A zsidó- és romaellenes előítéletek alakulása
az elmúlt tíz évben
2003. szeptember
A Magyar Gallup Intézet 1993 óta évente vizsgálja az antiszemita és a romaellenes előítéletek alakulását Magyarországon. A vizsgálatoknak nem volt külső megbízója a Gallup saját költségén végezte el ezeket. Minden évben ugyanazokat a kérdéseket tettük fel a személyes megkérdezések alkalmával és a mintavétel módszere is pontosan megegyezett így az évek során szerzett adatok összehasonlíthatóak.
Vizsgálataink természetesen csak a nyíltan vállalt előítéletekre terjedhettek ki. A rejtett előítéletek feltárására irányuló sok kérdéssel bonyolultabb módszerrel dolgozó nagy költségekkel járó szociálpszichológiai és pszichológiai tudományos vizsgálatokra csak külső finanszírozó szervezet támogatása esetén vállalkozhattunk volna. Egy egyetlen indikátorra vonatkozó idősor nem helyettesítheti ezeket a kutatásokat az érvényesülő tendenciát azonban jól jelzi .
Adataink azt mutatják hogy az elmúlt tíz évben a nyíltan vállalt zsidóellenesség jelentősen visszaszorult Magyarországon. Amíg 1993-94-ben még a felnőtt lakosság 14-15 százaléka mondta azt egy kérdőív adott kérdésére válaszolva hogy ő "nem kedveli a zsidókat" addig az így nyilatkozók aránya 2002-ben és 2003-ban már csak 6-7 százalék volt.
A zsidókkal kapcsolatos előítéleteiket nyíltan vállalók aránya tehát tíz év alatt kevesebb mint a felére esett vissza Magyarországon.
A zsidóellenesség nyílt vállalása egyre kevésbé elfogadott viselkedés
Magyarországon.
A zsidó- és romaellenes előítéletek alakulása
Magyarországon (1993-2003)
(teljes felnőtt lakosság
%)
A romákkal kapcsolatos nyíltan vállalt negatív vélekedésekben is szignifikáns
mértékű csökkenést figyelhettünk meg az eltelt tíz évben.
Az 1993-1995 közötti három évet jellemző 40-42 százalékos szintről a 2001-2003 közötti három éves időszakban 36-38 százalékra csökkent azok aránya kik magikra nézve igaznak tartották azt a kijelentést hogy "idegenkedem a cigányoktól".
A nyíltan vállalt romaellenes előítélet csökkenése is statisztikailag szignifikáns bár mértéke jóval kisebb mérvű mint a zsidókkal kapcsolatos nyílt negatív vélekedés csökkenése.
Az 1995 és 2001 közötti hat éves időszakban - egyetlen év kivételével - végig 10-11 százalék volt azok aránya akik nyíltan vállalták azt hogy ők "nem kedvelik a zsidókat" és 40-45 százalék volt azok aránya akik azt mondták hogy "idegenkednek a cigányoktól".
A kivétel számba menő évet 1997-ben (a Horn-kormány ciklusának vége felé) figyelhettük meg amikor a zsidókkal kapcsolatos előítéleteiket nyíltan vállalók aránya 13 százalékra nőtt a cigányokkal kapcsolatban előítéletüket nyíltan hangoztatók aránya pedig 50 százalékra szökött fel.
Kapcsolódó oldalak
Generációk értékek szavazótáborok
Értékrendek és szavazótáborok. Nemzet vallásosság és tolerancia
Magyarok és romák. A Gallup elemzése a romákkal szembeni idegenkedés szociológiai hátteréről
Módszertan
Idei felmérésünket a zsidó- és romaellenes előítéletekről 2003. szeptember 5. és 8. között végeztük az ország 69 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A vizsgálat keretében 1012 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg.
A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.
A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket
amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak
úgynevezett többszempontú
súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai
mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb
mint
+/- 3
2%..
