 polgár véleményét gyűjtöttük össze. A terepmunka 2006 március 31 és április 4. között zajlott
részben telefonos
részben személyes módszerrel. Részletesebb technikai információk a vizsgálat részletes jelentésében találhatók. A részletes eredmények elérhetőek az EU weboldaláról angol nyelven: összefoglaló
részletes jelentés
