Gallup felmérés a dohányzási szokásokról

A magyarok megfelelően tájékozottak a dohányzás kockázatairól ennek ellenére nem csökken a dohányzás az országban. A Gallup felmérése szerint a magyar dohányzók társadalma nem szűkült az elmúlt öt év során. Öt éve folyamatosan a népesség körülbelül egy harmadának személyes problémája a nikotinfüggőség. Ma 2000 áprilisában a felnőtt népesség 34 százaléka "gyújtott rá a múlt héten". Viszont némiképp átstrukturálódott a dohányosok összetétele egyre több közöttük a nő és a fiatal. A fiatal dohányosok sokkal korábban szoktak rá a cigarettára de nem váltak annyira erős dohányossá mint idősebb társaik.

A magyar népesség még az erről egyébként híres amerikai közvéleménynél is jobban tudatában van a dohányzás különböző egészségügyi kockázatainak ennek ellenére a dohányzók aránya még mindig magas különösen amerikai összehasonlításban és nálunk lényegesen kevesebben támogatják a dohányzás teljes száműzését a nyilvános helyekről.

Budapest 2000. 05. 31

2000. április közepén személyes kérdezéssel Magyarország felnőtt lakossága körében 1013 fős véletlen mintán közvélemény-kutatást végzett a Magyar Gallup Intézet. A vizsgálat célja kettős volt egyrészt szerettük volna összehasonlítani a mai helyzetet az általunk 1995-ben mérttel másrészt egy aktuális amerikai vizsgálat fényében próbáltunk képet kapni a dohányzással kapcsolatos kérdések itthoni megítélésével kapcsolatban.

1) A dohányzás demográfiája

Az elmúlt héten rágyújtók aránya az elmúlt öt évben folyamatosan a népesség egy harmadára terjedt ki ami ma azt jelenti hogy 100 felnőtt közül 34 dohányzik. Ez az 1988-89-es amerikai állapotnak felel meg. (Jelenleg az Egyesült Államok felnőtt népességének 23 százaléka dohányzik). ábra

A Magyarországon mért növekedés elsősorban a női és a fiatalkori dohányzás növekedéséből adódik. Míg '95-ben a 18-24 éves nőknek kevesebb mint negyede dohányzott (24%) mára a dohányosok aránya ebben a szegmensben 42 százalékra emelkedett. Ha nem is ennyire drasztikusan de a fiatal férfiak is nagyobb arányban gyújtanak rá ma mint öt évvel ezelőtt. A 30 évnél fiatalabbak 41 százaléka dohányzik. ábra

Ugyanakkor a 30-39 éves korosztályban mindkét nem esetében határozott csökkenés figyelhető meg a nők esetében 45-ről 37 százaléra a férfiak esetében pedig 50-ről 46 százalékra esett vissza a dohányosok aránya. Negyven és hatvan év között ismét magasabb arányban találtunk dohányosokat a válaszadóink között mint 1995-ben ezen belül is különösen az 50-59 éves korosztály dohányzása nőtt jelentősebben ami talán a dohányzás okozta halálozások későbbre tolódását jelezheti.

Az idősek esetében a korábbi asszimetria eltűnőben van ma már közelít egymáshoz a két nem dohányosainak aránya. Az időskori dohányzás most is és 95-ben is mélyen átlag alatti amiért talán éppen a dohányosok viszonylag korai halálozása a felelős.

A dohányzás valószínűsége jelentősen magasabb Budapesten mint bárhol másutt az országban a fővárosi felnőttek 39 százaléka dohányzik. A legkedvezőbb adatokat a megyei jogú városokban mértük ahol a kérdezettjeinknek "csupán" 29 százaléka gyújtott rá az elmúlt héten.

2) Dohányzási szokások

A magyarországi dohányosok erősebben hódolnak szenvedélyüknek mint amerikai társaik. Az amerikai nikotinélvezők 56 százaléka kevesebb mint egy doboz cigarettát szív naponta magyar társaiknak ezzel szemben csupán 45 százaléka büszkélkedhet ilyenfokú mértékletességgel. ábra

A fiatalabb korosztályokban az élvezeti dohányzás sokkal gyakoribb mint a középkorúak vagy az idősebbek között; a fiatalok 58 százaléka beéri napi kevesebb mint egy doboz cigarettával. Az igazi erős dohányosokat a középkorosztályokban találjuk ahol a válaszadó dohányosok pontosan ötöde több mint egy doboz cigarettát szív naponta és mindössze 41 százalék marad az egy dobozos szint alatt.

Megdöbbentő adat és igazából orvosi kérdés annak az eldöntése hogy a dohányzás kezdete valóban sokkal korábbra tolódik a fiatalabb generációkban vagy csupán a hasonlóan fiatalon rászokott idősek már nem érik meg hogy kérdezőinknek beszámolhassanak erről (valószínűleg mindkét dolog szerepet játszik ebben) - mindenesetre míg a középkorú dohányosok 47 az időskorúak 62 százaléka kezdte a dohányzást fiatal felnőttként (18 éves korban vagy afelett) a ma 18-30 éves dohányosok között ez az arány mindössze 26 százalék vagyis e korosztály három negyede gyermek- vagy serdülőkorban kezdte a dohányzást ami még akkor is magas ha tekintetbe vesszük hogy ennek a korosztálynak valamelyest kisebb esélye van 18 év felett kezdeni a dohányzást. ábra

Látjuk hogy elkezdeni egyre inkább gyerekjáték viszont annál komolyabb munka abbahagyni a dohányzást. A Gallup amerikai kérdezettjeinek 74 a magyar kérdezetteknek pedig 70 százaléka szeretné abbahagyni a dohányzást. Sőt a jelenlegi magyar dohányosok közel fele (48%) illetve az amerikai sorstársak több mint két harmada (68%) tett is már "komoly erőfeszítéseket" a leszokás érdekében. Ezek a kísérletek eleddig eredménytelenek voltak - hiszen dohányosokat kérdeztünk ezekről a dolgokról - de ez nem bizonytalanítja el a magyar kérdezettek 64 illetve az optimistább amerikaiak 77 százalékát: ők állítják hogy képesek lennének leszokni a cigarettáról ha ezt igazán elhatároznák. A dohányzó magyar fiatalok körében ez az arány 88 százalék és ráadásul ők állítják a legnagyobb arányban hogy meg tudnak lenni cigaretta nélkül egészen pontosan két harmaduk nyilatkozik így ellentétben az átlagosan mért 56 százalékkal.

Utólag sokkal okosabb az ember: a kérdezett dohányosok egy tizede (11%) állítja hogy újra rászokna a dohányzásra 78 százalék még egyszer nem tenne ilyet a maradék 11 százalék pedig nem tud vagy nem akar ilyen hipotetikus kérdésre válaszolni.

3) A dohányzás egészségi hatásai

A magyarok - dohányosok és nem-dohányosok együtt - 97 százaléka gondolja hogy a dohányzás káros az egészségre. A dohányosok nem kevésbé vannak meggyőződve szenvedélyük káros voltáról az ilyen kérdezettek 95 százaléka is azon a véleményen van hogy az egészségre ártalmas a cigarettázás. A dohányzás káros hatásainak amerikai tudatosodása hasonlóan magas a magyarhoz az amerikai felnőttek a magyar dohányosokkal jóformán egyformán (95%) gondolják hogy a dohányzás megbetegíti az embereket.

Megkérdeztük válaszadóinkat hogy szerintük "milyen káros hatása van a dohányzásnak". E kérdéshez nem adtunk meg előre válaszlehetőségeket így a kérdezetteknek maguktól kellett megnevezni olyan ártalmakat amelyek a dohányzásból származtathatók. A leggyakoribb említés a tüdőrák illetve a nem specifikált "rák" volt amelyeket összesen a kérdezettek 67 százaléka említett a dohányzás nemkívánatos következményeként. A kérdezettek negyede említett szív- és érrendszeri megbetegedést 18 százalék tüdőbetegséget 11 százalék egyéb légúti megbetegedést. ábra

Úgy tűnik a hazai közönséget jobban eléri a dohányzásellenes propaganda: arra a kérdésre hogy "Olvasott vagy hallott Ön arról mostanában hogy a dohányzás tüdőrákot okoz?" a magyarok 98 százaléka válaszolt igennel az amerikaiak 85 százalékával szemben.

Sokkal kisebb a különbség ha a személyes véleményeket kérdezzük e tekintetben az amerikaiak 92 és a magyarok 94 százalékának véleménye szerint a dohányzás valóban oka a tüdőráknak és a gégeráknak (Mo: 92%; USA: 90%). Más a helyzet a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében ezeket a magyarok 93%-a tekinti a dohányzás lehetséges következményének míg az Egyesült Államokban ez az arány 80%.

Természetesen a dohányosok elnézőbbek a cigarettában található káros anyagokkal szemben 6 százalékuk szerint ezek nem felelősek a tüdőrák kialakulásáért (a nemdohányzók 2 százaléka gondolja ugyanezt) 7 százalékuk nem tartja felelősnek ezeket a szív- és keringési betegségek kialakulásában (nemdohányzók: 3%) 5 százalékuk szerint ezek nem játszanak szerepet a gégerák kialakulásában sem (nemdohányzók: 2%).

Az anya dohányzásása által magzati korban okozott egészségkárosodást illetően valamelyest kisebb az egyetértés a válaszadóink között. Ilyen hatást az amerikaiak mindössze két harmada (67%) a magyaroknak pedig 82 százaléka tulajdonít a dohányzásnak. Ezzel együtt úgy látszik a magyar közvélemény nincs híján a dohányzás káros hatásait illető ismereteknek sőt tájékozottab mint az amerikai lakosság.

4) "Nikotinpolitika"

Főképp az amerikai de a magyar közéletben is egyre fontosabb szerepet játszik a dohányzás elleni küzdelem amely a propaganda mellett a nemdohányzó területek növelésével illetve a dohánygyárak elleni jogi szankciókkal illetve a piacszerzési próbálkozások korlátozásával próbálja elérni a dohányzás visszaszorítását.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma jelenleg is perli a nagy dohánygyárakat hogy mintegy "szándékosan" a dohányzás káros hatásainak pontos ismeretében árulták termékeiket anélkül hogy erről a fogyasztókat tájékoztatták volna. A dohánygyárak - egyre kisebb meggyőződéssel ugyan - még mindig kitartanak azon álláspontjuk mellett hogy a dohányzás számlájára írt betegségeknek nem a dohányzás az elsődleges okozójuk.

A Gallup az Egyesült Államokban és Magyarországon is megkérdezte az embereket arról hogy ebben a perben melyik féllel értenek inkább egyet. (A kérdés pontosan így hangzott: "Talán már hallott róla hogy az USA Igazságügyi Minisztériuma pert indított a dohánygyárak ellen hogy azok több milliárd dollárral járuljanak hozzá a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kezelésének költségeihez. A dohánygyárak szerint a felelősségükkel kapcsolatos vádak alaptalanok és visszautasítják őket. Kivel ért Ön inkább egyet ebben a perben?"). Az amerikaiak 51 százaléka ért egyet a kormánnyal míg 42 százalék a dohánygyáraknak ad igazat. Az - e konkrét perben nyilvánvalóan tájékozatlanabb - magyaroknak ezzel szemben 43 százaléka ad igazat az amerikai kormányzatnak; ami közel háromszorosa a dohánygyárak álláspontjával egyetértők arányának (15%) 21 százalék szerint mindkettőnek igaza van és végül 11 százalék egyikőjüknek sem ad igazat ebben a vitában.

A magyarok legtöbbje - de nem a többsége - egyaránt okolja a dohányosokat és a dohánygyárakat az egészségügyi problémák kialakulásáért (41%) 46 százalék a dohányosok felelősségét tartja inkább dominánsnak. Tízből csak egy olyan magyart találtunk aki inkább a dohánygyárakra hárítja a felelősséget - és ebben nem találunk különbséget dohányosok és nemdohányzók között. Ugyanakkor az amerikai közvélemény pontosan 30 százaléka hajlik arra hogy a dohánygyárakat és forgalmazókat tegye felelőssé ebben a kérdésben 55 százalék pedig inkább a dohányosokra hárítja az egészségkárosodásokért viselt felelősséget.

Ezzel kapcsolatos kérdés - és a válaszok is feltehetően a probléma tudatosulásának mértékében különböznek a két országban - hogy a kérdezettek családjában okozott-e már valaha komoly egészségügyi problémát vagy megbetegedést a dohányzás. A magyarok 24 százaléka válaszol igennel erre a kérdésre szemben az amerikaiak 45 százalékos arányával. Érdekes hogy a dohányos válaszadóknak csak 20 százaléka számolt be ilyen problémákról míg a nemdohányzók 27 százaléka felelt igennel erre a kérdésre - valószínűleg sokkal inkább a probléma tudatosságának a különbségét mérjük itt a valódi különbözőségek helyett. ábra

A passzív dohányzás kérdésében és ezzel összefüggésben a dohányzásra rendelkezésre álló tér csökkentésében látjuk a legélesebb szembenállást a dohányosok és a nemdohányzók között. A dohányosok és a nem-dohányosok élesen eltérő véleményen vannak a passzív dohányzás tekintetében: míg a nemdohányzók 73 százaléka szerint "nagyon káros" a passzív dohányzás addíg az aktív dohányosoknak csak 58 százaléka vélekedik így. Érdekes módon ebben a mutatóban a magyar átlag jóval magasabb az amerikainál: az Egyesült Államok felnőtteinek 43 százaléka ítéli a passzív dohányzást nagyon károsnak a magyar dohányosoknak és nemdohányzóknak együttesen viszont 68 százaléka szerint nagyon káros a másodlagos dohányzás. ábra

A magyar nemdohányzók 28 százaléka legszívesebben egyáltalán nem engedélyezné a dohányzást éttermekben a dohányosoknak mindössze 16 százaléka tiltaná az éttermi dohányzást. A munkahelyeken való dohányzást a nemdohányzók 18 százaléka támogatná a dohányzók csupán 6 százalékának az egyetértésével. A dohányzás teljes körű kitiltásával a szállodákból a nemdohányzók 16 százaléka értene egyet ugyanezt a nemdohányzók 7 százaléka támogatná.

Mind a dohányzók mind pedig a nemdohányzók nagy többsége azzal ért egyet hogy ezeken a nyilvános helyeken a dohányzást kijelölt helyekre korlátozzák. Az éttermek esetében a magyarok 72 százaléka ért ezzel egyet a munkahelyeken 81 százalék a hotelekben pedig 78 százalék támogatná a nemdohányzók ilyen típusú védelmét.

Az amerikai válaszadók sokkal kevésbé toleránsak a dohányosokkal szemben: 40 százalékuk teljesen kitiltaná a dohányzást az éttermekből (a magyar átlag 24%) 34 százalék a munkahelyekről (Mo.: 14%) és 24 százalék a szállodákból is (Mo.: 13%).

A dohányzás témakörében előforduló számos link közül a Gallup egyet ajánl az olvasó figyelmébe ez pedig a WHO-Europe által kidolgozott és üzemeltetett interaktív webes alkalmazás amely a dohányzás szocioökonómiai költségeivel foglalkozik különböző európai országokban (Magyarország egyelőre - sajnos - nem szerepel az adatbázisban).
Economic Consequences of Smoking (ECOS) model WHO-Europe

A Gallup személyes felmérése 1013 fős véletlen országos felnőtt mintán készült 2000. április 17. és 23. között. A vizsgálathoz használt minta területi és életkori szempontból reprezentálta a magyar felnőtt népességet. Az ekkora elemszámú mintákhoz tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága legfeljebb +/- 3 2 % lehet. Az amerikai vizsgálat részletes technikai leírását itt találja.

Főlap |  The Gallup Organization |

Copyright © 2000 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization  Módosítva: 2000-06-01 10:54