Magyar Gallup Intézet Budapest

EP VÁLASZTÁS:
ELSÖPRŐ FIDESZ GYŐZELEM BELPOLITIKAI ÜZENETTEL

2009. május

Átrendeződés a kis pártoknál

2009 májusában a Gallup kérdezői 1024 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg az otthonukban, személyes módszerrel. A megkérdezésekre 2009 május 2. és 8. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton, az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint tükröző véletlen mintán.

Részvétel és választási motivációk

A választás előtt körülbelül egy hónappal a megkérdezettek 46% állította, hogy „egészen biztosan” részt vesz majd a júniusi Európai Parlamenti (EP) voksoláson, melyről a kérdezettek csaknem mindegyike (93%) hallott már a vizsgálatot megelőzően. További kérdések alapján a jelenleg leginkább valószínűsíthető részvétel – ha „most vasárnap” lenne a választás – minimum 36%-os. Ez csak kis mértékben marad el a 2004-es részvételtől (38.5%). A választásig hátralevő időszakban a kampányok intenzívebbé válásával a részvételi hajlandóság még emelkedhet, így összességében a jelen eredmények alapján az várható, hogy a 2004-eshez hasonló vagy annál valamivel magasabb részvétel mellett választják majd a Magyarországról az Európai Parlamentbe delegált képviselőket.

A szavazástól egészen biztosan, vagy valószínűleg távol maradók leggyakoribb érve az, hogy nem érdekli őket a politika (ebben a körben 43% mondja ezt), de számosan voltak olyanok is, akik nem látnak olyan pártot amelyre szívesen adnák a szavazatukat (38%). A szavazni nem kívánóknak csak 12%-a nyilatkozott úgy hogy azért marad majd távol, mert nem tartja fontosnak az EP választást.

A választók elsődleges motivációjában erőteljes szerepet játszik, hogy kifejezzék véleményüket a belpolitikai helyzettel kapcsolatban (is). A biztos szavazók 13%-a kifejezetten csak azért venne részt a választáson, hogy belpolitikai kérdésekben nyilvánítson véleményt, de további 50% számára egyaránt fontosak a belpolitikai szempontok és az, hogy eldönthesse ki jusson az EP-be. Ez utóbbi szempont, önmagában, a biztos szavazók csak 34%-át motiválja a részvételre.

A két nagy párt helyett egy domináns párt?

A Fidesz-KDNP listája elsöprő győzelmet arathat; a május eleji adatok alapján a szavazatok 66%-ára számíthat a biztos szavazó pártválasztók között, és 68%-ra a részvételüket abszolút biztosra ígérők között. Az MSZP messze lemaradva a szavazatok 21-22%-át szerezheti meg.

Azok, akik jelenleg is az MSZP táborába tartoznak magasabb arányban igérik részvételüket a választáson. A kormánypárti potenciális szavazók 74%-a, míg a meghatározó ellenzéki erő potenciális szavazóinak 65%-a mondja, hogy „biztosan” részt vesz majd a választáson. A részvételüket abszolút biztosra ígérők között azonban a különbség már kisebb --- 51%-48% az MSZP javára. A jelenlegi támogatók mindkét nagy párt esetében meglehetősen biztosak abban, hogy június 7-én is a most megjelölt párta voksolnak majd: a Fidesz esetében 89%-nak és az MSZP biztos szavazói közül is 84%-nak nincs kétsége ez ügyben.

A kis pártok: az SZDSZ és az MDF esélytelen

A Gallup mérése szerint a kisebb pártok közül egyedül a Jobbiknak van jó esélye arra, hogy elérje az EP választásokon is alkalmazott 5%-os küszöböt és így EP mandátumhoz jusson. A jelen mérés szerint a biztos szavazó pártválasztók 4%-a voksolna rájuk. Azok körében azonban, akik abszolút biztosra ígérik a részvételüket, a Jobbik a kampány elején már átlépi az 5%-os küszöböt. A Jobbik jelenlegi szavazói között a legtöbben azok vannak akik a 2006-os választáson nem szavaztak, és az MSZP csalódott szavazói valamennyivel magasabb arányban vannak közöttük, mint a FIDESZ –től elpártoltak. A Jobbik potenciális szavazóinak kiemelkedő aránya elkötelezett választó (74% mondja biztos szavazónak magát és 70% pedig olyannak, aki minden körülmények között részt vesz majd a választáson).

Jóval kevésbé elkötelezett az EP választáson külön listán induló kis parlamenti pártok támogatói köre. Az MDF szimpatizánsainak valamivel több, míg az SZDSZ tábornak pedig csak valamivel kevesebb mint a fele veszi biztosra a részvételét a voksoláson (55% és 48%). A két párt táborának motiváltsága tekintetében fontos adalék, hogy az MDF szimpatizánsainak a fele gondolja most úgy, hogy minden körülmények között részt fog venni a szavazáson, míg az SZDSZ szimpatizánsainak kilenctizede ezt nem állítja abszolút biztosra. Amennyiben valóban ez lesz a helyzet a választás napján is, akkor az MDF esetleg elérheti a leadott szavazatok 2%-át, míg az SZDSZ esetében az eredmény akár 1% körüli is lehet.

Az SZDSZ és az MDF szavazói a tekintetben is a legbizonytalanabbak, hogy valóban a most támogatott párt listájára szavaznak-e majd: a biztosan résztvevő jelenleg MDF szimpatizánsok 50%-a és a jelenlegi SZDSZ szimpatizánsok 60%-a „egészen biztos” abban, hogy a most megjelölt pártra fog szavazni. (A Jobbik esetében ez az arány 86%.)

A jelenleg nem parlamenti kis pártok közül a Lehet Más a Politika - Humanista Párt közös listájának támogatói tábora a teljes népességen belül nagyon kicsi (0.7%), de rendkívül elkötelezett is (83% ígéri biztosra a részvételt és 80% várhatóan tényleg el is megy majd). Az LMP-HP tartalékát jelentheti, hogy a felmérést megelőzően a kérdezettek 19%-a hallott csak az LMP-ről mint pártról, és a biztos szavazók körében sem sokkal többen, 23%-nyian ismerik őket / hallottak róluk. A kampány kezdetén a képzeletbeli szavazatok 1%-ára, az elkötelezettséget is figyelembe véve esetleg 2%-ára volna elég a jelenlegi támogatottságuk, ami nagyságrendileg a parlamenti kis pártokhoz hasonló induló poziciót jelent.

A felmérés az MCF Roma Összefogás listáját támogató személyt nem talált, a Munkáspárt bázisa pedig hasonlóan a korábbi évtized mérési tapasztalataihoz, valamivel kevesebb mint 1%-os.

Módszertan

A kutatás során 1024 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A személyes megkérdezésekre 2009 május 2. és 8. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton. A mintavétel a többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözi. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 3,2 %.

Fõlap | The Gallup Organization |


Felhasználói jogok


Copyright © 2009 - Magyar Gallup Intézet, The Gallup Organization
Módosítva: 2009. május 15.