A magyar közvélemény a pénzmosási botrányról
2003. szeptember

Nyomtassa ki ezt az oldalt!

A Magyar Gallup Intézet szeptember 5. és 8. között vizsgálatot folytatott a K&H Bank brókercégénél kirobbant pénzmosási üggyel az úgynevezett "brókerbotránnyal" kapcsolatban.

Szeptember elején a magyar felnőttek 88 százaléka mondta azt hogy hallott már az úgynevezett "brókerbotrányról" a lakosság 12 százaléka ellenben nem hallott róla.

A felsőfokú végzettségűeknek csak 1 százaléka nem hallott az ügyről ellenben a legfeljebb nyolc osztályos végzettségűeknek már 20 százaléka nem tudott a botrányról. A budapestieknek csak 4 százaléka nem tudott az ügyről ellenben a falvakban élőknek már 17 százaléka nem tudott erről a botránysorozatról.

A 30-60 évesek közül gyakorlatilag mindenki tud az ügyről: csak 4% nem hallott a botrányról ellenben a 60-70 évesek között már 12% a 70 évesnél idősebbek között pedig 21% nem hallott erről az esetről. A 30 évnél fiatalabbak is tájékozatlanabbnak mutatkoztak mint a középkorúak: körükben 15% nem értesült a botrányról.

A pénzmosási ügyről értesülteknek 38 százaléka szerint inkább a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló személyek érintettek a botrányban ellenben 17 százalék úgy véli hogy inkább az ellenzéki pártokhoz közel álló személyek érintettek. Ennek a kérdésnek a megítélésére a botrányról tudóknak 46 százaléka nem vállalkozott.

Ön szerint inkább a kormánypártokhoz
vagy inkább az ellenzéki pártokhoz közel álló személyek
érintettek a brókerbotrányban?

A kormánypártok szavazói természetesen inkább az ellenzék érintettségét míg az ellenzéki pártok támogatói inkább a kormányoldal érintettségét hangsúlyozzák.

A lakosság legnagyobb csoportját azonban a pártpreferenciával nem rendelkezők alkotják. ők a lakosságnak jelenleg 38 százalékát képezik míg a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt is csak a lakosság 31 százalékának támogatását bírja. Ebben a pártokhoz nem kötődő csoportban háromszor annyian vannak akik szerint inkább a kormánypártokhoz közel állók érintettek a botrányban mint ahányan úgy gondolják hogy inkább az ellenzéki pártok az érintettek.

Akik értesültek a botrányról azoknak 65 százaléka úgy látja hogy a kormány egyes tagjai is felelősek a botrányért. Ezzel ellentétesen vélekedett az emberek 14 százaléka 21 százalék pedig nem vállalkozott arra hogy ezt a kérdést megítélje.

A kormány egyes tagjai is felelősek-e a brókerbotrányért?

Még az MSZP szavazóinak is 42 százaléka úgy látja hogy a kormány egyes tagjai felelősek a botrányért. Az így vélekedők aránya az SZDSZ támogatói között már többséget alkotnak (56%) a pártpreferenciával nem rendelkező bizonytalanok között pedig már 65 százalék az arányuk. Az ellenzéki pártok támogatói körében ez az arány 80 százalék feletti.

Az emberek többsége nem csak a kormány egyes tagjainak felelősségével ért egyet de a botrányról értesültek relatív többsége úgy gondolja hogy távoznia kellene posztjáról a PSZÁF elnökének Szász Károlynak is.

Az emberek 40 százaléka gondolja hogy Szász Károlynak távoznia kellene 27 százalék szerint ellenben az lenne a jobb ha a PSZÁF jelenlegi elnöke posztján maradna. Ebben a kérdésben az emberek 33 százaléka nem nyilvánított véleményt.

Szász Károly távozásával még a Fidesz szavazóknak is egyharmada (32%) egyet értene. Ez az arány az MDF szavazóknál már 46 százalékos.

A brókerbotránnyal kapcsolatban a kormány felvetette
hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének Szász Károlynak távoznia kellene
az ellenzék szerint azonban a felügyelet vezetőjének távozása akadályozná a vizsgálatokat.
Ön szerint mi lenne a jobb?
 

	Ha a Pénzügyi Felügyelet elnöke távozna	Ha Pénzügyi Felügyelet jelenlegi elnöke posztján maradna	Nincs válasz
Pártpreferenciával nem rendelkezők bizonytalanok	40	20	40
MSZP szavazók	50	23	27
SZDSZ szavazók	47	18	35
Fidesz szavazók	32	40	28
MDF szavazók	46	30	24

Azok körében akik hallottak a botrányról 52 százalék úgy gondolta hogy a kormány és a kormányzó pártok nem szeretnék hogy kiderüljön az igazság ebben az ügyben 38% szerint azonban a kormányoldal azt szeretné hogy az igazság kiderüljön a "brókerbotránnyal" kapcsolatban. (A kérdésre az emberek 10 százaléka nem válaszolt.)

Mit gondol a kormány és a kormányzó pártok mennyire szeretnék
hogy kiderüljön az igazság az úgynevezett brókerbotránnyal kapcsolatban?
 

	Nem szeretnék	Szeretnék	Nincs válasz
Pártpreferenciával nem rendelkezők bizonytalanok	56	32	12
MSZP szavazók	24	66	10
SZDSZ szavazók	44	49	7
Fidesz szavazók	71	22	7
MDF szavazók	44	50	6

Azt hogy az ellenzéki pártok nem szeretnék hogy kiderüljön az igazság 36% feltételezte. A botrányról értesültek 52 százalék ellenben úgy gondolta hogy az ellenzék az igazság kiderítésében érdekelt. (Ennek a kérdésnek a megválaszolására 12% nem vállalkozott.)

Mit gondol az ellenzéki pártok mennyire szeretnék
hogy kiderüljön az igazság az úgynevezett bróker-botránnyal kapcsolatban?
 

	Nem szeretnék	Szeretnék	Nincs válasz
Pártpreferenciával nem rendelkezők bizonytalanok	45	41	14
MSZP szavazók	39	46	15
SZDSZ szavazók	58	37	5
Fidesz szavazók	24	69	7
MDF szavazók	32	68	0

A lakosság relatív többségét képező pártpreferenciával nem rendelkező bizonytalanoknak 56 százaléka gondolta azt hogy a kormányoldalnak nem áll érdekében az igazság kiderítése de 45 százalékuk úgy gondolta hogy ez az ellenzéki pártoknak sem érdeke. Ebben a csoportban tehát erőteljes bizalmatlanság nyilvánul meg mindkét politikai "oldallal" szemben.

A botrányról értesült embereknek végül is 62 százaléka úgy vélekedett hogy ezzel az üggyel kapcsolatban "soha nem fogjuk megtudni az igazságot" 31 százalék ellenben úgy gondolta hogy "ha nem is rövid távon de előbb-utóbb megtudjuk az igazságot". Abban hogy az igazság "már rövid távon is kiderül" a magyaroknak mindössze 2 százaléka bízott 5 százalék pedig nem vállalkozott arra hogy ezt a kérdést megítélje.

Ön szerint megtudjuk-e valaha is az igazságot az úgynevezett brókerbotránnyal kapcsolatban?

Módszertan

A vizsgálat keretében 1012 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg az ország 69 településén. A mintavétel a többlépcsős rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt.

A minta összetétele a nemek aránya az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét.

A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb mint +/- 3 2%.