A
kizárólagos nemzeti
identitás
az Egyesült Királyságban
illetve Magyarországon
és Észtországban a legnagyobb arányú
A magukat csakis a saját nemzetiségükkel meghatározók aránya a 2004-ben csatlakozó tíz ország átlagában 7 százalékponttal marad el az európai uniós átlagtól (33 százalék a 40 százaléktól).
A csak később csatlakozó három országban (Bulgáriában Romániában és Törökországban) azonban ugyanennyivel 7 százalékponttal magasabb (47 százalék) a csakis nemzeti (és nem európai) identitásúak aránya.
|
A csakis nemzeti identitással rendelkezők aránya
országcsoportonként
|
||||||
|
EU-28 |
EU-25 |
EU-15 |
CC-13 |
MS-2004 |
CC-3 |
|
| Csakis (NEMZETI) |
41
|
39
|
40
|
41
|
33
|
47
|
| (NEMZETI) és európai |
45
|
46
|
44
|
48
|
54
|
43
|
| Európai és (NEMZETI) |
7
|
8
|
8
|
5
|
6
|
3
|
| Csakis európai |
4
|
4
|
4
|
2
|
2
|
3
|
| Nem tudja / Nem válaszol |
3
|
3
|
3
|
4
|
5
|
4
|
| Összesen |
100
|
100
|
99
|
100
|
100
|
100
|
|
||||||
A 2004-ben csatlakozó tíz tagjelölt ország közül Magyarországon és Észtországban a legmagasabb (39 százalék) a magukat csakis a saját nemzetiségükkel meghatározók aránya vagyis azoké akik semmilyen formában nem nyilatkoztak európai identitásról. Ez az érték csak 1 százalékponttal marad el az európai uniós átlagtól és pontosan akkora mint a közeljövőbeli a 2004-es csatlakozással 25 tagúra bővülő Európai Unió átlaga.
E tíz ország közül Cipruson és Szlovákiában a legalacsonyabb a csakis nemzeti identitásról vallók aránya (25-25 százalék).
A 2004-ben csatlakozók "középmezőnyének" a többi hat országnak a sorrendje ebből a szempontból a következő: Csehország (37%) Litvánia (35%) Lengyelország és Szlovénia (32-32%) Lettország (31%) Málta (30%).
Csakis nemzeti identitásúak
a 2004-ben csatlakozó országokban
A jelenlegi tagországok nagyjából három csoportba sorolhatók aszerint hogy a közeli jövőre gondolva polgáraik milyen arányban jellemzik magukat csakis saját nemzeti identitásukkal és semmilyen mértékben sem európai identitásúnak.
A legnagyobb arányt Egyesült Királyságban képviselik a csakis nemzeti identitásúak: 64 százalék - ez a lakosság közel kétharmada.
A lakosságnak több mint a fele vallja magát csakis nemzeti identitásúnak Finnországban (56%) Svédországban (55%) Görögországban (53%) és Ausztriában (51%) közel fele Portugáliában (49%) Írországban (48%) Hollandiában (46%) és Belgiumban (45%).
Az EU-s átlagnál (40 százalék) alacsonyabb de a 2004-ben csatlakozók együttes átlagát (33 százalék) meghaladó a csak nemzeti identitásúak aránya Dániában (37 %) Franciaországban Németországban és Spanyolországban (egyaránt 34-34%).
A csakis nemzeti identitásról nyilatkozók aránya Olaszországban és Luxemburgban a legalacsonyabb (26 illetve 21%) - ez utóbbi érték nemcsak az EU-ban hanem a vizsgált mind a 28 ország közül a legalacsonyabb.
Nemzeti és európai identitás
- Európaiság és nemzeti identitás az Európai Unióban és a tagjelölt országokban
- • A kizárólagos nemzeti identitás az Egyesült Királyságban illetve Magyarországon és Észtországban a legnagyobb arányú (A lap tetejére)
- • Erős nemzeti identitáshoz is kapcsolódhat európai identitás
- • Politikai hovatartozás szerint nincs a korosztályok között van különbség a magyarok nemzeti identitásában
- • A csatlakozó országok lakossága nagyobb arányban vall európai identitásról mint a tagországok polgárai
- • A tagországok és a csatlakozók lakossága is határozott identitással rendelkezik
