Nyomtassa ki ezt az oldalt!

Ha együtt vizsgáljuk azokat akik a közeljövőbe tekintve csakis nemzeti identitásúnak látják magukat valamint azokat akik nemzeti és európai identitásúnak is egyben de e kettő közül a nemzetit sorolják az első helyre némileg más képet látunk.

A 2004-ben csatlakozó tíz tagjelölt ország összevont átlaga (87 százalék) ebben az esetben már meghaladja a jelenlegi EU-tagországok összevont átlagát (84 százalék).

Más az egyes országok sorrendje is ebben az esetben. Az Európai Unió jelenlegi 15 tagországa közül az Egyesült Királyság így már nem az első hanem a "középmezőnyben" a hetedik helyen szerepel. A nem csupán kizárólagos de mindenképpen hangsúlyos nemzeti identitás szempontjából ugyanis Finnország Görögország és Svédország áll az élen egyaránt 94-94 százalékkal.

A sort ez esetben is Luxemburg zárja de már 66 százalékkal. Vagyis azt láthatjuk hogy a nem csupán a kizárólagos és a mindenképpen hangsúlyos nemzeti identitást együtt tekintve az Európai Unió valamennyi jelenlegi tagországában a lakosság legalább kétharmadáról mondható el hogy erős a nemzeti identitása.

A 2004-ben csatlakozó tíz országban magasabb az erős nemzeti identitásúak aránya.

Ezek között az országok között az önmagukat csakis nemzeti identitással és a hangsúlyos nemzeti és mellette európai identitással is meghatározók együttes aránya Lettországban és Szlovákiában a legalacsonyabb (72 illetve 74 százalék) de mindkét érték magasabb mint az EU-ban legalacsonyabb értéket felmutató Luxemburgé.

Magyarország a nemzeti identitás erősségét így vizsgálva is az első helyen áll a tíz csatlakozó ország között de most nem Észtországgal hanem Lengyelországgal osztozik az első helyen (92-92 százalék). Ez az arány akkora mint az EU-ban ebből a szempontból negyedik helyen álló Portugáliában.

A csak nemzeti identitásúak
és a nemzeti és európai identitásúak
együttes aránya a 2004-ben csatlakozó tíz országban

Európaiság és nemzeti identitás az Európai Unióban és a tagjelölt országokban

• A kizárólagos nemzeti identitás az Egyesült Királyságban illetve Magyarországon és Észtországban a legnagyobb arányú

• Erős nemzeti identitáshoz is kapcsolódhat európai identitás (A lap tetejére)

• Politikai hovatartozás szerint nincs a korosztályok között van különbség a magyarok nemzeti identitásában

• A csatlakozó országok lakossága nagyobb arányban vall európai identitásról mint a tagországok polgárai

• A tagországok és a csatlakozók lakossága is határozott identitással rendelkezik