A GALLUP HÁTTÉRELEMZÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELŐESTÉJÉN

Kampányfinis: középpontban a részvételi arány

Nyomtassa ki ezt az oldalt!

Szembesülve a várható alacsony részvételi arányokkal minden mandátumszerzésre esélyes párt közöttük a két nagy politikai tábor is arra használta az elmúlt egy hetet hogy megpróbálja mozgósítani a szavazóit a minél nagyobb arányú részvételre. Míg ennek a mozgósításnak a sikerét nem tudtuk új vizsgálattal mérni az utolsó adataink részletesebb vizsgálata azt sugallja hogy a mandátumok tekintetében a tényleges részvételi aránynak nem lesz döntő hatása.

Részvételi szándék szerinti pártpreferenciák az EP választáson

A fenti táblán látható hogy a skálán 10-est választó. magukat holtbiztos szavazónak tartók részvétele esetén 43%-nyian járulnának az urnákhoz vasárnap. Ha hozzáadjuk azokat is akik a táblázatban olvasható kérdésre a hetesnél magasabb választ adtak (őket együtt hívhatjuk a valószínű szavazók táborának) a részvétel akkor is alig haladná meg a lélektani határt jelentő ötven százalékot (54%). Ami igazán érdekes hogy a szcenáriók szerinti 43%-os és az 54%-os részvétel mellett alig változik a pártok támogatottsága. A legalacsonyabb részvétel esetén a FIDESZ listája 45%-ot (a pártválasztók között 52%-ot) az MSZP listája 33%-ot (ez 38% a pártválasztók körében) az SZDSZ listája pedig 6%-ot kapna ami 7%-ot tesz ki a pártválasztók körében. 47%-os részvétel esetén a helyzet lényegében változatlan; Fidesz 43% (52%) MSZP 32% (38%) SZDSZ 7% (8%). Ez viszonylag ritka jelenség legtöbbször a kisebb vagy nagyobb részvétel valamelyik pártnak kedvez míg másoknak inkább árt. Ezzel szemben most azt látjuk hogy a pártpreferenciák szinte hajszálpontosan megegyeznek a választási mobilizáció különböző szintjein olyannyira hogy a fenti táblában szereplő szcenáriók mindegyikében egyforma mandátumeloszlást kapunk a várható szavazatok alapján.

*

Az eddigi választásokat megelőző közvélemény-kutatások tükrében levonhatjuk azt a tanulságot hogy a valós részvételi arányt sok tényező befolyásolja amelyek hatása az utolsó pillanatig szinte megmérhetetlen - éppen ezért a szokásos mérési pontosság nem jellemzi az e tekintetben megfogalmazott jóslatokat. A részvételi arány előrebecslésében leggyakrabban több kérdésre adott válasz együttes elemzésére alapuló prognózist tesznek közzé az intézetek amelyben a korábbi tapasztalatokat az utolsó hét eseményeit az időjárást a vélemények intenzitását is figyelembe veszik. (A Gallup június 3-án közzétett előrejelzése 43%-os részvételt valószínűsít az európai parlamenti választásokon. Azóta csupán egy módszertani jellegű mérést végeztünk azokból a szavazókörökből választva a mintát ahol az utolsó választás kiegyenlített eredményt hozott a két nagy párt között. Ez alapján úgy tűnik hogy ennél magasabb esetleg az ötven százalékhoz közelítő eredmény is valószínűsíthető.)

A részvételi arányt befolyásoló tényezők közül néhányat fontosnak tartunk kiemelni a mostani választás esetében is a nyitott válaszok elemzésére alapozva.

Időjárás: Ez a legklasszikusabb ok a részvételre és a távolmaradásra egyaránt. A most várható változékony esős időjárás valószínűleg inkább kedvez majd a részvételi aránynak mert hétvégi kirándulás helyett viszonylag többen maradnak majd a lakhelyükön. Ugyanakkor ha vasárnap a mostani előrejelzésekkel szemben nem csupán elszórtan várható majd csapadék hanem a csütörtökihez hasonló erejű viharokra kell számítanunk és erős esőzések lesznek az negatívan hat majd a részvételre. Összességében mégis azt mondhatjuk hogy egy választásnak a mérsékelten rossz idő a jó idő amikor minél több ember marad a szavazóurnák közelében és most úgy látszik hogy az országnak ilyenben lesz része június 13-án.

Személyes érintettség / érdekeltség: Nyilvánvalóan az EP választásoknak (még inkább mint a parlamenti vagy helyhatósági választásoknak) az egyik legkomolyabb problémája hogy a választók "elidegenedettek" sokan nem érzik hogy a politikai osztály mondandójához bármi közük is volna és nem gondolják azt sem hogy érdemben befolyásolhatják a megszülető döntéseket. Az EP-választás speciális problémája hogy a választók egyáltalán nem tudnak (a pártok pedig úgy tetszik többnyire nem akarnak) viszonyulni az európai politikát foglalkoztató kérdésekhez és így különösen tétnélkülinek tűnik egy több mint 700 fős testületbe küldött 24 fős magyar delegátus összetétele. Mindezek okán a potenciális választók köre lényegében azokra szűkül akik a pártokhoz hasonlóan sorskérdésnek tartják a politikai arénában dúló csatározás aktuális állását és élni kívánnak az alkalommal hogy befolyásolhassák azt. (Ez persze nem magyar sajátosság a választók Európa-szerte az EP választás során jutalmazzák vagy - inkább jellemző módon - büntetik a kormánypártokat). Ahol a belső politikai tét magasabb mint Magyarországon ahol az előző választás nem hozott egyértelmű politikai többséget magasabb is az érdeklődés.

Mindez tükröződik azoknak az arányában akik biztosra ígérik a részvételüket a választásokon. Az Eurobarometer vizsgálatunk összehasonlító eredményei szerint Magyarországon a csatlakozó poszt-szocialista országok között az egyik legmagasabb a részvételi szándék. Azok közül akiket személyesen nem érint meg a politika vagy a választások tétje sokan eleve azt mondják hogy nem mennek el választani. Vannak ugyanakkor olyanok is akik annak ellenére hogy igazi elkötelezettségük nincs az ügyben (a választás előtt 10 nappal a teljesen biztos szavazók közel tíz százaléka nem tudta megmondani melyik pártra szavaz majd). Ezek az emberek alkotják a "biztos szavazók" táborának legbizonytalanabb részét. Az ő személyes érintettségük hiánya folytán ők azok akik nem ideális körülmények között a leginkább hajlamosak a távolmaradásra tönkretéve így a kutatóintézetek előrejelzéseit. Az ilyen állampolgárok aránya a biztos szavazók között jelenleg 8%.

Az EP-választások eredményéről szóló előzetes híradások: Az EP választáshoz kapcsolódóan egy speciális problémával is szembesülünk amely lényege hogy a választók tudomást szerezve a más európai országokban született eredményekről az elégedettség vagy a kiábrándultság okán egyszerűen a saját választására már nem mennek el. Az Unió pont ezért igyekezett elejét venni az eredmények vasárnap este előtt nyilvánosságra kerülésének de ebbéli igyekezete egyelőre nem járt sikerrel. A holland eredmények máris napvilágot láttak. Mi magunk nem gondoljuk hogy egy holland vagy egyesült királyságbéli jobb vagy baloldali győzelem bármilyen mértékben is befolyásolhatja a magyar választók döntését.

"Last Minute": És persze ne feledjük hogy sok víz folyik még le a Dunán de a Loire-on a Temzén és a Pón is vasárnapig. Madridban ahol az utolsó választásokat tartották Európában a bombamerénylet után gyakorlatilag SMS kampánymozgósításokra épülő tömegtüntetések fordították át a választási szándékokat az utolsó pillanatban a baloldal nem várt győzelmét okozva. A magyar kampány is a végére erősödik bele igazán és az utolsó hét erőteljes kommunikációja akár a választók nagyobb fokú mobilizálását is magával hozhatta. A Gallup múlt hétvégi módszertani kísérletében megkérdezett nem a teljes népességet reprezentáló állampolgárok körében a választási hajlandóság a teljes népességre becsülthöz képes közel 10 százalékponttal magasabb mint amit előző héten a teljes népességben mértünk.

*

A részvételi arány tekintetében a pártpreferenciák stabilitása mellett egy másik érdekességre is felhívnánk a figyelmet; a falusi népesség fontosságára. Az Európai Unió ha lehet ilyet mondani jobbára városi jelenségnek tűnik (annak ellenére is hogy a büdzsé jó részét a vidékfejlesztési- és agrártámogatások teszik ki) és feltesszük hogy falun (még) kevésbé foglalkoznak az emberek az Európai alkotmány vagy a közös védelmi- és külpolitika részleteivel. Ennek ellenére a falusiak több mint fele ígéri teljesen biztosra a részvételét a választásokon messze megelőzve ezzel a városiasabb településeken élő társaikat. Ha a valószínű szavazók táborát együtt nézzük akkor a Budapestiek a részvételi hajlandóság tekintetében felzárkóznak a falusiakhoz míg a vidéki városok lakói közül viszonylag kevesen sorolják magukat ebbe a csoportba.

Választási hajlandóság településtípus szerint

Érdekes hogy míg mindkét nagy néppárt különös hangsúlyt fektetett a vidék megszólítására és ennek érdekében vidéki városok sorát járták be a vezető pártok prominensei a vidéki városok lakóit mégsem sikerült megszólítani a kampány során. A falusi népesség mobilizációja viszont új keletű jelenség amely köszönhető lehet a kampányfinis vidékorientáltságának is.

A fentiekkel konzisztens eredményeket kapunk akkor is ha a vallásosság és a várható részvétel összefüggéseit vizsgáljuk. A hívő szavazópolgárok nem vallásos társaiknál inkább részt vennének a választáson és a hívők között is azok a legelkötelezettebbek akik szervezett keretek között egyházukban gyakorolják hitüket. A különbségek kifejezetten nagyok a "szervezett" hívők 49%-ához képest a nem vallásos magyarok mindössze 35%-a ígéri teljesen biztosra a részvételét az európai parlamenti választásokon.

Részvételi szándék vallásosság szerint

A Gallup a hétvégén készített egy 1000 fős telefonos módszertani vizsgálatot azokban a szavazókörökben ahol a 2002-es országgyűlési választás első fordulójában szoros eredmények születtek ahol a két legnagyobb lista kevesebb mint 5 százalékpontnyira volt egymástól a listás szavazatok alapján. Ezek a körzetek most is szorosnak tűnnek hajszálnyi a biztos szavazó pártválasztók körében 3 százalékpontnyi Fidesz előnnyel. (A mintába választott szavazókörzetekben egyébként az SZDSZ 8 az MDF pedig 4%-on áll.)

Ez a vizsgálat lehetőséget ad néhány érdekes nézőpont bemutatására - hangsúlyozva hogy a közölt eredmények nem reprezentatívak az ország egészére nézve.

A következő táblázat azt mutatja hogy hogyan alakulnak az európai parlamenti preferenciák a 2002-es választáson leadott szavazatokhoz képest. Mindenképpen az SZDSZ-es tábor a legstabilabb ahol azok 83%-a akik 2002-ben - azt mondták - az SZDSZ-re szavaztak most is ezt a pártot választaná. Nagyon kevés közülük bizonytalan viszont meglehetősen sokan (9%) az MSZP-hez húznak az EP választásra. Az MSZP tábora úgy veszített sokat hogy más pártok táborát nem igazán gyarapította; az elveszett MSZP szavazók az EP választáson a bizonytalanok és a válaszmegtagadók számát gyarapítja ami figyelmeztető jel lehet a hasonló szituációba már egyszer belefutó kutatóintézetek számára (amikor a 2002-es választások első fordulójának az eredményét éppen a sok rejtőzködő MSZP szavazó miatt nem sikerült helyesen megjósolni).

Pártpreferencia a 2002-es országgyűlési választásokon tanúsított (rekonsruált)
pártpreferencia szerint

A Fidesz szintén relatíve sokat veszített 2002-es szavazótáborából amelynek 68%-át sikerült csak megtartania. Érdekes hogy a Fidesz/MDF lista szavazói közül ugyanannyian választják most az MDF-et - vagy maradnak MDF-esek - (4%) mint ahányan azóta az MSZP-hez pártoltak és magas a bizonytalanok aránya is.

Ugyanezen a mintán az érzékelt politikai klímát is vizsgáltuk. Arra a kérdésre hogy "Az ön szűkebb lakóhelyén mit gondol kik vannak többségben akik a jelenlegi kormány megtartását akarják vagy azok akik leváltását akarják inkább?" a megkérdezett 1006 fő 38%-a azt válaszolta hogy azok vannak többségben akik a jelenlegi kormány leváltását akarják. Harminc százalékuk nem tudja és 32%-uk úgy értékeli hogy azok vannak többségben akik a jelenlegi kormány megtartását akarják.

Ugyanazokon a lakóhelyeken a 2002-ben az MSZP-re szavazók 50 százaléka gondolja hogy a kormányt megtartani kívánók vannak többségben és csak a 16%-uk vélekedik úgy hogy a leváltó hangulat az uralkodó.

A 2002-ben Fidesz/MDF listára szavazóknak viszont épp fordítva csupán 16% gondolja hogy a kormányt megtartani akarók volnának többen és 63 százalékuk szerint a többségben a kormányt leváltani akarók vannak.

A volt SZDSZ-szavazók 41-37 százalék arányban gondolják hogy kormányt leváltani akarók vannak többségben a megtartani kívánókkal szemben.

Kapcsolódó oldalak

Közvéleménykutatásaink az Európai Parlamenti választással kapcsolatban

Gallup pártpreferenciák 2002. januárjától (Interaktív adatbázis)

Választási térképek

Európa rovat | Főlap | The Gallup Organization |
Felhasználói jogok

Copyright © 2004 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2004-06-13 19:06