A tagországok és a csatlakozók lakossága is
határozottan vall identitásáról

Nyomtassa ki ezt az oldalt!


Karakterisztikus az az érték is hogy hol milyen arányban vannak azok akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni az európaisággal vagy a nemzeti identitással kapcsolatos kérdésünkre.

A tizenöt tagország átlagában mindössze 3 százalék a 2004-ben még nem csatlakozó 3 tagjelölt ország átlagában 4 százalék a 2004-ben csatlakozó tíz tagjelölt országban 5 százalék volt a "nem tudja / nem válaszol" érték. Az átlagokban minimális a különbség.

Az EU 15 tagországában mindössze 0 és 5 százalék között váltakozott a válaszolni nem tudók és nem akarók együttes aránya a 2004-ben még nem csatlakozó három országban 2 (Törökország) 7 (Románia) illetve 12 százalék (Bulgária) volt ez az érték a 2004-ben csatlakozó tíz országban azonban 1 és 15 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Az egyes csatlakozó országokban tehát valamelyest nagyobb a bizonytalanok aránya mint az egyes tagjelölt országokban.

Ciprussal együtt Magyarország az a tagjelölt országok között ahol mindössze 1 százalék nem tudott vagy nem akart nyilatkozni arról hogy a közeli jövőre gondolva milyen mértékben tekinti magát nemzeti vagy európai identitásúnak.

A "nem tudja" választ adók vagy nem válaszolók aránya Lettországban Litvániában Csehországban és Észtországban a legmagasabb (15 14 13 illetve 11 százalék).

A kérdés eredeti megfogalmazói az egyes országokban az identitásválasztást az adott ország és az európai identitás közötti választásra szűkitették. Így aztán néhány csatlakozó országban a válaszolók egy része inkább a "nem tudom" válasszal fejezte ki a kérdéssel szembeni értetlenségét. Ha részletesebben megnézzük hogy hol magas ez az arány akkor a magas nemzetiségi népességgel rendelkező országok körében találjuk meg ezt a kört. Egy részletesebb elemzés például azt mutatta hogy a legmagasabb európai identitásúakat is az orosz anyanyelvű baltiak a romániai magyarok a bolgáriai törökök vagy a törökországi kurdok körében találtuk.

..

Európaiság és nemzeti identitás az Európai Unióban és a tagjelölt országokban
A kizárólagos nemzeti identitás az Egyesült Királyságban illetve Magyarországon és Észtországban a legnagyobb arányú
Erős nemzeti identitáshoz is kapcsolódhat európai identitás
Politikai hovatartozás szerint nincs a korosztályok között van különbség a magyarok nemzeti identitásában
A csatlakozó országok lakossága nagyobb arányban vall európai identitásról mint a tagországok polgárai
A tagországok és a csatlakozók lakossága is határozott identitással rendelkezik

..

Kapcsolódó oldalak:
EB59 - CCEB 2003.2 Comparative Highlights
EB-59: Standard Eurobarometer 59 [March - April 2003]
CCEB 2003.2 - Candidate Countries Eurobarometer Spring 2003
A lap tetejére

 

 

Európa rovat  |  FőlapThe Gallup Organization | gallup

Copyright © 2003 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2003-07-25 11:01