Érdeklődés és ismeretek [Gallup - A tagjelölt országok Eurobarométere

FŐOLDAL | EURÓPA | Eurobarométer: Tudomány és technológia

Sem az Unió polgárai sem a csatlakozók nem elégedettek ismereteikkel

A tudományos érdeklődés és tájékozottság

Az Európai Bizottság megbízásából az Eurobarométer kutatások módszertanának megfelelően a Standard Eurobarométer kutatási eredményeivel összevethetően 2002. október 16. és november 17. között a Magyar Gallup Intézet felmérést készített a tudományos kutatásra és a tachnológiára vonatkozó nézetekről véleményekről és ismeretekről tizenhárom EU-tagjelölt országban: Bulgáriában Cipruson a Cseh Köztársaságban Észtországban Lengyelországban Lettországban Litvániában Magyarországon Máltán Romániában Szlovákiában Szlovéniában és Törökországban.

E kutatások egyebek közt kiterjedtek arra is hogy a megkérdezettek mennyire érdeklődnek a tudomány és a technológia kérdései iránt s hogy azokban jól tájékozottnak tartják-e magukat.

A vizsgálat során öt témakörre vonatkozóan kérdeztünk meg minden a mintába bekerült személyt arról hogy érdeklődik-e iránta. A kérdések a következő területekre vonatkoztak: sport politika gazdaság és pénzügyek tudomány és technológia s végül kultúra.

Az Európai Unió polgárai - saját válaszaik alapján ítélve - legnagyobb arányban a kultúra áll iránt érdeklődnek: a megkérdezettek 57 százaléka vallott a kultúra iránti érdeklődésről. A kultúrától csak minimális a statisztikai hibahatáron belüli különbséggel marad el a sport iránti érdeklődés (54 százalék). A kultúra és a sport után - csökkenő sorrendben harmadik helyen - következik az EU-ban a tudomány és technológia majd a politika iránti érdeklődés - az előbbit az emberek 45 ez utóbbit 41 százaléka mondta magára jellemzőnek. A legkisebb hányadot - 38 százalékot - a gazdaság és a pénzügyek érdeklik az Unióban.

A tagjelölt országok lakóinak érdeklődésében nagyjából azonos a sorrend. Itt is a kultúra és a sport iránti érdeklődésről nyilatkoztak a legnagyobb arányban; és akárcsak az Európai Unióban a kultúra iránti érdeklődők aránya (55 százalék) itt is csak hibahatáron belül mutatkozott nagyobbnak mint a sport iránt érdeklődőké (53 százalék). A politika iránti érdeklődés a tagjelölteknél is megelőzi a gazdaság és pénzügyek irántit (41 illetve 36 százalék).

Lényeges különbség a tagországok és a tagjelölt országok lakosságának érdeklődésében hogy a tudományos és technológiai érdeklődés a tagjelölt országokban nem a harmadik hanem az utolsó helyen áll a vizsgált öt terület közül.

A magukat az egyes témakörök iránt érdeklődőnek mondók aránya
a tagjelölt országok lakosságának érdeklődési sorrendjében (%)

A 13 tagjelölt országban alig több mint minden harmadik ember (35 százalék) érdeklődik a tudomány és a technológia iránt. Az Európai Unióban ennél 10 százalékponttal magasabb a tudomány és a technológia iránt érdeklődők aránya.

Emlékeztetnünk kell itt arra hogy kutatásunk során nem magát az objektív érdeklődést mértük hanem azt ahogyan az emberek ebből a szempontból önmagukat jellemezték. Lehetséges hogy az általunk mért különbség mindössze arról tanúskodik hogy az Unióban nagyobb az elvárás a tudomány iránti érdeklődéssel szemben és ez hat arra hogyan is jellemzik az emberek önmagukat. A tagországokban mért önjellemzésekből adódó alacsonyabb érték azonban ebben az esetben is figyelemre méltó figyelmeztető.

Az egyes tagjelölt országok lakói közül a ciprusiak közt voltak a legnagyobb arányban olyanok akik azt mondták hogy érdeklődnek a tudomány és a technológia iránt - 58 százalékuk válaszolt így. A legalacsonyabb érték ezen a téren Törökországban tapasztalható: 22 százalék.

Magyarországon több mint minden második felnőtt (53 százalék) mondta hogy érdeklik a tudomány és a technológia kérdései iránt. Magyarország ezzel a tudományos érdeklődés önjellemzésen alapuló sorrendjében a második helyen áll a tagjelölt országok között. Ez egyben azt is mutatja hogy a magyarok nagyobb hányada mondja magát a tudomány iránt érdeklődőnek mint átlagosan az Európai Unió polgárai és még nagyobb hányada mint a tagjelölt országok lakosságáé.

A magukat a tudomány iránt érdeklődőnek mondók aránya
az egyes tagjelölt országokban (%)

Az önjellemzés szerint a magyarok tudományos érdeklődése 8 százalékponttal magasabb a tagországok és 18 százalékponttal magasabb a tagjelölt országok lakossága érdeklődésének átlagánál. (A tizenöt tagország és a tizenhárom tagjelölt ország átlagáról szólva mindig súlyozott átlagokról beszélünk vagyis az egyes országokban mért értékeket a népesség arányában vesszük figyelembe az átlagérték számításánál.)

Összehasonlításul: a tagjelölt országokban a kultúrával kapcsolatban is a ciprusiak mondták legnagyobb arányban hogy érdeklődnek iránta (81 százalékuk nyilatkozott így) őket csak a máltaiak és a lettek (79 illetve 72 százalék) után követtük mi magyarok (69 százalék). A kultúra iránt a törökök érdeklődnek a legkevésbé (csak 44 százalékuk mondta ezt jellemzőnek magára) az övéknél valamivel nagyobb kulturális érdeklődésről vallottak a bolgárok és a románok (47 illetve 54 százalék).

A tudomány és technológia iránt érdeklődők Magyarországon ugyanúgy a harmadik helyen állnak a vizsgált öt témakör iránt érdeklődők közt mint az EU országok lakossága körében. Az érdeklődési sorrend Magyarországon ez: kultúra politika tudomány és technológia gazdaság és pénzügyek és végül a sport.

A magukat az egyes területek iránt érdeklődőnek mondók aránya
a magyarok érdeklődési arányának sorrendjében (%)

A fenti ábrán látható: a magyarok négy vonatkozásban is nagyobb arányban mondták magukat érdeklődőnek mint ahogy a tagjelölt országok és az Unió lakossága jellemezte önmaga érdeklődését az egyes területek iránt. Egyes egyedül a sport iránti érdeklődésről vallottak kisebb arányban a magyarok mint a tizenhárom ország átlaga.

Az öt témakör közül az átlaghoz képest a legnagyobb különbséggel a tudomány és a technológia iránt mondták nagyobb arányban érdeklődőnek magukat a magyarok a tagországok és a tagjelöltek lakosságával összevetve is. 4. ábra

Hány százalékponttal nagyobb Magyarországon
a magukat az egyes területek iránt érdeklődőnek mondók aránya
mint átlagosan az Európai Unióban illetve a tagjelölt országokban?

A vizsgálat során az is szerepelt a kérdések között hogy Ön jól tájékozottnak érzi-e magát ezeken a területeken: a sportban politikában a gazdaságban és a pénzügyekben a tudomány és a technológia területén s végül kultúrában.

Az egyes területekre vonatkozó ismereteket illetően a megkérdezettek önjellemzése alapján az Európai Unióban a következő sorrend alakult ki: legtöbben a sportban tartják magukat jól informáltnak (57 százalék) ezután a kultúra területén (csaknem minden második ember - 49 százalék) és valamivel kevesebben érzik magukat tájékozottnak a politikában (44 százalék). Legkisebb arányban a tudomány és a technológia illetve a gazdaság és a pénzügyek kérdéseiben gondolják tájékozottnak magukat az Európai Unió polgárai (33 illetve 32 százalék - a különbség a statisztikai hibahatáron belül van).

A tagjelölt országokban kicsit más a helyzet: egyforma arányban tartják magukat tájékozottnak a kultúrában és a sportban (47-47 százalék az érték mindkét területen kisebb mint a tagországokban). Középső helyre itt is a politika került (40 százalékkal) és negyedik-ötödik helyre szorult itt is - és itt is minimális különbséggel - a gazdasági-pénzügyi ismeretek és a tudományos-technológiai ismeretek vélelmezett szintje (28 illetve 27 százalék). 5. ábra

A magukat jól tájékozottnak mondók aránya
a tagjelölt országok lakosságának tájékozottsági sorrendjében (%)

A tudomány és a technológia kérdéseiben az Európai Unióban csak minden harmadik a tagjelölt országokban pedig alig több mint minden negyedik ember érzi magát jól informáltnak. Az öt témakör közül a tagjelölt országok lakosságának is és az unió lakosságának is a legkisebb hányada a gazdaság és pénzügyek valamint a tudomány és a technológia területén tartja magát jól tájékozottnak.

Magyarországon ugyancsak a gazdaság és pénzügyek valamint a tudomány és a technológia az amivel kapcsolatban a legkisebb arányban mondják magukat tájékozottnak az emberek (35 illetve 32 százalék) de a magyarok önjellemzésükből kirajzolódó tájékozottsága jóval meghaladja a tagjelölt országok lakosságáét és statisztikai hibahatáron belül megközelíti illetve meghaladja az uniós polgárokét.

Statisztikai hibahatáron belül a magyarok ugyanakkora hányada tekinti magát tudományos téren tájékozottnak mint átlagosan a tagországok lakossága (tehát közel egyharmaduk) és 5 százalékponttal nagyobb hányada mint átlagosan a tagjelölt országok lakossága.

A magukat az egyes területeken jól tájékozottnak mondók aránya
a magyarok tájékozottsága arányának orrendjében (%)

Természetesen itt is fontos megjegyeznünk: az adatok az önértékelés szerinti ismeretszintre vonatkoznak azt hasonlítják össze hogy az egyes országok lakosságának milyen hányada tartja magát tájékozottnak a tudomány és a technológia terén és nem azt hogy ténylegesen milyen színtű a tájékozottságuk.

Szemben azzal hogy a tudomány és a technológia iránti érdeklődését illetően a Magyarország lakossága a tizenhárom tagjelölt ország sorában a második helyre sorolódott az önjellemzések alapján azt illetően hogy mennyire tekintik magukat jól tájékozottnak ezen a téren a tudományra vonatkozó ismereteket illetően jóval hátrább: a hatodik helyen áll. A felnőtt magyar lakosságnak nem egészen egyharmada mondja magát jól tájékozottnak a tudomány és technológia kérdéseiben.

A magukat a tudomány terén jól tájékozottnak mondók aránya
az egyes tagjelölt országokban (%)

Célszerű ismét emlékeztetni arra hogy a jól tájékozottságra vonatkozó adatok is (akárcsak az érdeklődésre vonatkozók) önjellemzésből származnak. A magukat jól tájékozottabbnak mondók magasabb vagy alacsonyabb aránya ennek megfelelően nem feltétlenül jelent ténylegesen magasabb vagy alacsonyabb tájékozottságot - jelenthet szigorúbb vagy kevésbé szigorú önértékelést is.

A tudományra és technológiára irányuló érdeklődésre és az e tárgykörben való informáltságra vonatkozó kijelentések egymással összekapcsolva is érdekes adatokkal szolgálnak.

Az Európai Unió minden tíz polgára közül három (29 százalék) mondja hogy érdeklik a tudomány és a technológia kérdései és jól is informált ezeken a területeken. A tagjelölt országok lakosságának kevesebb mint negyede (23 százaléka) tartja magát érdeklődőnek is és tájékozottnak is a tudományos kérdésekben.

A magukat érdeklődőnek bár nem jól tájékozottnak tartók aránya is magasabb az Unió országokban mint a tagjelölt országokéban. Az EU-ban 46 százalék a tagjelölt országokban tíz százalékponttal magasabb 56 százalék azok aránya akik azt mondják hogy se nem tájékozottak se nem érdeklődők tudományos téren.

Az EU-tagországok lakosságának önértékelése a tudományt illetően minden vonatkozásban kedvezőbb mint a tagjelölt országoké.

A tudomány és technológia iránti érdeklődés és tájékozottság
az EU-ban a tagjelölt országokban és Magyarországon
a lakosság önértékelése szerint

A tudomány iránti érdeklődésre és tájékozottságra vonatkozó önértékelést együtt vizsgálva Magyarország lakossága kedvezőbb képet rajzol magáról mint a tagjelölt országok lakossága együttesen: nagyobb arányban vannak az érdeklődők és egyben tájékozottak nagyobb arányban vannak a nem tájékozottak de érdeklődők és kisebb arányban a se nem tájékozottak se nem érdeklődők.

Szintén kedvező a kép ha az Unió átlagával vetjük össze Magyarország felnőtt lakosságának önértékelését. Nálunk ugyanakkora hányad (29 százalék) mondja magát a tudomány és technológia iránt érdeklődőnek és egyben ezen a téren jól tájékozottnak is mint átlagosan az Európai Unióban és Magyarországon az uniós polgárokhoz képest 8 százalékponttal nagyobb arányban vannak a nem tájékozottak de érdeklődők és 3 százalékponttal kisebb arányban a se nem tájékozottak se nem érdeklődők.