|
|
||
|
|
AMCHAM-THE
GALLUP ORGANISATION Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a The Gallup Organization közösen készítették el felmérésüket amely az AmCham tagvállalatoknak a magyar üzleti és befektetői környezetről alkotott véleményét és elégedettségét vizsgálta. Összefoglalás A Befektetői Barométer 2005-ös felmérése szerint az elmúlt 5 évben az AmCham tagvállalatainak helyzete jelentősen javult és a válaszadók optimisták az elkövetkező 5 évet illetően is. A 2000. és 2005. közötti időszakra vonatkozóan a menedzserek 80 százaléka az árbevétel növekedéséről 75 százalékuk a vállalati vagyon értékének gyarapodásáról számolt be. A megkérdezett vállalatok 70 százalékának nőtt a nyeresége 67 százalékuknál történt új befektetés és 60 százalékuknál nőtt a foglalkoztatottak száma ebben az időszakban. A vállalatok majdnem fele számolt be intenzívebb kutatás-fejlesztési tevékenységről. A 2010-ig tartó időszakra vonatkozó várakozásaikat tekintve a megkérdezett cégvezetők 92 százaléka az árbevétel további bővülését 84 százalékuk a nyereség növekedését 70 százalékuk a vállalati vagyon növekedését várja. Új befektetést a cégek 69 százaléka több munkavállaló foglalkozatását pedig 65 százalékuk tervez. Exportjuk növekedését a megkérdezett cégek 53 százaléka az import növekedését 40 százaléka tartja valószínűnek. A magyar üzleti környezet 2000. és 20005. közötti változásának értékelése Az AmCham tagjai értékelték a magyar üzleti környezetet a magyar gazdaság helyzetét és a benne rejlő növekedési lehetőségeket. A befektetők az üzleti környezetben a legkedvezőbb változásokat a következő három területen tapasztalták az elmúlt öt év során: (1) ipari infrastruktúra (2) munkaerőpiac (3) közlekedési feltételek (nemzetközi szállítási kapcsolatok légi közlekedés és az utak minősége).
Az infrastruktúrán belül
a telekommunikáció terén elért javulást értékelték a legjelentősebbnek
amit a megnövekedett versenynek és a rendelkezésre álló megbízható
minőségi szolgáltatóknak tulajdonítanak. A megkérdezett cégek körülbelül
40 százaléka viszont kedvezőtlen változásokat tapasztalt az elmúlt
öt év során az üzleti környezet stabilitásában
a foglalkoztatás összköltségeinek
és a megélhetési költségek alakulásában. A megkérdezett vállalatok túlnyomó többsége szerint javult a munkaerő termelékenysége és a munkavállalók nyelvtudása. Ugyanakkor a cégek egy kisebb része enyhén erősődő ágazati és társadalmi konfliktusokat érzékel a munkaerőpiacon.
A befektetők még mindig nehezen találnak megfelelően szakképzett munkaerőt (42 százalék) megfelelő vállalkozói készséggel és nyelvtudással rendelkező munkavállalót és műszaki hátterű menedzsert. Ezzel ellentétben szakképzetlen munkaerőt a megkérdezettek többsége könnyen talál.
A többi európai ország munkavállalóival összehasonlítva a magyar fizikai dolgozók tudását és képzettségét szinte azonosnak ítélik. A megkérdezett vállalatvezetők a magyar fizikai dolgozókat kreatívabbnak tartják európai társaiknál ugyanakkor kevésbé lojálisnak és kevésbé motiváltnak is. A magyar szellemi munkát végző alkalmazottakat határozottan kreatívabbnak és képzettebbeknek illetve nagyon motiváltnak tartják viszont őket is kevésbé lojálisnak ítélik mint más európai ország magas végzettségű munkavállalóit.
A társasági adózás és a foglalkoztatás költségei Az elmúlt öt év változásait áttekintve a megkérdezett üzletemberek az egyik legnagyobb gondot a foglalkoztatással kapcsolatos egyre növekvő költségekben illetve az adóigazgatás (adószabályok) hatékonyságának csökkenésében látják.
A társasági adózásról a vállalatvezetők véleménye kiegyensúlyozott: kicsit többen ítélik a változásokat kedvezőnek mint kedvezőtlennek. A cégvezetők majdnem fele szerint a személyi jövedelemadózás kedvezőtlen irányba változott míg kevesebb mint egyharmaduk szerint a változás pozitív volt. Befektetésösztönzés A válaszadók szerint cégeik egyre nehezebben kapnak társasági adókedvezményeket. A regionális befektetésösztönzőkről több hasznos információ áll rendelkezésre.
A cégek több mint egyharmada nem értékelte a kutatás-fejlesztésre vonatkozó ösztönzők változását ami azt mutatja hogy a válaszadók egy részének ez nem központi kérdés de akik válaszoltak azok inkább kedvező irányú változást tapasztaltak a K+F ösztönzők területén. A befektetési kedvezmények megszerzésének folyamata azonban nem egyszerűsödött az elmúlt években. Életkörülmények A befektetők az életkörülményeket
meghatározó bizonyos elemek kedvezőtlen irányú változását érzékelték.
A válaszadók nagy része (66 százaléka) szerint a megélhetési költségek
növekedtek
és főként ennek tulajdonítható ez az érzetük.
Az általános szabályozási környezet romlása az elmúlt öt évben A megkérdezett befektetők 44 százaléka szerint az általános kormányzati szabályozói környezet romlott az utóbbi öt évben. A cégek lényegében az üzleti környezet stabilitása szempontjából fontos valamennyi területen kedvezőtlen irányú változást jeleznek az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. Ez alól egyedül a környezetvédelmi szabályozás kivétel.
Az üzletemberek körülbelül
egyharmada (29 százaléka) szerint lett kedvezőtlenebb a helyzet a
korrupció terén. 11 százalékuk érzékelt javulást ezen a területen
57 százalékuk szerint a helyzet változatlan. A válaszadók 38 százaléka
szerint az üzleti szabályozás kiszámíthatósága romlott az elmúlt öt
évben. Figyelmet érdemel
hogy a cégek mindössze 8 százaléka szerint
javult a politikai környezet stabilitása
miközben 45 százalékuk szerint
ennek éppen az ellenkezője történt. A cégek több mint kétharmada gondolkodik további közvetlen tőkebefektetésben az elkövetkező öt évben. Az új befektetések 14 százalékát Magyarországra tervezik hozni. A felmérés szerint ezekért a tőkebefektetésekért a többi közép-kelet-európai ország lesz Magyarország legfőbb versenytársa hiszen ez az országcsoport körülbelül ugyanolyan mértékben (13 százalék) részesedik majd ezen cégek befektetéseiből mint Magyarország. Ahogy általában minden befektető az AmCham tagvállalatai is —illetve azok anyavállalatai— telephelyeik áthelyezését is megfontolják hogy a versenyből adódó kihívásoknak megfeleljenek. Összességében —valamikor a jövőben— a cégek 48 százaléka fontolgatja telephelye részleges vagy teljes áthelyezését. Minden ötödik válaszadó cég (18 százalék) tervezi telephelyének részleges vagy teljes áthelyezését a kelet-közép európai régión belül míg 31 százalék más területre telepítené át vállalkozását többek között Ázsiába és az EU-15-ök területére. A cégek 13 százaléka Magyarországon belül tenné át működését egyik régióból a másikba.
Magyarország versenypozíciója a közép-európai régióban Amikor a cégek Magyarország versenypozícióját Ausztriával Csehországgal és Szlovákiával hasonlították össze akkor a foglalkoztatás költségei és a vállalati adózás alapján egyedül Ausztriát ítélték kevésbé versenyképesnek.
A cégek az egyes országok versenyképességét néhány tényező összehasonlításával értékelték s a Magyarországon dolgozó üzletemberek Csehország üzleti életének elemeit érezték leginkább hasonlónak a magyarországihoz. A különbség elhanyagolható de a megkérdezettek szerint Csehország egy árnyalatnyival jobb üzleti környezetet biztosít. Szlovákia pedig egyértelműen vezet a befektetésösztönzők biztosítása a társasági adózás szintjének és a foglalkoztatás költségeinek csökkentése terén. Ha még keletebbre tekintünk a válaszadók jelentős többsége szerint Románia és Bulgária előnnyel bír Magyarországhoz képest a vállalati adózás és a foglalkoztatás költségeinek összehasonlításakor. A versenypozíció minden egyéb elemét tekintve viszont még mindig versenyhátrányban vannak Magyarországhoz képest.
Az üzletemberek mintegy harmada (31 százalék) a mai Magyarországot vonzóbbnak illetve 36 százalékuk hasonlóan vonzó befektetési célpontnak ítéli mint bármely egyéb lehetséges európai országot.
A magyar gazdasági mutatók előrejelzése A magyar gazdasági mutatók várható alakulását tekintve a megkérdezett üzletemberek alacsonyabb gazdasági növekedési ütemre számítanak az évtized második felében mint az elmúlt öt évben: "csupán" évi 3 3 százalékos növekedési ütemet jósolnak. Az üzletemberek szerint 2006 végére gyengülhet a forint: átlagosan 257 HUF/EUR illetve 215 HUF/USD közeli árfolyamot jósolnak 2006 végére.
A 2005. júniusa és szeptembere között még mielőtt az euró bevezetési időpontja körüli polémia elindult volna a megkérdezett üzletemberek 58 százaléka vélekedett úgy hogy Magyarország 2010-ben csatlakozik az euró-zónához míg több mint egyharmada szerint erre csak 2010 után kerül sor.
Mire lenne szükség ahhoz hogy Magyarország még vonzóbb befektetési célpont legyen? Arra vonatkozóan hogy Magyarország mivel teremthetne vonzóbb üzleti környezetet a cégek kívánságlistájának elején az adószint csökkentése (83 százalék) illetve a megfelelően képzett munkaerő jobb elérhetősége (76 százalék) áll. Szintén nagyon fontosnak ítélik az alacsonyabb foglalkoztatási költségeket (75 százalék) és a kisebb bürokráciát a szabályozásban (75 százalék). Ezt követi a magasabb növekedési ráta (71 százalék) és a kisebb korrupció (70 százalék) iránti igény. S végül a munakerőpiac deregulációja (65 százalék) és általában a piacok deregulációja (63 százalék) zárja a a sort.
Módszertan Az AmCham és a The Gallup Organization közös felmérésüket a Befektetői Barométert évente tervezik elkészíteni. Ez a független elemzés a Magyarországon dolgozó felsővezetők véleményét és várakozásait a magyar befektetői környezetet vizsgálja. Az AmCham és a The Gallup Organization ezúton is köszöni a válaszadók közreműködését. A kérdôíveket 114 AmCham tagvállalat elsôszámú vezetôje töltötte ki papíron vagy az interneten keresztül. Az adatgyűjtés 2005. július közepén indult és ugyanez év szeptemberében fejezôdött be. A felmérést a The Gallup Organization támogatta az eredmények közzétételét a Clifford Chance segítette. Kapcsolódó oldalak:
|
|
