Érződik a kampány hatása

Vezet a Fidesz nőtt az SZDSZ esélye
kevesebben vannak a bizonytalanok

Nyomtassa ki ezt az oldalt!

A Magyar Gallup Intézet 2004 májusában tíz nap különbséggel két alkalommal végzett ugyanazon az országos reprezentatív mintán személyes megkérdezéssel közvélemény-kutatást egyebek közt az európai parlamenti választással kapcsolatban. A vizsgálat tehát úgynevezett panelvizsgálat volt azaz a második alkalommal is ugyanazok kerültek a mintába akik az elso alkalommal is válaszoltak az interjúra.

Az első megkérdezésre május 13. és 18. között a másodikra május 23. és 28. között került sor 67 elsődleges mintavételi ponton. Az elemszám az első kérdezésnél 999 fő a másodiknál 876 fő volt. (Az úgynevezett panel mintáknál elkerülhetetlen az ehhez hasonló mintacsökkenés.)

A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk.
.

Változatlanul 43 százalék ígéri "egészen biztosra" részvételét az európai parlamenti választáson

Az európai parlamenti választáson való részvételi hajlandóságot mindkét alkalommal tízfokú skála segítségével vizsgáltuk. Azt hogy egészen biztosan részt vesz az európai parlamenti választásokon mindkét adatfelvétel során a megkérdezettek 43 százaléka mondta.

Ha nem csupán az "egészen biztos" szavazókra figyelünk hanem azokat is számba vesszük a skálán a 10-est megjelölők mellett akik 9-esre vagy 8-asra jelölték választási hajlandóságukat azt mondhatjuk hogy a választási hajlandóságukat valószínűsítők aránya 55 százalék

Gyakorlati tapasztalatok alapján ezekből az eredményekből 50% alatti részvételi arányt prognosztizálhatunk.

A biztos szavazó pártválasztók fele a Fideszt támogatja

A választókorú népesség körében a második májusi mérés során azt tapasztaltuk hogy mindkét nagy párt támogatottsága nőtt: az MSZP-é 23-ról 24 százalékra a Fideszé 31-ről 34 százalékra vagyis a kép párt támogatottsága közti különbség a 18 éven felüliek körében 8-ról 10 százalékpontra változott a vizsgált 10 napos időszakban.

Az MDF támogatottsága e tíz nap alatt közel 1 százalékponttal csökkent így a második mérés alkalmával ebben a körben már csak 2 százalékpont volt. Az SZDSZ támogatói mindkét alkalommal a népesség 5-5 százalékát alkották.

A MIÉP támogatottsága valamelyest erősödött de így is csak 1 százalék. A Munkáspárt támogatottsága nem változott: továbbra is 1 százalék.

Ezzel párhuzamosan a pártot nem megnevezők aránya 37%-ról 32%-ra csökkent. Ezt azonban elhamarkodott lenne a politikai érdeklődés feléledésének vagy a kampány hatásának tulajdonítani.

Eredményeink értelmezésekor ugyanis fontos rámutatnunk arra is hogy a második vizsgálat alkalmával az "első körben" megkérdezettek közül 123-an hiányoztak. Adataink alapján valószínűsíthető hogy legalábbis politikai preferenciáikban nem különböznek jelentősen azoktól akiket másodszor is otthon találni de azt is megállapithatjuk hogy a politikailag kevésbé érdeklődők közül az átlagosnál nagyobb arányban nem vállalkoztak a második vizsgálatban való részvételre.

Melyik listára szavazna az európai parlamenti választáson?
(2004. május 23-28. felnőtt lakosság %)

Azok körében akik egészen biztosra mondták a részvételüket a választásokon és egyúttal megmondták azt is melyik párt listájára fogják adni voksukat (őket szokás közkeletűen "biztos szavazó pártválasztó"-nak nevezni) a szocialistákat választók aránya négy százalékponttal csökkent a Fidesz - Magyar Polgári Szövetséget választó biztos szavazók aránya ellenben három százalékponttal nőtt a két vizsgálat közötti 10 napban. A különbség így 6-ról 13 százalékpontra nőtt a két vezető párt között.

A szabad demokraták biztos szavazóinak aránya a valamilyen pártot választók körén belül 7 százalék maradt.

Az MDF támogatottsága a két vizsgálat közötti időszakban 1 százalékponttal csökkent a MIÉP támogatottsága ugyanakkor 1 százalékponttal erősödött. így a biztos szavazó pártválasztók között a második vizsgálat idején az MDF esetében valamivel több mint 2% volt a MIÉP esetében pedig közel 2 százalék.

A Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt továbbra is 1-1 százalékra számíthat a pártot választó "egészen biztos" szavazók között.

Melyik listára szavazna az európai parlamenti választáson?
(2004. május 23-28. ismert pártpreferenciájú biztos szavazók %)

Ha azonban nem csupán a pártválasztó biztos szavazók körében kialakult százalékos arányokat nézzük hanem a biztos szavazók abszolút számát azt látjuk hogy a Fidesznek az SZDSZ-nek a MIÉP-nek a Munkáspárt és a Szociáldemokrata Pártnak több lett a biztos szavazója az MSZP-nek és az MDF-nek viszont kevesebb.

A választás előtt két héttel is erőteljes a mozgás a pártok táborai között

A panel vizsgálat vagyis hogy egy ismételt adatfelvétel során ugyanazokat kérdeztük meg akik tíz nappal korábban már válaszoltak kérdéseinkre lehetővé tette hogy összevessük azok válaszait akik mindkét alkalommal válaszoltak az európai parlamenti választással kapcsolatban. Ebből képet kaptunk arról hogy milyen a véleményváltozások dinamikája a már valamennyi párt részéről beindult kampány idején.

A választókorú népességben a legnagyobb arányú vándorlást a bizonytalanoktól a két nagy párt irányába tapasztaltuk de ugyancsak nagy volt a mozgás ettől a két párttól a bizonytalanok felé is.

A Fidesz és az MSZP táborába való "beáramlás" csaknem azonos arányú volt minthogy azonban a Fidesznek eleve több szimpatizánsa volt ez 1 százalékpontnyi eltolódást eredményezett a Fidesz javára.

Az SZDSZ-től ugyanannyian pártoltak át az MSZP-hez mint az MSZP-től az SZDSZ-hez az SZDSZ és a Fidesz közötti "szimpatizánscserén" viszont a Fidesz nyert többet.

Összességében a teljes választókorú népességben az SZDSZ is vesztett híveket de mert csak kis számban ez a támogatottság arányában nem mutatkozik meg. Az MDF ellenben e rövid idő alatt elvesztette szimpatizánsainak több mint egy ötödét.

A valamilyen pártot választó biztos szavazók körében azok közt akik mindkét adatfelvétel során vállalták az interjút és el is döntötték már és meg is mondták melyik párt listájára fognak szavazni és a második kérdezés során egészen biztosra jelölték részvételüket vagyis a biztos szavazó pártválasztók körén belül más típusú mozgásokat is megfigyelhetünk.

A változások abból adódtak hogy voltak akik megváltoztatták abbéli szándékukat hogy melyik pártra szavaznak de a biztos szavazók között lényegesen csökkent a bizonytalanok aránya.

A konkrét mozgásirányokat nézve azt látjuk hogy elvándorlók mind a négy parlamenti pártból voltak de a Fidesz az MSZP és az SZDSZ táborába többen mentek át mint ahányan elpártoltak tőlük.

A legnagyobb arányú mozgás a bizonytalanoktól a Fidesz táborába történt. Ez több mint kétszer akkora arányú volt mint a bizonytalanoktól az MSZP táborába történő mozgás.

A két adatfelvétel között eltelt tíz napban legnagyobb arányban a Fideszhez csatlakoztak új szavazók. Az első adatfelvétel képest a korábbi Fidesz tábor közel 15 százaléknyival gyarapodott (nem az összes szavazó 15%-ával hanem a korábbi Fidesz tábor 15%-ával!) Jöttek át a Fidesz-szavazók közé az MSZP-ből az SZDSZ-ből és az MDF-ből is de legnagyobb arányban a bizonytalanok köréből érkeztek.

Ugyanakkor az MSZP táborához is a korábbi MSZP táborhoz képest 13 százaléknyi új szavazó érkezett. ők az SZDSZ illetve a Fidesz korábbi szavazói közül is jöttek de itt is legtöbben - bár jóval kisebb arányban mint ezt a Fidesznél tapasztalhattuk - a bizonytalanok köréből.

Az ismeretlen pártpreferenciájú biztos szavazók aránya a tíz nappal korábbihoz képest csaknem a felére csökkent - s az ebből a csoportból elvándorlók vagyis az újonnan pártot választók illetve pártpreferenciájukat már nyíltan megvallók közül csaknem két és félszer annyian csatlakoztak a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség szavazóihoz mint ahányan a Magyar Szocialista pártéhoz.

A tíz nap alatt módosultak a mandátumesélyek

Összességében mindebből az adódik hogy az ismeretlen pártpreferenciájú biztos szavazókat figyelmen kívül hagyva és csak az ismert pártpreferenciájú biztos szavazókkal számolva ha a mostani felmérésünk idején lett volna az európai parlamenti választás most is csak három párt jutott volna mandátumhoz: a Fidesz az MSZP és az SZDSZ.

Az az arányeltolódás azonban amelyet a Fidesz és az MSZP között tapasztaltunk a tíz nappal korábban mérthez képest megváltoztatta az esélyes mandátumok számát is. A májusi első adatfelvételnél mutatkozott jobboldal-baloldal egyensúly a Fidesz javára billent éspedig úgy hogy ez az SZDSZ számára is pozíciójavulást eredményezett.

A kampány folytatódik és minden tizedik "egészen biztos szavazó" pártpreferenciája még most is ismeretlen de a pünkösd előtti héten végzett adatfelvétel azt mutatja: a most mért állapot szerint ha 43 százalékos lenne a részvétel az ismert pártpreferenciájú biztos szavazók aránya alapján a Fidesz 13 az MSZP 9 az SZDSZ pedig 2 mandátumhoz jutna.

Kapcsolódó oldalak

Európai parlamenti választás (Háttéranyagok)

Európa rovat | Főlap | The Gallup Organization |
Felhasználói jogok

Copyright © 2004 - Magyar Gallup Intézet The Gallup Organization
Módosítva: 2004-06-03 16:13