Főoldal | Európa

A csatlakozó és a tagjelölt országok közvéleménye
közvetlenül az Unió bővítése előtt

CCEB 2004.1. gyorsjelentés

Nyomtassa ki ezt az oldalt

Az Európai Bizottság megbízásából az Eurobarométer kutatások módszertanának megfelelően a Standard Eurobarométer kutatási eredményeivel összevethetően 2004. február 20. és március 17. között személyes megkérdezéssel felmérés készült a tíz csatlakozó és a három tagjelölt országban: Cipruson a Cseh Köztársaságban Észtországban Lengyelországban Lettországban Litvániában Magyarországon Máltán Szlovákiában és Szlovéniában valamint Bulgáriában Romániában és Törökországban. A Magyar Gallup Intézet koordinálta az adatfelvételt és végezte el az adatok elemzését.

Várakozások

A csatlakozó országok meglehetősen nagymértékben pesszimisták azt illetően mit hoz 2004 a polgáraiknak. Az Európai Unió több mint minden második új polgára negatív gazdasági változásoktól tart hazájában. Bár munkavállalói helyzetét közel ugyanolyannak látja a többség saját személyes helyzetét illetően többen tartanak rosszabbodástól mint amennyien javulást remélnek.

Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos rövid távú várakozásokat illetően Magyarországon ugyanolyan arányban vannak az optimisták mint a csatlakozó országok átlagában a pesszimisták pedig némileg (5 százalékponttal) kevesebben.

Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos rövidtávú várakozások
"Mit vár Ön az elkövetkező 12 hónaptól:
a gazdasági helyzet Magyarországon a következő 12 hónap alatt jobb lesz rosszabb lesz vagy ugyanolyan marad?"

Bizalom az intézményekben

Az EU intézményeibe vetett bizalom nem változott de a nemzeti politikai intézményekben (a parlamentben a kormányban) a legtöbb csatlakozó országban sokkalta kevésbé bíznak az emberek mint korábban bármikor. A politikai pártokban a csatlakozó országok átlagában a lakosság 7 százaléka bízik csupán 82 százalék inkább nem bízik. Országa parlamentjében 76% kormányában 74% inkább nem bízik.

Bizalom a politikai intézményekben
"Kérem a felsorolt intézmények mindegyikéről mondja meg hogy inkább bízik bennük vagy inkább nem bízik bennük!"
(inkább bízik %)

A kormányban Magyarországon az EU-átlagnál 1 százalékponttal többen a parlamentben 6 százalékponttal kevesebben bíznak de mindkét intézményben jobban bíznak a magyarok mint a csatlakozó országok polgárai átlagosan.

Jó dolog-e az EU-tagság?

A csatlakozó országokban tavaly tavasz óta nagymértékben (15 százalékponttal) csökkent az európai uniós tagságot jó dolognak tartók aránya. Az Európai Unió korábbi tizenöt tagországában átlagosan 48 százalék tartja jó dolognak országa uniós tagságát a csatlakozó országokban viszont - a csatlakozási folyamat kezdete óta most először - ennél kevesebben: 43 százalék. Az európai uniós tagságot támogatók arányának ilyen nagymérvű csökkenése nem jelenti azt hogy az ellenzők tábora ugyanilyen arányban nőtt volna: az Európai Uniós tagságot rossz dolognak tartók aránya a csatlakozók átlagában egy év alatt csak 6 százalékponttal nőtt s most sem haladja meg a 16 százalékot.

Az uniós tagság támogatottsága
"Általában szólva Ön szerint Magyarország Európai Uniós tagsága
jó dolog lesz rossz dolog lesz vagy nem lesz se rossz se jó dolog?"

Magyarországon a megkérdezettek 45 százaléka felelte azt hogy az ország uniós tagsága jó dolog ennél azonban 13 százalékponttal nagyobb arányban (58%) válaszolták egy másik kérdésünkre azt hogy Magyarország európai uniós tagsága az ország számára előnyös lesz. A csatlakozó országok átlagához képest mindkét kérdést illetően nagyobb arányt képviselnek Magyarországon a pozitív és kisebb arányt a negatív véleményen lévők.

Az euro

Az euro támogatottsága az egy évvel ezelőttihez és különösen a tavaly nyárihoz képest csökkent de most magasabb mint tavaly ősszel volt: a csatlakozó országok átlagában tíz ember közül hatan támogatják hogy egyetlen közös fizetőeszköze legyen az Uniónak az euro.

Az euro támogatottsága
"Kérem mondja meg hogy támogatja vagy ellenzi az Európai Monetáris Uniót
egyetlen közös fizetőeszközzel az euróval?."

Közös uniós kül- és biztonságpolitika

Noha a közös uniós kül- és biztonságpolitika támogatottsága csökkenő tendenciát mutat a csatlakozó országokban a támogatók továbbra is nagy többségben vannak. Azt például hogy az Európai Uniónak legyen saját külügyminisztere aki szószólója lehetne a közös európai uniós álláspontnak a csatlakozó országok állampolgárainak 61 százaléka támogatja és 73 százalék ért egyet azzal hogy az EU-nak legyen egy gyors reagálású hadtestje amelyet nemzetközi válságok esetén gyorsan a helyszínre lehet küldeni. Az előbbit Magyarországon a csatlakozók átlagánál többen támogatják az utóbbit közel annyian mint a csatlakozó országok átlaga. A magyarok a csatlakozók átlagánál valamivel nagyobb arányban értenek egyet azzal hogy az Európai Uniónak legyen közös védelmi és biztonságpolitikája (82% szemben 79%-kal) és azzal is hogy más országokkal szemben az Unió tagországaiban érvényesüljön egységes közös külpolitika (70% szemben 68%-kal ).

EP-választás: szavazási hajlandóság

A tíz csatlakozó országban négy megkérdezett közül három elismeri hogy az európai parlamenti választás fontos (74 százalék ért ezzel valamilyen mértékben egyet) mégis csak 44 százalék valószínűsíti hogy részt vesz a szavazáson (egy tízfokú skálán a 8-ast a 9-est és a 10-est jelölve meg) és közülük is csak 32 százalék ígéri egészen biztosra a részvételét (a 10-est jelölve meg a skálán).

Szavazási hajlandóság az európai parlamenti választáson
"Az Európai Parlamenti választások júniusban lesznek. Meg tudná-e mondani egy tízfokú skála segítségével
mennyire valószínu hogy szavazna ezen a választáson?
Kérem helyezze el szándékát ezen a tízfokú skálán ahol az "1"-es azt jelenti hogy egészen biztosan nem szavazna
a "10"-es pedig azt hogy egészen biztosan szavazna és a közbeeso számok e két pozíció közötti álláspontokat jelölik."
(%: egészen biztos hogy elmegy szavazni ; piros léniákkal jelölve: átlagos pontszámok a tízfokú skálán)

Magyarországon 80 százalék tartja fontosnak a választást (teljes mértékben vagy inkább egyetértve az állítással) de csak 47 százalék mondta egészen biztosra a részvételét és valamennyire valószínűnek (10-es 9-es és 8-as jelöléssel a skálán) együttesen 60 százalék. Ennél nagyobb részvételi hajlandóságot csak a máltaiak mutatnak a ciprusiak ugyanekkorát a többi csatlakozó országban kevesebben valószínűsítik részvételüket. Magyarországon 18 százalék azok aránya akik a nem valószínű hogy részt vesznek a szavazáson vagy egészen biztosan nem szavaznak (ez a skálán az 1-es 2-es és a 3-as jelölés). Ez utóbbi arány öt országban is magasabb mint nálunk Észtországban egyenesen 30 százalék.

Módszertan

Az egységes kérdőívekkel személyes megkérdezéssel végzett vizsgálat során az egyes tagjelölt országokban 1000-1000 Cipruson és Máltán 500-500 tizenöt éves és annál idősebb személyt kérdeztek meg a tizenhárom országban összesen 12124 főt. A terepmunkát helyi kutatóintézetek végezték február 20 és március 17. között a Magyar Gallup Intézettel együttműködve: a Magyar Gallup Intézet koordinálta az adatfelvételt és végezte el az adatok elemzését. A magyarországi adatfelvételre február 24. és március 14 között került sor 1014 fő megkérdezésével.

A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok a régiók és a településtípus valamint a képzettségi szint és a családi állapot szerint pontosan követi az egyes országok felnőtt (15 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket többszempontú súlyozással korrigáltuk.

A tizenöt régebbi uniós tagországra vonatkozó adatok az ugyancsak 2004 tavaszán készült Standard Eurobarometerből (EB 61) valók.

Kapcsolódó oldalak
 
       CCEB 2004.1 - First results
 
       CCEB 2004.1 - A teljes jelentés angolul a Standard Eurobarometer 61. "C" fejezetében [a pdf dokumentum 131-310. oldalán: C 1-172.]
 
      A Magyarországról szóló nemzeti jelentés (magyarul)
 
      Az Eurobarometer website-ja
 
      A tagjelölt országok Eurobarométerének weboldala