A Standard Eurobarométer (EB 59) és A tagjelölt országok Eurobarométere (CCEB 2003.2) kutatás keretében 28 európai ország 28405 polgárát kérdezték meg a kutatók. A személyes megkérdezésekre 2003 márciusában illetve májusában került sor. A tagjelölt országokban a terepmunkát helyi kutatóintézetek végezték a Magyar Gallup Intézettel együttműködve: a Gallup koordinálta az adatfelvételt és végezte el az adatok elemzését. A két kutatás eredményeinek összehasonlító elemzését szintén a Magyar Gallup Intézet végezte.
Vizsgálatunk során Magyarországon egyebek közt azt is megkérdeztük hogy "A közeli jövobe tekintve Ön saját magát csakis magyarnak vagy magyarnak és európainak vagy európainak és magyarnak vagy csakis európainak tekinti? Ugyanezt a kérdést tették fel a kérdezőbiztosok - a "magyarnak" szó helyébe a megfelelő nemzet nevét téve - az Európai Unió 15 tagországban és a többi 12 tagjelölt országban.
A tagjelölt országok Eurobarométere kutatás legújabb (2003.2) vizsgálata szerint az Európai Unió 15 tagországának átlagában nagyobb arányban vannak a magukat csak nemzeti identitásúnak tekintők mint a 2004-ben csatlakozó tíz tagjelölt ország átlagában - sőt mint egyenként bármelyikben. A magukat csakis nemzeti identitásúaknak (és nem európainak) tekintők aránya a most csatlakozó tíz ország egyikében sem éri el a jelenlegi tagországok együttes átlagában tapasztalt 40 százalékot.
Az összehasonlító elemzés kutatás főbb megállapításait
öt fejezetben ismertetjük:
• Az európai identitás erős nemzeti identitáshoz is kapcsolódhat
• A tagországok és a csatlakozók lakossága is határozott identitással rendelkezik
|
A félreértéseket
félremagyarázásokat
elkerülendő hangsúlyozni szükséges
hogy ez a vizsgálat
mint a
kérdésből is látható volt
a nemzeti azonosságtudatot nem más nemzetekkel
szemben
nem kirekesztőlegesen vizsgálta. |
-
Kapcsolódó oldalak:
-
