Eurobarométer összehasonlító elemzés
Az
uniós tagországok és a tagjelölt országok közvéleménye
2003 őszén
A tagjelölt országok Eurobarométere kutatások keretében a Magyar Gallup Intézet elkészítette a 13 tagjelölt országra vonatkozó újabb őszi 2003.4. számú kutatás gyorsjelentését s az megjelent az Európai Bizottság közvélemény-kutatásainak honlapján. Ezzel egyidőben közzétették az uniós tagországban készült legfrissebb Standard Eurobarometer kutatás (EB 60) és A tagjelölt országok Eurobarométere kutatás legfontosabb megállapításainak összehasonlító elemzését is melyet ugyancsak a Magyar Gallup Intézet készített. Az alábbiakban ez utóbbi elemzés néhány főbb adatát ismertetjük.
Jó dolog-e az EU-tagság?
Magyarország európai uniós taggá válását a 15 éves és annál idősebb népesség 56 százaléka jó 10 százaléka rossz dolognak tartja. Ez jobb arány mint a 2004-ben taggá váló tíz országban tapasztalt átlag (52% szemben 12%-kal) és még kedvezőbb arány mint az európai uniós átlag. (A jelenlegi 15 tagország átlagában az emberek 48 százaléka tartja jó dolognak hogy országa tagja az Európai Uniónak 15 százaléka pedig rossznak tartja azt.) Legnagyobb arányban Svédországban tartják rossznak hogy az ország tagja az EU-nak (32%) de itt a tagságot jónak tartók vannak többségben (40%) az Egyesült Királyságban azonban a tagságot rossz dolognak tartók aránya 1 százalékponttal meghaladja azokét akik azt jónak tartják (29% a tagságot rosszallók. 28% a helyeslők aránya). A tagságot a tagországok közül Luxemburgban Írországban és Hollandiában helyeslik a legtöbben (77 73 illetve 62%) a 2004-ben csatlakozók közül pedig Cipruson Szlovákiában és Magyarországon (59 58 illetve 57%). A 13 tagjelölt ország közül Románia Bulgária és Törökország lakossága nagyobb arányban tartja jó dolognak a taggá válást mint bármelyik a 2004-ben csatlakozó tíz ország közül (81 73 illetve 67%).
Közös vagy nemzeti döntéshozatal legyen a külügyekben és a védelmi ügyekben?
Magyarország azon öt ország között van ahol a legnagyobb 30 százalékot meghaladó arányban vannak azok akik azt szeretnék hogy az ország a nem EU-s országokkal ápolt külkapcsolatokat illetően önállóan döntsön: Svédország (39%) Dánia (34%) Egyesült Királyság és Magyarország (32-32%) valamint Finnország (30%). Látni kell azonban hogy a közös külpolitikai döntéshozatal támogatói mind a 28 országban tehát valamennyi tag- és tagjelölt országban abszolút többségben vannak (84 és 55 százalék között) Magyarországon is 56 százalékos ezt az arány.
A honvédelmi ügyekben való döntéshozatalt illetően a magyar közvélemény a leginkább megosztott a tizenhárom tagjelölt ország között de nála megosztottabb két tagország is. A közös EU-s döntéshozatalt támogatók és a nemzeti döntéshozatal mellett állást foglalók aránya Franciaországban és Ausztriában közelebb van egymáshoz (50 vs. 47% illetve 43 vs. 51%) mint nálunk: az ellentétes nézetet vallók aránya ebben a két országban 3 illetve 8 százalékpont. Magyarországon és Görögországban a megosztottság mértéke ennél kicsit kisebb: egyaránt 12 százalékpont de az arányok ellentétesek: (52 vs. 40% illetve 42 vs. 54%). És érdemes figyelni arra is: Magyarországon akárcsak Franciaországban azok vannak többségben akik a közös döntéshozatalt támogatják Ausztriában és Görögországban viszont a nemzeti döntéshozatal híve alkotják a többséget.
Európai és nemzeti identitás
Kérdésünkre hogy a közeli jövőben tekintve milyen identitásúnak tekinti magát csakis magyarnak vagy magyarnak és európainak vagy európainak és magyarnak vagy csakis európainak a magyarok abszolút többsége (51%) azt válaszolta hogy csakis magyarnak. Az idén tavasszal alacsonyabb 39 százalék volt ez az arány - a változás jelentős: 12 százalékponttal nőtt a magukat csakis nemzeti identitásúaknak vallók aránya. Az EU-tagországok átlagában ugyanez idő alatt 1 százalékpontos csökkenést a 13 tagjelölt ország átlagában 2 százalékpontos csökkenést a tíz tagjelölt ország átlagában 3 százalékpontos növekedést figyelhetünk meg.
Látni kell ugyanakkor hogy ez a magyarországi adat hogy 51 százalék csakis nemzeti identitásúnak mondja magát nem áll ellentétben az EU-s tagsággal: Ausztriában Svédországban és Írországban a miénkhez közeli 46 48 illetve 49 százalék a csakis nemzeti identitásúak aránya Görögországban és Portugáliában pontosan a miénkkel azonos mértékű 51 százalék Finnországban magasabb: 57 százalék az Egyesült Királyságban pedig 61 százalék.
Elégedettség a demokrácia működésével
Magyarországon a 15 éves és annál idősebb lakosok közül minden harmadik (33%) elégedett ("inkább" vagy "nagyon") azzal ahogy a demokrácia működik. Az abszolút többség 62 százalék "nem nagyon" vagy "egyáltalán nem" elégedett vele. 2003 tavasza óta az elégedetlenek aránya 6 százalékponttal nőtt az elégedetteké 9 százalékponttal csökkent. A tizenhárom tagjelölt ország átlagában is és a 2004-ben csatlakozó tíz ország átlagában is a demokrácia működésével való elégedetlenség növekedése figyelhető meg bár a változás kisebb mértékű.
Összehasonlításul: a demokráciával országukban most elégedetlenek aránya a 15 EU-tagország átlagában alacsonyabb (43%) a 2004-ben csatlakozó tíz ország átlagában és a 13 tagjelölt ország együttes átlagában pedig valamivel magasabb (66 illetve 67%) mint Magyarországon. Néhány példa: Szlovákiában 79 Romániában 77 Bulgáriában 75 Lengyelországban 72 Csehországban 55 Szlovéniában 45 százalék mondta hogy egyáltalán nem vagy nem nagyon elégedett országában a demokrácia működésével. Olaszországban 66 Portugáliában 64 százalék ez az arány.
Mostani felmérésünkből az is látható: a demokrácia Európai Unión belüli működéséről jobb véleménnyel vannak a magyarok mint a demokrácia hazai működéséről de a pozitív vélemények aránya itt sem éri el az ötven százalékot: 42 százalék elégedett azzal ahogy a demokrácia az EU-ban működik és 21 százalék nem nagyon elégedett vagy inkább elégedetlen vele. Igaz ennél a kérdésnél igen magas 37 százalék volt azok aránya akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni. Megjegyzendő: az Európai Unió-beli demokráciával a magyarok ugyanolyan arányban elégedettek mint a tizenöt EU-tagország átlaga.
Módszertan
Az egységes kérdőívekkel
személyes megkérdezéssel végzett
vizsgálat során az egyes tagjelölt országokban 1000-1000
Cipruson és
Máltán 500-500 tizenöt éves és annál idősebb személyt kérdeztek meg
a
tizenhárom országban összesen 12165 főt. A terepmunkát helyi kutatóintézetek
végezték október 11 és november 9. között a Magyar Gallup Intézettel együttműködve:
a Gallup koordinálta az adatfelvételt
és végezte el az adatok elemzését.
A minta összetétele a nemek aránya
az életkori csoportok
a régiók és
a településtípus
valamint a képzettségi szint és a családi állapot szerint
pontosan követi az egyes országok felnőtt (15 éven felüli) lakosságának
összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket
többszempontú súlyozással korrigáltuk.
Kapcsolódó oldalak
A
tagjelölt országok Eurobarométere 2003.4. Gyorsjelentés (angolul)
Eurobarométer
összehasonlító elemzés: EB 60 - CCEB 2003.4. (angolul)
Az
Eurobarometer website-ja
A
tagjelölt országok Eurobarométerének weboldala
